On-line előadások: Nemzetközi oktatási konferencia

 

Nemzetközi oktatási konferencia

 

A jelen dokumentum a 2021.03.16-án az MVGYOSZ Szabolcs Szatmár- Bereg megyei tagegyesülete által „nemzetközi oktatási konferencia”címmel megrendezett kerekasztal beszélgetés összefoglalóját tartalmazza.

A koronavírus járvány okán kihirdetett veszélyhelyzet miatt, a konferencia online formában került megtartásra, a Google Meet nevet viselő program segítségével.

Megjegyzés: A fent említett alkalmazásnak a fejlesztők által kiadott legújabb frissítése miatt, a kerekasztal beszélgetésre történő bejelentkezés a legtöbb résztvevő számára problémát jelentett, ezt azonban a konferencia szervezői sikeresen orvosolták.

                        A kerekasztal beszélgetés elején, Csíki Nándor, az MVGYOSZ Szabolcs Szatmár Bereg megyei egyesületének egyik önkéntese, egyben a konferencia moderátora köszöntötte a résztvevőket, bemutatta a fent említett civil szervezet létrejöttének történetét, és a legfontosabb szolgáltatásait, majd ismertette a rendezvény rövid programját.

Beszédében természetesen kitért arra is, hogy a kerekasztal beszélgetés támogatója az Alternatív Közösségek Egyesülete volt, amely szervezet 2018 óta biztosít pályázati forrást a fent említett egyesület részére.

Ezt követően a moderátor átadta a szót az online konferencia előadóinak.

A kerekasztal beszélgetés első előadását Nemes-Nagy Tünde tartotta, aki a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs Szatmár- Bereg megyei Egyesületének elnöke. Az elnök asszony a prezentációjában röviden bemutatta a fent említett civil szervezet „Más szemmel” címmel elindított projektjét. Ennek keretében Nemes-Nagy Tünde kifejtette, hogy a pályázati program 2020.04.01.-2021.03.31 közti időtartamban valósul meg. A projekt 6 programelemet tartalmaz, ezek az alábbiak: akadálymentes étlapok, a Telefotel nevet viselő telefonos információs rendszer, a Braille ünnep országos verseny, az északalföldi sajtótájékoztató, a külföldi kapcsolatok ápolása, valamint a nemzetközi oktatási konferencia.

Ezt követően a szervezet elnöke néhány mondatban bemutatta a fenti programpontokat, amelyekről részletesen olvashatunk a www.vakegy.hu honlapon.

A kerekasztal beszélgetés második előadását Bieber Mária, a Bevezetés a Braille írás-olvasás „rejtelmeibe” című könyv szerzője tartotta. Az írónő a prezentációjában kifejtette, hogy a fent említett könyv sokak számára hiánypótló kiadvány. . A segédletet 2016 őszén adták ki, az MVGYOSZ támogatásával.

Mottója egy Arany János idézet, amely így szól:” az olvasás által napról napra valami ragad az emberre, és utóbb azt veszi észre, hogy más emberek is szívesen hallgatják a beszédét, mert igaz az, hogy aki tanult valamit, a nyelve is könnyen fordul a szájában.”

A szerző a prezentációjában röviden beszélt a tankönyv megírásának történetéről, ismertette a segédlet legfontosabb témaköreit, valamint a kiadványban a pontírással kapcsolatosan megfogalmazott érdekességekről is beszámolt.

A következő előadást Bertha Edina tartotta. A prezentáció legfontosabb célja a Braille kotta népszerűsítése volt.

Bertha Edina a prezentációjában kitért a kották kialakulásának történetére, a pontírásos rendszerek ismertetésére, a Braille kottából való tanulás hasznosságára, végül, de nem utolsó sorban Német Tamás zongoraművész közreműködésével „életre keltették a kottát”.

A prezentációja végén Bertha Edina kiemelte, hogy az MVGYOSZ a szolgáltatásai keretében bárki részére segítséget nyújt a Braille kotta megtanulásában. Pontírással ellátott kották igényelhetők a kotta@mvgyosz.hu e-mail címen.

A következő előadást Flammich Rita, és Hofmann Mária tartotta, a felsőoktatás hozzáférhetősége a látássérültek számára itthon és a vadnyugaton címmel. Prezentációjuk első részében az előadók bemutatkoztak, majd ismertették a prezentációjuk legfontosabb pontjait.

Előadásukban kitértek egy felmérésre, amelyet az Egyesült Államokban végeztek el, a felsőoktatásban résztvevő látássérült hallgatók körében. Ebben kitértek többek között a hallgatók és az oktatók közti kommunikációra, a tanároknak a technikai feltételekkel kapcsolatos ismereteire, valamint a hazánkban megtartott szemléletformáló programokra is. A felsoroltak közül egy fontos pontot szeretnék kiemelni a jelen beszámolómban, mégpedig a fenti programokkal kapcsolatosan megfogalmazott véleményeket, amelyek negatív érzéseket váltottak ki bennem.

A felmérés során a fentiek vonatkozásában az alábbi megállapításokat tették a megkérdezett látássérült hallgatók:

Véleményük szerint a szemléletformáló programok csorbítják a látássérült személyek méltóságát, a látó ember a saját kudarcait, és félelmeit keresi a szimulációs gyakorlatokban. Ezért, amikor az ép látású személy kilép a szimulációs helyzetből, ismét szánalomra méltó embereknek látja a látássérülteket. A megkérdezett hallgatók szerint a fent említett szimulációs gyakorlatokkal szemben a szakmaiságot lenne érdemes előtérbe helyezni.

A fentiekkel ellentétben, az egyesületünk által tartott szemléletformáló programokon azt tapasztalom, hogy a látó gyermekek örömmel vesznek részt a fenti rendezvényeken, és szívesen végzik el az életkori sajátosságaik figyelembevételével, és magas szakmai kompetenciával összeállított feladatokat, amelyek kidolgozásába az egyesületünk a látássérült sorstársakat is bevonja. .

Az előadók a kerekasztal beszélgetésen röviden ismertették az említett kutatásnak az előző bekezdésben felsorolt pontokra vonatkozó legfontosabb tanulságait. Gondolok itt a látássérült hallgatók, és oktatóik közti alá fölé rendelt viszony kialakulására, a plusz pontrendszer negatív következményeire, valamint a tanuláshoz szükséges speciális segédeszközök biztosításának fontosságára is.

Ezt követően említést tettek egy, az Egyesült Államokban működő szolgáltatásról, amely elősegíti a látássérült hallgatók oktatásban való részvételét. Ennek keretében lehetőséget biztosítanak többek között a tankönyvek akadálymentes formába történő átalakítására.

A fentiek mellett az oktatók részére speciális felkészítő kurzusokat szerveznek, amelyek mindenki számára nyilvánosak.

Prezentációjuk végén, az előadók összehasonlították a két oktatási rendszert. Ennek keretében kifejtették, hogy míg itthon a felsőoktatási intézményekbe való bejutást plusz pontokkal támogatják, addig az Egyesült Államokban kizárólag azok juthatnak be a főiskolákra, és az egyetemekre, akik fel vannak készülve az oktatási rendszer sajátosságaira. Míg Magyarországon a felsőfokú oktatási intézményekben való bennmaradást is támogatják, addig az Egyesült Államokban kizárólag azok végezhetik el a felsőoktatási kurzusokat, akik képesek a tananyagok elsajátítására.

Míg Magyarországon a szemléletformáló programokat tartják célravezetőnek a többségi társadalom szemléletének formálásában, addig Amerikában ebben fogyatékos businest látnak.

A prezentációjuk végén az előadók az elhangzottak kapcsán az alábbi tanulságot szűrték le: a látássérülteknek van helyük a felsőoktatásban, de kizárólag megfelelő felkészültség birtokában.

A konferencia utolsó előadását Judit Ausenbauer, a Regensburgi Vakok Iskolájának egyik tanára tartotta. Prezentációjában kitért többek között a látássérülés jogi jelentésének meghatározására, valamint ismertette a Német oktatási rendszer sajátosságait.

Az oktató prezentációjában kifejtette, hogy a látássérültség fennállásának igazolását követően, a Németországban élő vak, és gyengénlátó személyek vaksági pótlékot igényelhetnek. Ennek összege életkoronként, és tartományonként eltérő lehet.

Judit Ausenbauer beszédében kitért arra is, hogy a Németországban élő látássérültként nyilvántartott személyek pontos számára vonatkozóan nem áll rendelkezésre pontos adat.

Ezt követően, Ausenbauer asszony ismertette a látássérültek oktatási, és munkaerőpiaci helyzetét.

A látási fogyatékossággal élő személyek járhatnak speciális, és integrált oktatási intézményekbe is. Az iskola kiválasztását különböző tanácsadó szolgálatok segítik. A döntés mindig függ az iskolai felügyeleti hatóságoktól, és más feltételektől.

A jelen beszámolóban a látássérültek oktatásával kapcsolatosan elhangzott információk közül kiemelném a Regensburgi Általános Iskolával kapcsolatban megfogalmazott legfontosabb tudnivalókat.

Az előadó a beszédében kifejtette, hogy a fent említett iskola egy államilag elismert oktatási intézmény. Napközis, és bentlakásos lehetőségeket egyaránt biztosítanak a látássérült általános, és középiskolás diákok részére. A tantermeik speciális eszközökkel vannak felszerelve úgy, mint: képernyőolvasó szoftverekkel ellátott számítógépek, és tabletek.

A fent említett oktatási intézmény tantermei természetesen megfelelnek a látássérültek részére történő fizikai akadálymentesítéshez elengedhetetlen feltételeknek. Ide tartoznak többek között a vezetősávok, valamint az ajtókon megtalálható Braille feliratok.

A gyógypedagógus ezután kitért a felsőoktatás helyzetének ismertetésére. Ennek keretében kifejtette, hogy a főiskolák, és az egyetemek speciális képernyőolvasó szoftverekkel ellátott úgynevezett munkaállomásokkal rendelkeznek, ezen kívül  a látássérült hallgatókat személyi segítők is segítik a kurzusok elvégzéséhez szükséges tankönyvek akadálymentes formába történő átkonvertálásában. Ez elsősorban Word formátumba való átalakítást foglal magában. . A főiskolai képzések elvégzéséhez természetesen speciális eszközöket is igényelhetnek a hallgatók.

A látássérültek munkaerő piaci helyzetével kapcsolatosan Ausenbauer asszony elmondta azt is, hogy a gyengélnátó tanulók egy része általában a mérnöki kart választja. A vakok közül a hallgatók többsége elsősorban jogi, és pszichológiai tanulmányokat folytat.

Ausenbauer asszony ezt követően megköszönte a konferencián való részvétel lehetőségét, és lezárta előadását.

Ezután a résztvevők hozzászólhattak az elhangzottakhoz. Ezek közül kiemelném Németh Orsolya hozzászólását, aki a braille írás megtanulásának fontosságát emelte ki.

Ennek keretében kifejtette, hogy napjainkban a látássérült diákok általában elsősorban hallás útján, a számítógépre telepített képernyőolvasó szoftverek segítségével tanulják meg a feladott tananyagot. Ez azt eredményezi, hogy nem sajátítják el a Magyar helyesírás legfontosabb szabályait. Ezért tartotta fontosnak kiemelni, hogy a vak, és gyengénlátó diákok megismerkedjenek a Braille írással.

A hozzászólásokat követően, Csíki Nándor moderátor lezárta a kerekasztal beszélgetést, és megköszönte mindenkinek a részvételt, és az értékes hozzászólásokat.

 

Pillmann Tünde

Várgesztes, 2021.03.22.