On-line előadások: Látásmód szakmai műhely – A látássérült fiatalok szexuális nevelése, és a testkép kialakulása

 

Látásmód szakmai műhely – a látássérült fiatalok szexuális nevelése, és a testkép kialakulása

 

A Jelen dokumentum az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai kara által Látásmód szakmai műhely címmel elindított konferencia sorozat 1. kerekasztal beszélgetésén elhangzottak rövid összefoglalóját tartalmazza.

A koronavírus-járvány okán kihírdetett veszélyhelyzet miatt, a beszélgetés on-line formában került megrendezésre 2021. május 31-én, a Zoom nevet viselő kommunikációs platformon keresztül.

A konferencia nyitánya ként az esemény moderátora, Farkasné Dr. Gönczi Judit köszöntötte a résztvevőket, aki a beszédében elmondta, hogy A szervezők elsődleges célja az, hogy naprakész információkkal szolgáljanak a szakemberek részére a látássérültek oktatása, foglalkoztatása, valamint az  elérhető segédeszközök vonatkozásában.

Farkasné Dr. Gönczi Judit kiemelte, hogy a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai kar vezetői fontosnak tartják azt, hogy a konferencia sorozat keretében a végzett szakemberek mellett, a főiskola hallgatói is megjelenjenek a diplomamunkáik elkészítése során végzett kutatásaikkal.

Ezt követően a moderátor átadta a szót a főiskola dékánjának, Dr. habil. Papp Gabriellának, aki a köszöntőjében kiemelte, hogy az általa képviselt felsőoktatási intézmény az egyetlen az országban, ahol létezik a látássérültek gyógypedagógiája elnevezésű szakmai team. A csoport keretében tevékenykedő gyógypedagógusok legfontosabb feladata a látássérültek által igénybevehető szolgáltatások felkutatása, és a fent említett lehetőségekhez kapcsolódó információknak a célcsoporthoz történő eljuttatása.

  A dékáni köszöntőt követően, a moderátor átadta a szót az esemény első előadóinak: Somorjai Ágnesnek, valamint Szemere Éva gyógypedagógusnak, akik a prezentációjukban a látássérültek szexuális nevelésének fontosságára hívták fel a figyelmet, egy a fenti témakőrben általuk készített tanulmány tükrében.

Elsőként Somorjai Ágnes, a Vakok Általános Iskolájának igazgatója vette át a szót, aki előadásában a kiadvány elkészítésének körülményeit vázolta.

Ennek keretében elmondta, hogy a tanulmány megírásának előzménye egy, a szakemberek részvételén alapuló konferencia volt, aminek része ként a gyógypedagógusok egy meglehetősen informatív előadást hallgathattak végig a szexuális nevelés témakörében. Ennek keretében az előadók elméleti, és gyakorlati síkon mutatták be a hallgatók részére a szexuális nevelés módszereit.

A kerekasztal beszélgetést követően az oktatási intézmény vezetői arra az elhatározásra jutottak, hogy a fenti témakörben egy tanulmányt adnak ki, amely többek között a konferencián elhangzott információkon alapszik.

A projektet pályázati forrásból kívánták megvalósítani, ennek érdekében 2019-ben pályázatot nyújtottak be. A tendert megnyerték, így a rendelkezésre álló forrásoknak köszönhetően következhetett a gyakorlati megvalósítás, aminek első lépcsőfoka egy felmérés volt, aminek keretében egy kérdőívet juttattak el néhány olyan iskolába, ahol látássérült fiatalok folytatják tanulmányaikat. A kérdőívben egyebek mellett az alábbi kérdésekre keresték a választ: foglalkoznak-e az adott oktatási intézményben a pedagógusok szexuális neveléssel, ha igen, akkor milyen szakemberekkel, véleményük szerint a diákok honnan szerzik be az ehhez szükséges információkat, végül, de nem utolsó sorban tudomásuk szerint a látókörükben levő látássérült fiatalok ki vannak e téve szexuális zaklatásnak. 

A felmérés kiértékelése során azt találták, hogy az oktatás során nem valósul meg a szexuális nevelés a különböző iskolákban. A megkérdezett pedagógusok véleménye szerint, a látássérült fiatalok a kortársaiktól, valamint az internetről szereznek információkat a fenti témakör vonatkozásában. A tanárok véleménye szerint már óvodás korban szükséges volna elkezdeni a fiatalok szexuális nevelését.

A prezentációt követően Szemere Éva gyógypedagógus vette át a szót, aki a tanulmányban foglalt legfontosabb információkat, és az oktatási intézmény jövőbeni terveit ismertette.

A kiadványból kitűnik, hogy a szülők, és a pedagógusok részéről egyfajta hárítás figyelhető meg a szexuális nevelés témakörének vonatkozásában. A tanulmányban megfogalmazódnak a szakirodalomban foglalt információk, valamint a szakdolgozatokban szerzett kutatások eredményei.

Szemere Éva elmondta, hogy a tanulmány bemutatását eredetileg egy szakmai program keretében kívánták  lebonyolítani, ám a Covid  járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések miatt a kerekasztal beszélgetés megtartása ellehetetlenült.

A jövőbeni tervek vonatkozásában Szemere Éva elmondta, hogy a látássérültek szexuális nevelésével foglalkozó ifjúsági szakirodalmak akadálymentesítése jelenleg is zajlik. Ez a fent említett kiadványok felolvasásával valósul meg.

Fontosnak tartják, hogy az értelmi sérültek részére is készüljön egy, a fent említetthez hasonló tanulmány. Ennek megvalósulása érdekében várják az értelmi sérült diákokkal foglalkozó gyógypedagógusok, és szociális szakemberek jelentkezését.

Az oktatási intézmény jövőbeni tervei között szerepel egy fórum megszervezése, amelyet tanárok, és a szülők részére kívánnak megtartani. Az esemény keretében fontos információkat adnak át a résztvevőknek a látássérült fiatalok szexuális nevelésének vonatkozásában.

Végül, de nem utolsó sorban, az előadók kiemelkedő fontosságúnak nevezték az iskola együttműködését a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével, amely többek között a tankönyveknek a hangoskönyvtárba történő felolvasásával valósul meg.

A kerekasztal beszélgetés utolsó előadását Csernák Edina, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai karának végzős hallgatója tartotta, a látássérültek énképének kialakulása témakörében. A prezentációja elején a hallgató elmondta, hogy számos tanulmány foglalkozik az énkép kialakulásának körülményeivel, ezekből azonban sok esetben kimaradnak a látássérült fiatalok.

A korábbi kutatások kimutatták, hogy a súlyos fokban látássérült személyek számára nehézséget jelent a testük ábrázolása. Ennek oka az, hogy a látássérült fiataloknak nincs vizuális képük a  testükről. Ezért sok esetben a hozzátartozóik, és a barátaik visszajelzéseiből alakítják ki a testükről alkotott képet.

A tanulmányok azt is kimutatták, hogy a televízióban megjelenő ideálok negatívan befolyásolják a súlyos fokban látássérült fiatalok testképének kialakulását. Ez főleg serdülő korban jellemző.

A rövid bevezetőt követően, a hallgató megosztotta a résztvevőkkel az általa végzett kutatás legfontosabb részleteit. Ennek keretében elmondta, hogy a felmérés többek között az alábbi kérdésekre terjedt ki: Mi befolyásolja a súlyos fokban látássérült fiatalok testképének kialakulását, hogyan képzelik el a hozzátartozóik, és barátaik kinézetét, valamint hogyan definiállják a szépség fogalmát?

A hallgató a kutatásban 18, és 30 év közötti hölgyeket kérdezett meg.

A felmérés eredményeiről szólva Csernák Edina elmondta, hogy a megkérdezettek elsősorban a hozzátartozóik visszajelzései alapján alakítják ki a véleményüket a saját testükről. A résztvevők a barátaik, és hozzátartozóik kinézetét a hangjuk, és az illatuk alapján képzelik el.

A szépség számukra első sorban a belső szépséget jelenti. Fontosnak tartják, hogy az adott személynek legyenek érzései.

A divat vonatkozásában első sorban a látóktól szerzett visszajelzések alapján alkotnak képet.

A külső megjelenés kiemelkedő fontosságú a látássérült fiatalok számára. Ezzel kapcsolatosan a kutatásban résztvevő hölgyeknél sok esetben megjelent az elhízástól való félelem, amelyet többek között az egészséges táplálkozás bevezetésével, és sportolással kívántak orvosolni.

A súlyos fokban látássérült fiatalok serdülő korban nem voltak megelégedve a testükkel. Ez véleményük szerint sok esetben a televízió által közvetített hamis női ideáloknak köszönhető.

A prezentációkat követően, a résztvevők feltehették az elhangzottakkal kapcsolatban felmerült kérdéseiket, majd a moderátor lezárta a konferencia beszélgetést.

Pillmann Tünde

Várgesztes, 2021. június 14.