On-line előadások: Együtt a jövőnkért - május
Együtt a jövőnkért május
A jelen dokumentum a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos
Szövetsége által 2021. május 18-án Együtt a jövőnkért május címmel megrendezett
kerekasztal beszélgetésen elhangzottak rövid összefoglalóját tartalmazza.
A koronavírus-járvány okán kihirdetett veszélyhelyzet miatt,
a program on-line formában került megtartásra, a Google Meet nevet viselő kommunikációs
platformon keresztül.
A rendezvény elején Puskás Anett, az MVGYOSZ ifjúsági
referense köszöntötte a résztvevőket, aki expozéjában elmondta, hogy ez lesz a
Reális jövő című programsorozat utolsó rendezvénye.
Az előzmények kapcsán kifejtette, hogy a fent említett
projektbe eredetileg kizárólag 2 esemény volt betervezve, ám a nagy
érdeklődésre való tekintettel a munkatervet kibővítették, ezáltal az elmúlt
hónapokban több kerekasztal beszélgetés megrendezése is lehetővé válhatott.
Puskás Anett érdekességként megemlítette azt a tényt, hogy
az ősz folyamán egy újabb programsorozatot szeretnének elindítani, amelybe be
kívánják vonni az ország legnagyobb egyetemeit is.
Ezt követően, az ifjúsági referens röviden ismertette a
kerekasztal beszélgetés programját, majd átadta a szót a rendezvény első
előadóinak: Mikes Fatimének, a
Budakörnyéki Látássérültek Közhasznú Egyesületének elnöke, valamint Katona
Andreának, aki a fent említett civil szervezeten belül működő Pászta elnevezésű
projekt vezetője. Az előadók a prezentációjukban vázolták a résztvevők számára
az egyesület által, a látássérült fiatalok részére biztosított legfontosabb szolgáltatásokat.
Mikes Fatime, az előadásában kifejtette, hogy véleménye
szerint a rehabilitáció nélkül nem
valósulhat meg a látássérült személyek integrációja.
A fenti szempont figyelembe vételével hozták létre 3 évvel
ezelőtt a Szemléletmód Rehabilitációs központot. Az intézmény keretein belül,
elsősorban a felnőtt korban látássérültté vált személyek elemi rehabilitációja
zajlik.
A fenti témakörhöz kapcsolódva Mikes fatime ismertette a
rehabilitációs központok megalapításának rövid történetét. Ezzel kapcsolatosan
kifejtette, hogy 15 éve indult el egy lobbi tevékenység annak érdekében, hogy
hálózatszerűen működjön az elemi rehabilitáció Magyarország egész területén. A
fent említett tevékenységnek köszönhetően, tavaly decemberben született meg az
a törvénycsomag,amely lehetővé tette a rehabilitációs tevékenységek
szabályozását. A rendelkezés szerint a rehabilitáció az idei évtől állami feladatként
működik.
A civil szervezetek bevonásával megalkotott jogszabály legfontosabb
célja az, hogy a felnőtt korukban látássérültté vált személyek számára
működjenek olyan intézmények, ahova fordulhatnak a mindennapi életvitel során
felmerülő problémáikkal.
Az egyesület által biztosított szolgáltatások vonatkozásában
Mikes Fatime említést tett arról, hogy a tavalyi évben, a járvány okán bevezetett
korlátozó intézkedések következtében, az egyesület által biztosított
lehetőségeket át kellett helyezni az on-line térbe. A fent említett feladattal
azonban könnyen megbirkóztak a civil szervezet munkatársai, köszönhetően a
széles körben rendelkezésre álló kommunikációs platformoknak.
Az elnök asszony, a civil szervezet által biztosított
legfontosabb szolgáltatások között említette a szabadidős tevékenységek
biztosítását, a gyógymasszázst, valamint a környéken működő általános
iskolákban tanuló diákok, és tanáraik részére tartott szemléletformáló
foglalkozásokat.
Ezt követően az elnök asszony átadta a szót Katona
Andreának, aki az egyesület keretén belül Pászta néven működő projektet mutatta
be részletesen.
Érdekességként fontos megemlíteni, hogy A programsorozat
neve utal a látássérültek fehérbottal történő közlekedése során alkalmazott
pásztázó kézmozdulatra.
A program elsősorban a fiatalokat igyekszik megcélozni, tekintettel
arra, hogy tapasztalataik szerint a tanórákat követően a látássérült fiatalok
szívesebben tartózkodnak az otthonukban. A projekt legfontosabb célja a látási
fogyatékossággal élő diákoknak a lakásukból történő kimozdítása. Ez elsősorban
közösségépítő programok formájában valósul meg.
A tavalyi évben azonban a koronavírus-járvány okán bevezetett
korlátozó intézkedések miatt a fenti eseményeket át kellett helyezni az on-line
térbe. A közösségépítő programokon a legtöbb esetben quizjátékok, és angolnyelvű
tanfolyamok szervezését értik, amelyekkel sok látássérült diák érdeklődését
tudják felkelteni.
A projekt keretében működő másik szolgáltatás a
pszichológiai tanácsadás, amminek keretében a látássérült fiatalok anonim
formában beszélhetik meg a problémáikat az egyesület pszichológusával.
A harmadik fontos szolgáltatás a szexuális tanácsadás. Ezt
elsősorban azért indították el, mert a tapasztalataik szerint, a látássérült
kamaszok nincsenek tisztában azzal, hogy a szexualitással kapcsolatos kérdéseikkel
hova fordulhatnak. A szolgáltatás keretében szakemberek válaszolnak a
fiataloknak a fenti témakörrel kapcsolatos kérdéseire.
Katona Andrea, A program sorozat jövőbeni céljai között
említette egy országos szintű hálózat kiépítésének tervét. A fent említett
esemény sorozatok vonatkozásában elmondta, hogy a Magyarországon élő
látássérült fiatalok összefogását, és a részükre nyári táborok szervezését
tervezik.
A kerekasztal beszélgetés 2. előadását Kalmár Péter, a
Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola, Gimnázium, és Kollégium igazgatója
tartotta, aki a prezentációjában bemutatta az oktatási intézmény által biztosított
szolgáltatásokat. Ennek keretében elmondta, hogy a Lóverseny utcai telephelyen
működő középiskolában látássérült, és éplátású diákok egyaránt folytatják gimnáziumi
tanulmányaikat. A diákok tanulmányi átlaga 4,1 és 4,2 között mozog.
Az intézményhez természetesen kollégium is tartozik,
amelyben éplátású, és látássérült diákok elhelyezése válik lehetővé. A
kollégiumban az elmúlt években számos közösségépítő program indult, amelyek
meglehetősen népszerűek a diákság körében.
A látássérült fiatalok oktatása kiscsoportos formában
valósul meg. A diákok a tanulás során olyan speciális eszközöket használhatnak,
mint a különböző képernyőolvasó szoftverekkel felszerelt tabletek, és
számítógépek, interaktív táblák, és kontrasztos füzetek.
Az igazgató a prezentációjában fontosnak tartotta megemlíteni
azt a tényt, hogy az intézményben minden diák személyre szabott oktatásban
részesül. A vak fiatalok txt formátumban kapják meg a tankönyveket, tekintettel
arra, hogy ezek a különböző képernyőolvasó szoftverekkel könnyen kezelhetők.
Kalmár Péter a fentiek mellett kifejtette azt is, hogy büszkeséggel tölti el az intézmény
dolgozóit az a tény, hogy a tavalyi évben egy Braille nyomtatót is sikerült
beszerezniük, ezáltal a vak diákok részére akár pontírásos formában megjelenő tankönyvek
előállítására is lehetőség nyílik.
Az intézmény keretein belül működik egy úgynevezett
mozgásfejlesztő szoba is, ahol minden diák személyre szabott mozgásfejlesztő
foglalkozásokon vehet részt, amelyeket egy, az iskolában dolgozó szakképzett gyógytornász
biztosít a számukra.
Kalmár Péter, Az intézmény által biztosított szolgáltatások
között említette sok más mellett az elemi rehabilitációs tanácsadást, az
egészségmegőrzést, és a pszichológiai tanácsadást is.
Kérdésre az iskola igazgatója elmondta, hogy a diákok az intézménybe
történő eljutáshoz a megyében működő támogató szolgálatokat vehetik igénybe.
A jövőbeni tervek között Kalmár Péter megemlítette egy
oktatási centrum létrehozásának ötletét is, amely elsősorban az érettségi után
az iskolából kikerülő diákok képzését végzi majd.
A kerekasztal beszélgetés 3., egyben utolsó előadását Bora
Sándor, a Látássérültek Északalföldi Regionális Egyesületének elnöke, és Nagyné
Berke Mónika, az intézmény munkatársa tartotta. A prezentáció első részében a
civil szervezet elnöke ismertette az általa képviselt intézmény megalapításának
rövid történetét. Ennek keretében elmondta, hogy az egyesület immár 50. éve
foglalkozik a látássérült személyek érdekvédelmével. 2003 óta önálló
egyesületként működnek. A civil szervezet az akkreditációs foglalkoztatás
keretében 21 fő látássérült személyt foglalkoztat.
Az egyesület a látási fogyatékossággal élő személyek érdekvédelmén
felül célul tűzte ki a többségi társadalom részére a különböző szemléletformáló
programok megszervezését, és lebonyolítását.
Ennek keretében a régióban működő oktatási intézmények
diákjai számára érzékenyítő foglalkozásokat tartanak.
Az elnök az előadásában elmondta, hogy évente 45-50
programot szerveznek a sorstársak részére, ezek elsősorban csoportos
kirándulásokat foglalnak magukban.
Ehhez kapcsolódva Nagyné Berke Mónika, a civil szervezet
munkatársa vázolta az egyesület által nyújtott szolgáltatásokat.
Ezek között említette többek között a segédeszköz
támogatást, a tandemek bérlésénekbiztosítását, az őszi hónapokban megrendezésre
kerülő buszos kirándulásokat, valamint a látássérültek munkába állásának támogatását.
Kérdésre az előadók elmondták, hogy a megyében működő
szemklinikákkal kiváló kapcsolatot ápolnak. Az egyesület a fent említett
intézmény dolgozói részére is tart szemléletformáló programokat.
A civil szervezet által biztosított szolgáltatásokról
további információk olvashatóak az egyesület honlapján.
A prezentációkat követően a résztvevők feltehették az
elhangzottakkal kapcsolatosan felmerülő kérdéseiket, és megfogalmazhatták
észrevételeiket.
Ennek kapcsán szóba került sok más mellett az Atomol készlet,
amely egy, a látássérült diákok kémia tanulását elősegítő eszköz. A készlet használatával
bővebben foglalkoztam az Online kémia kurzus 1., és 2. című dokumentumokban,
amelyek a fenti címen megrendezett konferencián elhangzottak összefoglalóját
tartalmazta. .
A résztvevők a kerekasztal beszélgetés során a Hajdu-Bihar
Megyében működő általános iskola igazgatójának figyelmébe ajánlották a fent
említett segédeszközt.
Ehhez kapcsolódva Puskás Anett ifjúsági referens
megemlítette azt a tényt, hogy a projekt sorozat lezárását követően az MVGYOSZ
támogatásával létre kívánnak hozni egy különleges adatbázist, amely a
látássérült diákok oktatásához elengedhetetlen segédeszközöket tartalmazza. A
fent említett adatbázisban természetesen szerepel majd az Atomol készlet is.
A kerekasztal beszélgetés zárása ként ismét Puskás Anett
ifjúsági referens vette át a szót, aki többek között kifejtette, hogy június
30-án egy projektzáró rendezvényt kívánnak megtartani a reális jövő projekt
keretében. A fentiek vonatkozásában természetesen figyelembe veszik majd az érvényben
lévő járványügyi intézkedéseket is. A rendezvénnyel kapcsolatosan Bővebb
tájékoztatást a későbbiekben a jövő kilátásai honlapon olvashatnak az
érdeklődők.
Ehhez kapcsolódva Puskás Anett megköszönte a projektben való
aktív közreműködést Dr. Nagy Sándornak, az MVGYOSZ elnökének, és Németh
Orsolyának, az MVGYOSZ szakmai vezetőjének, akik nélkül a fent említett
programsorozat nem jöhetett volna létre.
Az MVGYOSZ jövőbeni terveivel kapcsolatosan az ifjúsági
referens elmondta,hogy a nyári
hónapokban egy kirándulást is szerveznek majd a budapesti Füvészkertbe. E
mellett a jövőben hírt adnak majd az iskolák által meghirdetett nyílt napokról
is.
Ezután Puskás Anett ifjúsági referens megköszönte
mindenkinek a részvételt, majd lezárta a
kerekasztal beszélgetést.
Pillmann Tünde
Várgesztes, 2021. május 20.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése