MVGYOSZ: Gyermek- és ifjúsági irodalom a Louis Braille Könyvtárban
Stenszky Cecília: Mimi és Antony
Avagy
történet egy lányról, aki a neve eredetét, és egy fiúról, aki az
édesanyját keresi „Mimóza az erdőben élt. Nem virág volt, kislány, aki
alig volt idősebb egy tizenkét éves gyermeknél. Egy kunyhóban lakott, de
nem egyedül ám! Vele élt Nagyanyja ,aki egyedül nevelte föl a kislányt.
Mimi nagyon kíváncsi jószág volt. Mindenbe beleütötte az orrát, és
ebből sok kellemetlensége származott. Mimi nem járt iskolába, az erdő
ölén nevelkedett, s megtanulta mindazt, amit egy indiánnak tudni kell,
noha fehér volt. Tudott célba lőni, meg tudta állapítani, melyik jó,
melyik rossz, melyik ehető és melyik mérgező növény. Tüzet is tudott
rakni esőben, szélben, hóban, sőt, védekezni is tudott a vadállatok
ellen. (Ne is említsem, hogy úgy mászott a fára, mint a mókus.) Hanem,
nem lehet minden tökéletes. Mimi például azt sem tudta, mennyi a
kétszerkettő, az ó betűt sem tudta, semmilyen nyelven nem tudott
beszélni, kivéve persze a sajátját.”