On-line előadások: A Látássérültek Általános Iskolája, és a Heves- megyei tagegyesület bemutatása

 

A Látássérültek Általános Iskolája, és a Heves- megyei tagegyesület bemutatása

 

A jelen beszámoló az MVGYOSZ által 2021. április 27.én megrendezett konferencia beszélgetésen elhangzott legfontosabb információkat tartalmazza.

A koronavírus járvány okán kihirdetett korlátozó intézkedések miatt, az esemény online formában került megrendezésre, a Google Meet elnevezésű kommunikációs platformon keresztül.

A jelen dokumentum elején fontosnak tartom megjegyezni, hogy az esemény megnyitóján technikai okok miatt sajnos nem tudtam résztvenni.

A konferencia beszélgetés első előadását Temesi Ágnes, a Gyengénlátók Általános Iskolájának egyik munkatársa tartotta, aki a prezentációjában ismertette az általa képviselt oktatási intézmény által biztosított legfontosabb szolgáltatásokat.

Ennek keretében többek között elmondta, hogy az iskolában a látássérült gyermekek oktatása két tagozaton, 8, vagy 9 általános iskolai évfolyamon történik. A tanintézmény ép értelmű, és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat egyaránt tud fogadni. A gyengénlátó gyermekek a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Látásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye által kiállított szakvéleményalapján nyerhetnek felvételt az iskolába.

Az oktatási intézmény tanárai többségében gyógypedagógus végzettséggel rendelkeznek. A fent említett szakemberek mellet a tanintézményben a munkát gyógytestnevelő, pszichológus, könyvtáros, és zenetanár is segíti. Az intézmény által kidolgozott tanterv igazodik a nemzeti alaptantervhez.

A Gyengénlátók Általános Iskolájának legfontosabb célja a diákok fejlesztése, a továbbtanulás elősegítése, valamint az alapműveltség megszerzésének támogatása.

Az intézményben a tantermek a látássérültek speciális igényei szerint lettek kialakítva. A diákok a tanórákon többek között nagyítókat, tableteket, és olvasó televíziókat használnak, a matematika nevet viselő tantárgy megtanulásának elősegítésére pedig geometriai eszközök, és Braille írással ellátott vonalzók állnak rendelkezésre.

A tanárok a délelőtti oktatás során kiscsoportos foglalkozásokat tartanak az osztályok tanulói részére. Céljuk a gyermekek képességeinek fejlesztése, és a diákok közti együttműködés elősegítése.

Az iskolások a tanórákon általában kontrasztos füzeteket használnak.

Az előadó a fentieken kívül fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az intézményben történő közlekedést úgynevezett vezetősávok segítik, a lift gombjai pedig Braille feliratokkal rendelkeznek.

Az iskolához természetesen kollégium is tartozik, amely 80 férőhellyel rendelkezik. Az elhelyezés 2, és 3 ágyas szobákban történik. Az intézményben szintenként 2-2 közösségi helyiség áll a diákok rendelkezésére. A tanulókat nevelők, és gyermekfelügyelők látják el.

A kollégiumban hétfőtől péntekik 3 nővér váltja egymást, elősegítendő a beteg gyermekek komplex egészségügyi ellátását. A fent említett részleg vállalja a diákok egészségügyi vizsgálatra történő kísérését is.

A kerekasztal beszélgetés 2. prezentációját Kónya Katalin tartotta, aki a Gyengénlátók Általános Iskoláján belül működő utazó gyógypedagógiai hálózat által nyújtott legfontosabb szolgáltatásokat ismertette.

Az intézményi hálózat célja kettős: egyrészt azoknak a diákoknak igyekeznek segíteni, akik integrált oktatásban vesznek részt, és a tanulás során különböző akadályokba ütköznek, másrészt a fővárosban élő diákok speciális igényeire keresnek megoldásokat. Az előadó elmondása szerint az integráltan tanuló látássérült diákok száma rendkívül magas.

Az intézmény által nyújtott szolgáltatások többek között kiterjednek a befogadó pedagógusokra, az integrált oktatásban résztvevő gyermekekre, és a szülőkre egyaránt.

A tanárok részére nyújtott szolgáltatások közé tartozik többek között a szemléletformáló programok szervezése, valamint a látássérüléssel kapcsolatos ismeretek átadása.

E mellett igyekeznek az országban működő oktatási intézményekben dolgozó gyógypedagógusokat összefogni, ennek keretében a részükre különböző szakmai napokat, és konferenciákat rendeznek.

A fentiekkel kapcsolatban Kónya Katalin megjegyezte, hogy a korona-vírus járvány miatt az említett konferencia beszélgetések nagyrészt az online térben valósultak meg.

Az előadó a prezentációjában külön kiemelte az óvodás gyermekek részére nyújtott szolgáltatásokat. Ezen többek között egyéni, és kiscsoportos foglalkozásokat értenek. A hálózat kiemelt hangsúlyt fektet az óvodás gyermekek fejlesztésére, mert véleményük szerint ez lehet az eredményes iskolai integráció első lépcsőfoka.

Kónya Katalin, az iskolai oktatásban résztvevő gyengénlátó diákok részére nyújtott szolgáltatások közül kiemelte az iskolalátogatásokat, a segédeszköz kölcsönzés elősegítését, a rehabilitációs órák megtartását, valamint a pszichológiai tanácsadást. Az intézet dolgozói a fentiek mellett, az integrált oktatásban résztvevő látássérült tanulók osztálytársai részére is szerveznek szemléletformáló programokat.

A szülők részére az intézményrendszer dolgozói pszichológiai tanácsadást, és családi hétvégéket szerveznek, ennek keretén belül a szülők feltehetik az oktatással kapcsolatban felmerülő kérdéseiket.

A Gyengénlátók Általános iskolájáról a fentiek mellett sok más információ is olvasható a https://gyengenlatok.hu/ honlapon.

A konferencia beszélgetés 3. prezentációját Bukta Gábor, a Heves- megyei tagegyesület elnöke tartotta. Az előadása első részében a fent említett civil szervezet vezetője bemutatkozott, majd ismertette az egyesület által biztosított legfontosabbb szolgáltatásokat.

Ennek keretében elmondta, hogy egyesületük immár 55 éve igyekszik ellátni a Heves megyei látássérültek érdekvédelmét. A hosszú évek alatt, a civil szervezet keretén belül számos szolgáltatás épült ki.

Ezek közül kiemelte a látássérült diákok részére biztosított lehetőségeket. Ide tartozik a speciális igényekre szabott füzetek irodatechnikai eszközökkel történő elkészítése, és az informatikai tanácsadás.

Bukta Gábor, a prezentációja következő részében kitért az általuk biztosított munkaerőpiaci szolgáltatásokra. Ennek keretében kiemelte, hogy a tavalyi évben megszerezték az úgynevezett akkreditációs tanúsítványt, ennek köszönhetően mára 13 látássérült személy védett munkaerőpiaci foglalkoztatását tudták elősegíteni.

A civil szervezet elnöke beszélt a Közösen könnyebb címmel elindított projekttel kapcsolatos legfontosabb tapasztalatokról. Ennek keretében elmondta, hogy az egyesület épületében egy tankonyhát alakítottak ki, ahol az időskorú látássérült személyek átadhatják a főzéssel kapcsolatos tapasztalataikat a fiatalabbaknak. A fenti tevékenységet természetesen egy rehabilitációs tanár koordinálja.

A projekt következő eleme a pszichológiai tanácsadás, aminek keretében pszichológus segít az egyesület tagjainak lelki egészségük megőrzésében.

Bukta Gábor, a prezentációja következő részében kiemelte, hogy a civil szervezet nagy hangsúlyt fektet a hagyományok ápolására. Ennek keretében 1985 óta kultúrcsoport is működik az egyesület berkein belül. A csoport szakmai irányítását Bíró József végzi, aki természetesen vállalja a látássérült tagok zenei oktatását is.

A civil szervezet elnöke az előadásában kiemelte, hogy a kultúrcsoport jelentősen hozzájárul az egyesület által megtartott rendezvények színvonalának emeléséhez.

Bukta Gábor, a civil szervezet által nyújtott legfontosabb szolgáltatások közül kiemelte a rehabilitációs tanácsadást. Erre a tavalyi évben 50000000 forintot nyert az egyesület. A fent említett keretből igyekeznek kiépíteni a rehabilitációs szolgáltatást Heves, és Nógrád megyében. Ezzel kívánnak hozzájárulni a tagok önálló életvitelének elősegítéséhez.

A rehabilitációs órák keretében kiemelt hangsúlyt fektetnek a tájékozódás közlekedés, valamint a különböző kommunikációs eszközök használatának elsajátítására.

Az egyesület úgynevezett Podcast adást is indított, amely Vakolás néven érhető el. Ebben számos előadást hallgathatnak meg az érdeklődők a főzés, a lovas terápia, és a tájékozódás közlekedés témakörében.

Az elhangzott információk írásos formában is megtekinthetőek a Heves- megyei tagegyesület Facebook oldalán.

A konferencia beszélgetés utolsó előadását Garamvölgyi Nikolett gyógypedagógiaszakos hallgató tartotta, aki szakmai gyakorlatát a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségénél végezte. A hallgató az előadása keretében beszámolt arról, hogy az úgynevezett Digitális jólét programban megtalálható, a diákok tudásának elmélyítését célzó feladatok közül választott ki 10 darabot. Az előadó ezzel kapcsolatosan érdekesség ként megemlítette, hogy az általa összegyűjtött feladatok a látássérültek körében is nagyon népszerűek, tekintettel arra, hogy akadálymentesen hozzáférhetőek mindenki számára.

A fentiek mellett azonban fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a feladatok megoldásához minden esetben digitális eszközökre van szükség.

A gyakorlatok mindegyike a középiskolás korosztály számára lett kitalálva.

A feladatok olyan témaköröket ölelnek fel, mint a matematika, az irodalom, vagy a történelem.

Ezt követően Garamvölgyi Nikolett részletesen ismertette az általa kiválasztott feladatokat.

A digitális programmal kapcsolatosan részletes információkat olvashatunk a www.digitalisjoletprogram.hu honlapon.

A prezentációk végén, a résztvevők feltehették az elhangzottakkal kapcsolatos kérdéseiket. Ennek keretében szóba került a szemléletformáló programok fogadtatása a pedagógusok körében. Kónya Katalin ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy a fenti rendezvények fogadtatása változó.

Felmerült a segédeszközök beszerzésének kérdése is. Ezzel kapcsolatosan elhangzott, hogy a speciális eszközök beszerzése nehézséget okoz, ezért ezt pályázati forrásokból igyekeznek megoldani.

A konferencia beszélgetés végén Puskás Anett ifjúsági referens megköszönte mindenkinek a részvételt, majd lezárta a kerekasztal beszélgetést.

Pillmann Tünde

Várgesztes, 2021.05.03.