On-line előadások: Együtt a jövőnkért - május

 

Együtt a jövőnkért május

 

A jelen dokumentum a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által 2021. május 18-án Együtt a jövőnkért május címmel megrendezett kerekasztal beszélgetésen elhangzottak rövid összefoglalóját tartalmazza.

A koronavírus-járvány okán kihirdetett veszélyhelyzet miatt, a program on-line formában került megtartásra, a Google Meet nevet viselő kommunikációs platformon keresztül.

A rendezvény elején Puskás Anett, az MVGYOSZ ifjúsági referense köszöntötte a résztvevőket, aki expozéjában elmondta, hogy ez lesz a Reális jövő című programsorozat utolsó rendezvénye.

Az előzmények kapcsán kifejtette, hogy a fent említett projektbe eredetileg kizárólag 2 esemény volt betervezve, ám a nagy érdeklődésre való tekintettel a munkatervet kibővítették, ezáltal az elmúlt hónapokban több kerekasztal beszélgetés megrendezése is lehetővé válhatott.

Puskás Anett érdekességként megemlítette azt a tényt, hogy az ősz folyamán egy újabb programsorozatot szeretnének elindítani, amelybe be kívánják vonni az ország legnagyobb egyetemeit is.

Ezt követően, az ifjúsági referens röviden ismertette a kerekasztal beszélgetés programját, majd átadta a szót a rendezvény első előadóinak: Mikes Fatimének,  a Budakörnyéki Látássérültek Közhasznú Egyesületének elnöke, valamint Katona Andreának, aki a fent említett civil szervezeten belül működő Pászta elnevezésű projekt vezetője. Az előadók a prezentációjukban vázolták a résztvevők számára az egyesület által, a látássérült fiatalok részére biztosított legfontosabb szolgáltatásokat.

Mikes Fatime, az előadásában kifejtette, hogy véleménye szerint a rehabilitáció nélkül nem  valósulhat meg a látássérült személyek integrációja.

A fenti szempont figyelembe vételével hozták létre 3 évvel ezelőtt a Szemléletmód Rehabilitációs központot. Az intézmény keretein belül, elsősorban a felnőtt korban látássérültté vált személyek elemi rehabilitációja zajlik.

A fenti témakörhöz kapcsolódva Mikes fatime ismertette a rehabilitációs központok megalapításának rövid történetét. Ezzel kapcsolatosan kifejtette, hogy 15 éve indult el egy lobbi tevékenység annak érdekében, hogy hálózatszerűen működjön az elemi rehabilitáció Magyarország egész területén. A fent említett tevékenységnek köszönhetően, tavaly decemberben született meg az a törvénycsomag,amely lehetővé tette a rehabilitációs tevékenységek szabályozását. A rendelkezés szerint a rehabilitáció az idei évtől állami feladatként működik.

A civil szervezetek bevonásával megalkotott jogszabály legfontosabb célja az, hogy a felnőtt korukban látássérültté vált személyek számára működjenek olyan intézmények, ahova fordulhatnak a mindennapi életvitel során felmerülő problémáikkal.

Az egyesület által biztosított szolgáltatások vonatkozásában Mikes Fatime említést tett arról, hogy a tavalyi évben, a járvány okán bevezetett korlátozó intézkedések következtében, az egyesület által biztosított lehetőségeket át kellett helyezni az on-line térbe. A fent említett feladattal azonban könnyen megbirkóztak a civil szervezet munkatársai, köszönhetően a széles körben rendelkezésre álló kommunikációs platformoknak.

Az elnök asszony, a civil szervezet által biztosított legfontosabb szolgáltatások között említette a szabadidős tevékenységek biztosítását, a gyógymasszázst, valamint a környéken működő általános iskolákban tanuló diákok, és tanáraik részére tartott szemléletformáló foglalkozásokat.

Ezt követően az elnök asszony átadta a szót Katona Andreának, aki az egyesület keretén belül Pászta néven működő projektet mutatta be részletesen.

Érdekességként fontos megemlíteni, hogy A programsorozat neve utal a látássérültek fehérbottal történő közlekedése során alkalmazott pásztázó kézmozdulatra.

A program elsősorban a fiatalokat igyekszik megcélozni, tekintettel arra, hogy tapasztalataik szerint a tanórákat követően a látássérült fiatalok szívesebben tartózkodnak az otthonukban. A projekt legfontosabb célja a látási fogyatékossággal élő diákoknak a lakásukból történő kimozdítása. Ez elsősorban közösségépítő programok formájában valósul meg.

A tavalyi évben azonban a koronavírus-járvány okán bevezetett korlátozó intézkedések miatt a fenti eseményeket át kellett helyezni az on-line térbe. A közösségépítő programokon a legtöbb esetben quizjátékok, és angolnyelvű tanfolyamok szervezését értik, amelyekkel sok látássérült diák érdeklődését tudják felkelteni.

A projekt keretében működő másik szolgáltatás a pszichológiai tanácsadás, amminek keretében a látássérült fiatalok anonim formában beszélhetik meg a problémáikat az egyesület pszichológusával.

A harmadik fontos szolgáltatás a szexuális tanácsadás. Ezt elsősorban azért indították el, mert a tapasztalataik szerint, a látássérült kamaszok nincsenek tisztában azzal, hogy a szexualitással kapcsolatos kérdéseikkel hova fordulhatnak. A szolgáltatás keretében szakemberek válaszolnak a fiataloknak a fenti témakörrel kapcsolatos kérdéseire.

Katona Andrea, A program sorozat jövőbeni céljai között említette egy országos szintű hálózat kiépítésének tervét. A fent említett esemény sorozatok vonatkozásában elmondta, hogy a Magyarországon élő látássérült fiatalok összefogását, és a részükre nyári táborok szervezését tervezik.

A kerekasztal beszélgetés 2. előadását Kalmár Péter, a Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola, Gimnázium, és Kollégium igazgatója tartotta, aki a prezentációjában bemutatta az oktatási intézmény által biztosított szolgáltatásokat. Ennek keretében elmondta, hogy a Lóverseny utcai telephelyen működő középiskolában látássérült, és éplátású diákok egyaránt folytatják gimnáziumi tanulmányaikat. A diákok tanulmányi átlaga 4,1 és 4,2 között mozog.

Az intézményhez természetesen kollégium is tartozik, amelyben éplátású, és látássérült diákok elhelyezése válik lehetővé. A kollégiumban az elmúlt években számos közösségépítő program indult, amelyek meglehetősen népszerűek a diákság körében.

A látássérült fiatalok oktatása kiscsoportos formában valósul meg. A diákok a tanulás során olyan speciális eszközöket használhatnak, mint a különböző képernyőolvasó szoftverekkel felszerelt tabletek, és számítógépek, interaktív táblák, és kontrasztos füzetek.

Az igazgató a prezentációjában fontosnak tartotta megemlíteni azt a tényt, hogy az intézményben minden diák személyre szabott oktatásban részesül. A vak fiatalok txt formátumban kapják meg a tankönyveket, tekintettel arra, hogy ezek a különböző képernyőolvasó szoftverekkel könnyen kezelhetők.

Kalmár Péter a fentiek mellett kifejtette azt is,  hogy büszkeséggel tölti el az intézmény dolgozóit az a tény, hogy a tavalyi évben egy Braille nyomtatót is sikerült beszerezniük, ezáltal a vak diákok részére akár pontírásos formában megjelenő tankönyvek előállítására is lehetőség nyílik.

Az intézmény keretein belül működik egy úgynevezett mozgásfejlesztő szoba is, ahol minden diák személyre szabott mozgásfejlesztő foglalkozásokon vehet részt, amelyeket egy, az iskolában dolgozó szakképzett gyógytornász biztosít a számukra.

Kalmár Péter, Az intézmény által biztosított szolgáltatások között említette sok más mellett az elemi rehabilitációs tanácsadást, az egészségmegőrzést, és a pszichológiai tanácsadást is.

Kérdésre az iskola igazgatója elmondta, hogy a diákok az intézménybe történő eljutáshoz a megyében működő támogató szolgálatokat vehetik igénybe.

A jövőbeni tervek között Kalmár Péter megemlítette egy oktatási centrum létrehozásának ötletét is, amely elsősorban az érettségi után az iskolából kikerülő diákok képzését végzi majd.

A kerekasztal beszélgetés 3., egyben utolsó előadását Bora Sándor, a Látássérültek Északalföldi Regionális Egyesületének elnöke, és Nagyné Berke Mónika, az intézmény munkatársa tartotta. A prezentáció első részében a civil szervezet elnöke ismertette az általa képviselt intézmény megalapításának rövid történetét. Ennek keretében elmondta, hogy az egyesület immár 50. éve foglalkozik a látássérült személyek érdekvédelmével. 2003 óta önálló egyesületként működnek. A civil szervezet az akkreditációs foglalkoztatás keretében 21 fő látássérült személyt foglalkoztat.

Az egyesület a látási fogyatékossággal élő személyek érdekvédelmén felül célul tűzte ki a többségi társadalom részére a különböző szemléletformáló programok megszervezését, és lebonyolítását.

Ennek keretében a régióban működő oktatási intézmények diákjai számára érzékenyítő foglalkozásokat tartanak.

Az elnök az előadásában elmondta, hogy évente 45-50 programot szerveznek a sorstársak részére, ezek elsősorban csoportos kirándulásokat foglalnak magukban.

Ehhez kapcsolódva Nagyné Berke Mónika, a civil szervezet munkatársa vázolta az egyesület által nyújtott szolgáltatásokat.

Ezek között említette többek között a segédeszköz támogatást, a tandemek bérlésénekbiztosítását, az őszi hónapokban megrendezésre kerülő buszos kirándulásokat, valamint a látássérültek munkába állásának támogatását.

Kérdésre az előadók elmondták, hogy a megyében működő szemklinikákkal kiváló kapcsolatot ápolnak. Az egyesület a fent említett intézmény dolgozói részére is tart szemléletformáló programokat.

A civil szervezet által biztosított szolgáltatásokról további információk olvashatóak az egyesület honlapján.

A prezentációkat követően a résztvevők feltehették az elhangzottakkal kapcsolatosan felmerülő kérdéseiket, és megfogalmazhatták észrevételeiket.

Ennek kapcsán szóba került sok más mellett az Atomol készlet, amely egy, a látássérült diákok kémia tanulását elősegítő eszköz. A készlet használatával bővebben foglalkoztam az Online kémia kurzus 1., és 2. című dokumentumokban, amelyek a fenti címen megrendezett konferencián elhangzottak összefoglalóját tartalmazta. .

A résztvevők a kerekasztal beszélgetés során a Hajdu-Bihar Megyében működő általános iskola igazgatójának figyelmébe ajánlották a fent említett segédeszközt.

Ehhez kapcsolódva Puskás Anett ifjúsági referens megemlítette azt a tényt, hogy a projekt sorozat lezárását követően az MVGYOSZ támogatásával létre kívánnak hozni egy különleges adatbázist, amely a látássérült diákok oktatásához elengedhetetlen segédeszközöket tartalmazza. A fent említett adatbázisban természetesen szerepel majd az Atomol készlet is.

A kerekasztal beszélgetés zárása ként ismét Puskás Anett ifjúsági referens vette át a szót, aki többek között kifejtette, hogy június 30-án egy projektzáró rendezvényt kívánnak megtartani a reális jövő projekt keretében. A fentiek vonatkozásában természetesen figyelembe veszik majd az érvényben lévő járványügyi intézkedéseket is. A rendezvénnyel kapcsolatosan Bővebb tájékoztatást a későbbiekben a jövő kilátásai honlapon olvashatnak az érdeklődők.

Ehhez kapcsolódva Puskás Anett megköszönte a projektben való aktív közreműködést Dr. Nagy Sándornak, az MVGYOSZ elnökének, és Németh Orsolyának, az MVGYOSZ szakmai vezetőjének, akik nélkül a fent említett programsorozat nem jöhetett volna létre.

Az MVGYOSZ jövőbeni terveivel kapcsolatosan az ifjúsági referens elmondta,hogy  a nyári hónapokban egy kirándulást is szerveznek majd a budapesti Füvészkertbe. E mellett a jövőben hírt adnak majd az iskolák által meghirdetett nyílt napokról is.

Ezután Puskás Anett ifjúsági referens megköszönte mindenkinek a részvételt,  majd lezárta a kerekasztal beszélgetést.

Pillmann Tünde

Várgesztes, 2021. május 20.