Sport egy láthatatlan világban
Nem mindennapi rendezvényt tartott 2019. február 22-én a
tatabányai Sárberki Iskola. 2017 decemberében a Magyar Országgyűlés megszavazta, hogy
ezen a napon a Magyar Parasport Napját ünnepeljük. Számos iskolában tartottak testnevelés órákat, hogy a tanulók
játékos formában megismerjék és kipróbálhassák a parasportokat.
A Vakok és Gyengénlátók Komárom-Esztergom megyei Egyesülete
segítéségével a diákok három sportággal ismerkedhettek
meg; a vak ping-pong játékkal, a vaksakkal
és a csörgőlabdával. Megtapasztalhatták milyen úgy játszani, hogy nem látják
azt, amit éppen csinálnak és minden érzékszervünkkel igyekeztek megfelelni a
kihívásnak. Mindhárom területet
hatalmas érdeklődés kísérte.
A vak ping-pong asztalnál Nagyné Papp Edit és két segítője Nagy Zoltánné és Nagy Zoltán segítségével ismerkedhettek meg a különleges módon átalakított ping-pong asztallal, a játékhoz használt, finoman halk csörgőhangot adó labdával, és a hagyományostól kissé eltérő ütőkkel. Ismertették a játékszabályokat, majd a résztvevők ki is próbálhatták (természetesen bekötött szemmel) a játékot.
"Ebben a játékban az volt a jó, hogy nem csak az ügyesség számít, hanem az érzések is.""Fura volt a fülemmel látni, nem is ment jól"
"Olyan feszült érzés volt így játszani. Tetszett is, de ijesztő is volt".
(3. osztályos diákok véleménye)
A sakktáblánál Markó Sándor és Császár Győző mesélt arról,
hogyan alakították át a sakktáblát, valamint a bábukat, hogy látásukat
elvesztett személyek is használni tudják őket. A sakktáblán a fehér és fekete
mezők különböző szinten voltak elhelyezve. Minden mező közepén egy lyuk volt,
és minden bábnak volt az alján egy pálcika, amelyet a lyukba kellett helyezni.
A világos és sötét bábuk megkülönböztetésére egy kis golyót rögzítettek a sötét
bábuk tetejére. A vak ping-pong asztalnál Nagyné Papp Edit és két segítője Nagy Zoltánné és Nagy Zoltán segítségével ismerkedhettek meg a különleges módon átalakított ping-pong asztallal, a játékhoz használt, finoman halk csörgőhangot adó labdával, és a hagyományostól kissé eltérő ütőkkel. Ismertették a játékszabályokat, majd a résztvevők ki is próbálhatták (természetesen bekötött szemmel) a játékot.
"Ebben a játékban az volt a jó, hogy nem csak az ügyesség számít, hanem az érzések is.""Fura volt a fülemmel látni, nem is ment jól"
"Olyan feszült érzés volt így játszani. Tetszett is, de ijesztő is volt".
(3. osztályos diákok véleménye)
A játék nehézsége abban rejlett, hogy minden egyes lépés után emlékezni kellett a tábla új állására. De, ha ez még sem megy, azért végig lehetett tapintani, hogy melyik mezőn milyen bábu áll. Bekötött szemmel igyekeztek a résztvevők helyes lépéseket tenni a táblán.
"A táblán a fekete feljebb volt, mit a fehér bábu. A négyzetekben kis lyuk volt, ide kellett a bábukat beállítani. A sötét bábuknak a tetején volt egy kis pöcök. az ott lévő bácsinak beszélő órája és telefonja volt. Kipróbálni már sajnos nem volt idő, csak a bemutatására. Érdekes volt számomra a vaksakk. (3. osztályos tanuló)
A csörgőlabda játékot és annak szabályait Lukácsi Mónka,
Pillmann Tünde játékosok ismertették Tóth Sándor edző jelenlétében. A
csörgőlabda játékot egy kézilabda méretű labdával játsszák, amely mozgáskor
finom csilingelő hangot ad. A pályát tapintható jelölésekkel felragasztják,
hogy a játékosok tájékozódni tudjanak. A játék alatt csendben kell lenni és a
játékosoknak bekötött szemmel kell megvédeni térfelüket.
A játék kipróbálása során a tanulók szemét bekötötték, így nem is volt olyan könnyű a guruló labdát elkapni, vagy megtalálni.
"Az tetszett, hogy nem láttuk a labdát és hangokra kellett hagyatkoznunk. Izgalmas és fura volt, hogy bekötött szemmel kellett védeni a labdát. Angolul beszélt a bíró, a szabályok egyszerűek voltak. Nem lehetett leskelődni. B. szemét letapasztották, mikor megpróbálta. Játszottunk a tanárunk ellen is, sikerült megvernünk.
(3. osztályos diák)
A tanulók, a pedagógusok és valamennyi résztvevő új ismeretekkel, tapasztalatokkal térhetett haza. Egyesületünk bízik abban, hogy a bemutatók révén csökkentek az előítéletek, közelebb került egymáshoz a fogyatékkal élők és egészségesek társadalma.
A játék kipróbálása során a tanulók szemét bekötötték, így nem is volt olyan könnyű a guruló labdát elkapni, vagy megtalálni.
"Az tetszett, hogy nem láttuk a labdát és hangokra kellett hagyatkoznunk. Izgalmas és fura volt, hogy bekötött szemmel kellett védeni a labdát. Angolul beszélt a bíró, a szabályok egyszerűek voltak. Nem lehetett leskelődni. B. szemét letapasztották, mikor megpróbálta. Játszottunk a tanárunk ellen is, sikerült megvernünk.
(3. osztályos diák)
A tanulók, a pedagógusok és valamennyi résztvevő új ismeretekkel, tapasztalatokkal térhetett haza. Egyesületünk bízik abban, hogy a bemutatók révén csökkentek az előítéletek, közelebb került egymáshoz a fogyatékkal élők és egészségesek társadalma.
Külön öröm számunkra a diákok őszinte véleménye az eseményekről.
Az alábbi idézet mindent kifejez, amely ezt a napot a
résztvevők számára felejthetetlenné teszi:
„A sport eszköz legyen arra, hogy sokmindent
megtudjatok arról a világról, ami a látható világnak a háta mögött van.”(Balczó
András) forrás:http://www.hparalimpia.hu/uploads/files/Magyarparasportnapja/sportszakmai_kiadvany19_0124_.pdf