On-line előadások: Látásmód szakmai műhely – A látássérült fiatalok szexuális nevelése, és a testkép kialakulása
Látásmód szakmai
műhely – a látássérült fiatalok szexuális nevelése, és a testkép kialakulása
A Jelen dokumentum az Eötvös
Loránd Tudomány Egyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai kara által Látásmód szakmai
műhely címmel elindított konferencia sorozat 1. kerekasztal beszélgetésén
elhangzottak rövid összefoglalóját tartalmazza.
A koronavírus-járvány okán
kihírdetett veszélyhelyzet miatt, a beszélgetés on-line formában került
megrendezésre 2021. május 31-én, a Zoom nevet viselő kommunikációs platformon
keresztül.
A konferencia nyitánya ként az esemény
moderátora, Farkasné Dr. Gönczi Judit köszöntötte a résztvevőket, aki a
beszédében elmondta, hogy A szervezők elsődleges célja az, hogy naprakész
információkkal szolgáljanak a szakemberek részére a látássérültek oktatása, foglalkoztatása,
valamint az elérhető segédeszközök
vonatkozásában.
Farkasné Dr. Gönczi Judit
kiemelte, hogy a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai kar vezetői fontosnak tartják
azt, hogy a konferencia sorozat keretében a végzett szakemberek mellett, a
főiskola hallgatói is megjelenjenek a diplomamunkáik elkészítése során végzett kutatásaikkal.
Ezt követően a moderátor átadta a
szót a főiskola dékánjának, Dr. habil.
Papp Gabriellának, aki a köszöntőjében kiemelte, hogy az általa képviselt
felsőoktatási intézmény az egyetlen az országban, ahol létezik a látássérültek
gyógypedagógiája elnevezésű szakmai team. A csoport keretében tevékenykedő
gyógypedagógusok legfontosabb feladata a látássérültek által igénybevehető
szolgáltatások felkutatása, és a fent említett lehetőségekhez kapcsolódó
információknak a célcsoporthoz történő eljuttatása.
A dékáni köszöntőt
követően, a moderátor átadta a szót az esemény első előadóinak: Somorjai
Ágnesnek, valamint Szemere Éva gyógypedagógusnak, akik a prezentációjukban a látássérültek
szexuális nevelésének fontosságára hívták fel a figyelmet, egy a fenti
témakőrben általuk készített tanulmány tükrében.
Elsőként Somorjai Ágnes, a Vakok Általános Iskolájának igazgatója vette
át a szót, aki előadásában a kiadvány elkészítésének körülményeit vázolta.
Ennek keretében elmondta, hogy a tanulmány megírásának előzménye egy, a
szakemberek részvételén alapuló konferencia volt, aminek része ként a
gyógypedagógusok egy meglehetősen informatív előadást hallgathattak végig a
szexuális nevelés témakörében. Ennek keretében az előadók elméleti, és gyakorlati
síkon mutatták be a hallgatók részére a szexuális nevelés módszereit.
A kerekasztal beszélgetést követően az oktatási intézmény vezetői arra az
elhatározásra jutottak, hogy a fenti témakörben egy tanulmányt adnak ki, amely többek
között a konferencián elhangzott információkon alapszik.
A projektet pályázati forrásból kívánták megvalósítani, ennek érdekében
2019-ben pályázatot nyújtottak be. A tendert megnyerték, így a rendelkezésre álló
forrásoknak köszönhetően következhetett a gyakorlati megvalósítás, aminek első
lépcsőfoka egy felmérés volt, aminek keretében egy kérdőívet juttattak el
néhány olyan iskolába, ahol látássérült fiatalok folytatják tanulmányaikat. A
kérdőívben egyebek mellett az alábbi kérdésekre keresték a választ:
foglalkoznak-e az adott oktatási intézményben a pedagógusok szexuális
neveléssel, ha igen, akkor milyen szakemberekkel, véleményük szerint a diákok honnan
szerzik be az ehhez szükséges információkat, végül, de nem utolsó sorban tudomásuk
szerint a látókörükben levő látássérült fiatalok ki vannak e téve szexuális
zaklatásnak.
A felmérés kiértékelése során azt
találták, hogy az oktatás során nem valósul meg a szexuális nevelés a különböző
iskolákban. A megkérdezett pedagógusok véleménye szerint, a látássérült
fiatalok a kortársaiktól, valamint az internetről szereznek információkat a fenti
témakör vonatkozásában. A tanárok véleménye szerint már óvodás korban szükséges
volna elkezdeni a fiatalok szexuális nevelését.
A prezentációt követően Szemere
Éva gyógypedagógus vette át a szót, aki a tanulmányban foglalt legfontosabb
információkat, és az oktatási intézmény jövőbeni terveit ismertette.
A kiadványból kitűnik, hogy a
szülők, és a pedagógusok részéről egyfajta hárítás figyelhető meg a szexuális
nevelés témakörének vonatkozásában. A tanulmányban megfogalmazódnak a
szakirodalomban foglalt információk, valamint a szakdolgozatokban szerzett
kutatások eredményei.
Szemere Éva elmondta, hogy a tanulmány
bemutatását eredetileg egy szakmai program keretében kívánták lebonyolítani, ám a Covid járvány miatt bevezetett korlátozó
intézkedések miatt a kerekasztal beszélgetés megtartása ellehetetlenült.
A jövőbeni tervek vonatkozásában
Szemere Éva elmondta, hogy a látássérültek szexuális nevelésével foglalkozó
ifjúsági szakirodalmak akadálymentesítése jelenleg is zajlik. Ez a fent
említett kiadványok felolvasásával valósul meg.
Fontosnak tartják, hogy az értelmi
sérültek részére is készüljön egy, a fent említetthez hasonló tanulmány. Ennek
megvalósulása érdekében várják az értelmi sérült diákokkal foglalkozó
gyógypedagógusok, és szociális szakemberek jelentkezését.
Az oktatási intézmény jövőbeni tervei
között szerepel egy fórum megszervezése, amelyet tanárok, és a szülők részére
kívánnak megtartani. Az esemény keretében fontos információkat adnak át a
résztvevőknek a látássérült fiatalok szexuális nevelésének vonatkozásában.
Végül, de nem utolsó sorban, az
előadók kiemelkedő fontosságúnak nevezték az iskola együttműködését a Vakok és
Gyengénlátók Országos Szövetségével, amely többek között a tankönyveknek a
hangoskönyvtárba történő felolvasásával valósul meg.
A kerekasztal beszélgetés utolsó
előadását Csernák Edina, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai karának végzős
hallgatója tartotta, a látássérültek énképének kialakulása témakörében. A
prezentációja elején a hallgató elmondta, hogy számos tanulmány foglalkozik az
énkép kialakulásának körülményeivel, ezekből azonban sok esetben kimaradnak a
látássérült fiatalok.
A korábbi kutatások kimutatták,
hogy a súlyos fokban látássérült személyek számára nehézséget jelent a testük
ábrázolása. Ennek oka az, hogy a látássérült fiataloknak nincs vizuális képük a
testükről. Ezért sok esetben a
hozzátartozóik, és a barátaik visszajelzéseiből alakítják ki a testükről
alkotott képet.
A tanulmányok azt is kimutatták,
hogy a televízióban megjelenő ideálok negatívan befolyásolják a súlyos fokban
látássérült fiatalok testképének kialakulását. Ez főleg serdülő korban jellemző.
A rövid bevezetőt követően, a
hallgató megosztotta a résztvevőkkel az általa végzett kutatás legfontosabb részleteit.
Ennek keretében elmondta, hogy a felmérés többek között az alábbi kérdésekre
terjedt ki: Mi befolyásolja a súlyos fokban látássérült fiatalok testképének kialakulását,
hogyan képzelik el a hozzátartozóik, és barátaik kinézetét, valamint hogyan
definiállják a szépség fogalmát?
A hallgató a kutatásban 18, és 30
év közötti hölgyeket kérdezett meg.
A felmérés eredményeiről szólva
Csernák Edina elmondta, hogy a megkérdezettek elsősorban a hozzátartozóik
visszajelzései alapján alakítják ki a véleményüket a saját testükről. A
résztvevők a barátaik, és hozzátartozóik kinézetét a hangjuk, és az illatuk
alapján képzelik el.
A szépség számukra első sorban a
belső szépséget jelenti. Fontosnak tartják, hogy az adott személynek legyenek
érzései.
A divat vonatkozásában első
sorban a látóktól szerzett visszajelzések alapján alkotnak képet.
A külső megjelenés kiemelkedő
fontosságú a látássérült fiatalok számára. Ezzel kapcsolatosan a kutatásban
résztvevő hölgyeknél sok esetben megjelent az elhízástól való félelem, amelyet
többek között az egészséges táplálkozás bevezetésével, és sportolással kívántak
orvosolni.
A súlyos fokban látássérült
fiatalok serdülő korban nem voltak megelégedve a testükkel. Ez véleményük
szerint sok esetben a televízió által közvetített hamis női ideáloknak
köszönhető.
A prezentációkat követően, a
résztvevők feltehették az elhangzottakkal kapcsolatban felmerült kérdéseiket,
majd a moderátor lezárta a konferencia beszélgetést.
Pillmann
Tünde
Várgesztes, 2021.
június 14.