On-line előadások: A látássérültek személyes és virtuális segítése

 

Beszámoló- a látássérültek személyes és virtuális segítése

 

A jelen dokumentum a Ki-Látás Alapítvány által 2021.03.18.án megrendezett Személyes, és Virtuális segítség a látássérültek életében című konferencia összefoglalóját tartalmazza.

A koronavírus-járvány okán kihírdetett veszélyhelyzet miatt, a kerekasztal beszélgetés online formában valósult meg, a Zoom nevet viselő alkalmazás segítségével.

A konferencia elején, az esemény moderátora röviden bemutatta a Ki-Látás alapítvány által nyújtott legfontosabb szolgáltatásokat, majd tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy a programról videó, és hangfelvétel is készül.

Ezt követően ismertette a rendezvény rövid programját.

Mielőtt azonban a jelen beszámolómban a fenti programpontokat részletesen prezentálnám, szükségesnek tartom a Ki-Látás Alapítvány néhány mondatban történő bemutatását.

A fent említett civil szervezet 2007ben jött létre azzal a céllal, hogy elősegítse a felnőtt korban látássérültté vált személyek társadalomba történő beilleszkedését, valamint az önálló életvitel kialakítását, és a munkaerőpiacon való elhelyezkedését.

A fent említett egyesület első sorban a Dél-dunántúli Régióban nyújt szolgáltatásokat. Ezek közé tartozik sok más mellett a funkcionális látás vizsgálat, a fehér bottal történő közlekedés, és a braille írás olvasás megtanítása, vagy a pszichés tanácsadás.

A Ki-Látás alapítványról bővebb információk olvashatóak a www.kilatas.hu honlapon.

A jelen beszámolóm következő részében a konferencián elhangzott legfontosabb információk összefoglalására kerül sor.

A kerekasztal beszélgetés első előadását Simon Emese, a Ki-Látás Alapítvány pszichológusa tartotta, aki a prezentációjában kitért többek között arra, hogy milyen folyamatok mennek végbe a felnőtt korban látássérültté vált személyek, és családtagjaik lelkében a krízis bekövetkezte után, ezen kívül beszélt a gyász folyamatáról, és ismertette az alapítvány által nyújtott mentálhigiénés foglalkozások menetét is.

A fent említett előadáson prezentált információk közül lényegesnek tartom a krízis, és a gyász fogalmának tisztázását.

A krízis görög eredetű szó, amely tragédiát jelent. Krízis lehet többek között egy válás, egy váratlan baleset, vagy a látás képességének elvesztése. A krízis helyzetre jellemző, hogy az érintett személy nem talál kiutat a traumás helyzetből.

A krízis kapcsán fontosnak tartom még megemlíteni, hogy a felnőtt korban látássérültté vált kliens gyakran kénytelen átszervezni addigi életét. Ez a legtöbb esetben akár iskola, vagy munkahelyváltást is jelenthet.

A család részéről jellemző lehet a túlsegítés, ám ennek negatív következményei is lehetnek, tekintettel arra, hogy a fenti esetben a látássérült ember önállótlanná válik. Ennek kiküszöbölésében van nagy szerepe többek között a Ki-Látás alapítványnak.

Simon Emese pszichológus az előadása következő részében a gyász folyamatáról beszélt. Ennek keretében elmondta, hogy a gyász napjainkban tabunak számít a magyar társadalomban. A fent leírtakból következik, hogy a gyászoló személy családtagjainak, és barátainak nincs módja arra, hogy reagáljon ezekre a változásokra, ezért nem tudja, hogyan segíthetne a gyászoló embernek a trauma feldolgozásában. Ha valakit veszteség ér, akkor általában a tehetetlenség érzése fogalmazódik meg az érintett személyben. Veszteség lehet többek között egy családtag, a munkahely, a lakás, vagy a látás elvesztése is.

Simon Emese pszichológus fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy a gyászolók gyakran ki vannak téve a különböző testi, és lelki megbetegedéseknek.

Ez után az előadó ismertette a felnőtt korban látássérültté vált személy lelkében lezajló gyász folyamatának legfontosabb sajátosságait. Ide tartozik többek között a jövőtől való félelem, valamint az információ hiányból fakadó bizonytalanság.

Ezért fontos a rehabilitációs folyamat során az adott személynek, és a hozzátartozóinak lelki támogatása, amely főként információnyújtásssal, valamint mentálhigiénés, és életvezetési tanácsadással valósul meg.

Prezentációja végén a pszichológus nő ismertette a Ki-Látás Alapítvány által biztosított mentálhigiénés tanácsadás menetét. .

A kerekasztal beszélgetés 2. előadását Hosszú János, a fent említett civil szervezet informatikusa tartotta, aki a prezentációjában az okoseszközök kérdését járta körül. Előadásában sok más mellett kitért a digitális eszközök terjedésének gyorsaságára, a digitális eszközök használatára, valamint ismertette azokat a legfontosabb szempontokat, amelyekre érdemes odafigyelni a fenti eszközök alkalmazása során.

A prezentációja elején, a Ki-Látás alapítvány informatikusa kifejtette, hogy napjainkban az elérhető okos eszközök beszerzése kizárólag kevés ember számára válik lehetségessé. Ennek oka első sorban az, hogy a fent említett digitális eszközök kizárólag rendkívül magas áron vásárolhatóak meg. Ezen kívül az említett okos eszközökhöz különböző  hiedelmek is kapcsolódnak. Hosszú János informatikus fontosnak nevezte ezek eloszlatását.

Ezután ismertette az okos eszközök fajtáit. Ide tartozik többek között az okostelefon, az okos izzó, vagy a különböző hanggal vezérelhető okoshangszórók, mint például az Amazon nevet viselő techcég által feltalált, Alexa fantázia nevet viselő digitális asszisztens.

Ezt követően, Hosszú János informatikus kitért az akadálymentesség kérdésére is. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy manapság a fent említett digitális eszközök a legtöbb esetben érintő felülettel vannak ellátva, ennek ellenére azonban ezek általában hanggal, vagy különböző érintő gesztusokkal vezérelhetőek, így alkalmassá válnak a látássérültek körében történő használatra.

A Ki-Látás Alapítvány informatikus munkatársa fontosnak tartotta még megemlíteni azt is , hogy a fenti eszközök  alkalmazása kizárólag működő internet kapcsolattal lehetséges.

Végül, de nem utolsó sorban Hosszú János kitért az adatok körültekintő kezelésének fontosságára is.

Ezt követően, a konferencia moderátora megköszönte mindenkinek a részvételt, és lezárta a kerekasztal beszélgetést.

Pillmann Tünde

Várgesztes, 2021.03.25.