On-line előadások: Adaptált érettségi feladatlapok, egyetemi felvételi az ELTE és a Pécsi Tudományegyetem szolgáltatásai
Együtt a jövőnkért – adaptált érettségi feladatlapok, egyetemi felvételi,
az ELTE,
és a Pécsi Tudományegyetem szolgáltatásai
A jelen beszámoló az MVGYOSZ által Együtt a jövőnkért címmel
megrendezett konferencia sorozat legújabb kerekasztal beszélgetésén
elhangzottak rövid összefoglalóját tartalmazza. A program a Google Meet nevet
viselő kommunikációs platformon keresztül valósult meg, 2021 szeptember 28-án.
Az eseményt Puskás Anett, az MVGYOSZ ifjúsági referense
nyitotta meg, aki köszöntőjében az iránti örömét fejezte ki, hogy egyre többen
érdeklődnek az Együtt a jövőnkért nevet viselő konferenciasorozat iránt. Ezt
követően ismertette a rendezvény tematikáját, majd rátért a meeting első prezentációjára,
aminek keretében az adaptált érettségi feladatsorokkal kapcsolatos legfontosabb
tudnivalókat ismertette.
Ennek kapcsán Puskás Anett elmondta, hogy az adaptált
érettségi feladatlapok többek között az Oktatási Hivatalnál igényelhetők. Egyúttal
az ifjúsági referens az iránti sajnálatát fejezte ki, hogy az érettségi vizsgák
lebonyolítása során, az oktatási intézményekben gyakran előtérbe kerülnek a
szóbeli érettségik, ezt azonban a civil szervezet nem támogatja, tekintettel
arra, hogy ez véleményük szerint diszkriminációhoz vezethet. Ennek
megakadályozása érdekében kezdte el az MVGYOSZ az érettségi feladatlapok
adaptálását. A fenti témakörrel kapcsolatosan egy tájékoztató is megjelent a
jövő kilátásai honlapon.
Fontos tudni, hogy a diákoknak az érettségire való
jelentkezés során nyilatkozniuk kell arról, hogy a részükre rendelkezésre álló
lehetőségek közül melyekkel kívánnak élni a vizsga időtartama alatt. Ide
tartozik többek között az adaptált feladatlapok megoldása, vagy a plusz felkészülési
idő kérvényezésének lehetősége is.
Az emelt szintű érettségire való jelentkezés során, a látássérült
diákot oktató iskolának nyilatkozni kell az Oktatási Hivatal felé arról, hogy a
tanuló mely tantárgyakból kíván emeltszintű érettségit tenni, illetve, hogy melyik
iskolában szeretné lebonyolítani az érettségi vizsgát.
A prezentációja befejeztével, Puskás Anett ifjúsági referens
átadta a szót a konferencia következő előadójának, Nagyné DR. Schiffer
Csillának, az ELTE docensének, aki
többek között az egyetemi felvételi eljárásról, valamint a fogyatékosügyi koordinátorok
feladatairól beszélt. Ennek keretében elmondta, hogy az egyetemi oktatók más
magatartásformát várnak el a
hallgatóktól, mint a közoktatási intézményben dolgozó kollégáik. A felvételi eljárás
során megszerezhető többletpontok számát a felvi.hu honlapon található
tájékoztatóban fellelhető táblázat tartalmazza. Ezzel kapcsolatosan fontosnak
tartotta megjegyezni, hogy a többletpontokra jogosító szakvélemény feltöltését
követően, a leendő fogyatékkossággal élő hallgatók részére 40 többletpont
adható. A felvételiző diák a többletpontokra jogosító szakvéleményt a felvi.hu
honlapra töltheti fel a felsőoktatási intézménybe való jelentkezés során.
Amennyiben egy hallgató felvételt nyer az általa
kiválasztott felsőoktatási intézménybe, abban
az esetben az egyetemen dolgozó fogyatékosügyi koordinátornak tájékoztatást
kell nyújtania az adott személy részére arról, hogy milyen jogai, és
kötelezettségei vannak a tanulmányai során. A fentiekkel kapcsolatosan Nagyné
Schiffer Csilla elmondta, hogy jelenleg is folyamatban van egy tájékoztató
elkészítése, amely a tervek szerint a jövőkilátásai honlapra is felkerül majd.
A felsőoktatásról szóló törvény garantálja azt is, hogy a
hallgató személyre szabott információkat kapjon a felsőfokú tanulmányai
megkezdéséhez, folytatásához, és sikeres elvégzéséhez.
Az egyetemi docens a fentiek mellett elmondta azt is, hogy a
hallgató a felsőfokú tanulmányai során olyan kedvezményeket vehet igénybe, mint
a plusz félév, a vizuális tantárgyak alól való mentesség, vagy a plusz
felkészülési idő.
A másik fontos jogszabály által előírt lehetőség a
felsőoktatásba jelentkező fogyatékossággal élő hallgatók számára a különböző
kedvezmények igénybevételének lehetősége. Ezzel kapcsolatban azonban fontos
tudni, hogy mentesség kizárólag azok alól a tantárgyak alól kérhető, amelyek
nem feltétlenül szükségesek az oklevélben szereplő képzés elvégzéséhez. A fent
említett törvénynek van egy végrehajtási rendelete is, amely többek között a
tanulmányokkal kapcsolatos elveket és eljárási szabályokat írja elő.
Nagyné DR. Schiffer Csilla ezt követően áttért a
fogyatékosügyi koordinátor feladatainak ismertetésére. Ennek keretében elmondta,
hogy minden felsőoktatási intézményben van egy fogyatékosügyi koordinátor, aki
a felvételi eljárást követően felveszi a kapcsolatot a látássérült hallgatóval,
és tájékoztatást nyújt a részére az igénybevehető szolgáltatások
vonatkozásában.
A törvény előírja azt is, hogy a hallgató részére az egyetemnek
személyi, és tárgyi feltételeket kell biztosítani a tanulmányai elvégzéséhez. Ezeken
elsősorban személyi segítőt, valamint akadálymentes jegyzeteket, és speciális segédeszközöket
értünk.
A fogyatékosügyi koordinátor feladata többek között a fogyatékossággal
élő hallgató részére igénybe vehető szolgáltatások realizálása, valamint részt
vesz a hallgató által benyújtott speciális igényekkel kapcsolatos kérvények elbírálásában.
A fogyatékossággal élő hallgatók a tanulmányaik ideje alatt
személyi segítséget is kérhetnek, ezt minden egyetem külön szabályozza a
szervezeti és működési szabályzatában.
A finanszírozással kapcsolatosan az egyetemi docens elmondta,
hogy két féle forrásból érkezhet anyagi támogatás az egyetemek részére a
fogyatékossággal élő hallgatók speciális igényeinek kielégítése céljából. Ezzel
kapcsolatban fontos tudni, hogy a felsőoktatási intézmények az államtól 150000
forint normatív támogatást kapnak minden fogyatékossággal élő hallgató után. Ezt
a hallgatók speciális igényeinek kielégítésére kell felhasználni.
A második lehetséges támogatási forma az úgynevezett jegyzet
támogatás, amelyet elsősorban a különböző segédeszközök beszerzésére lehet
fordítani.
Az adatvédelemmel kapcsolatban Nagyné DR. Schiffer Csilla
egyetemi docens elmondta, hogy a felvételi rendszerben a fogyatékossággal élő hallgatók
által feltöltött adatokat kizárólag a fogyatékosügyi koordinátor tarthatja nyilván
abból a célból, hogy felajánlja a részükre az egyetem által biztosított
szolgáltatásokat.
A prezentációt követően Puskás Anett átadta a szót Magdali
Csabának, a Pécsi Tudományegyetem fogyatékosügyi koordinátorának, aki az
oktatási intézmény által nyújtott szolgáltatásokról beszélt. Ennek keretében
kifejtette, hogy az általa képviselt felsőoktatási intézmény mindent megtesz
annak érdekében, hogy elérje a fogyatékossággal élő hallgatókat. A fent
említett tevékenység minél hatékonyabban történő megvalósítása érdekében az
egyetem támogató szolgálatot működtet, amely reggel 6-tól, este 10- ig áll a fogyatékkal
élő hallgatók rendelkezésére. Amennyiben egy fogyatékkal élő hallgató felvételt
nyer a fent említett oktatási intézménybe, akkor tájékoztatást kap a
felsőoktatási intézményben igénybe vehető szolgáltatásokról, valamint a jogokról,
és a kötelezettségekről. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem minden karán tanulnak
látássérült hallgatók.
A felsőoktatási intézmény által nyújtott szolgáltatások vonatkozásában
Magdali Csaba elmondta, hogy az egyetemen többféle szolgáltatást is igénybe vehetnek
a fogyatékossággal élő hallgatók. Ezek közé tartoznak az irodai szolgáltatások,
a támogató szolgálat, valamint a mentálhigiénés tanácsadás.
Az irodai szolgáltatás az ügyintézésben, valamint a
jegyzetek digitalizálásában történő segítségnyújtást jelenti.
A támogató szolgálat keretében az intézmény dolgozói személyi
kísérést vállalnak a mozgássérült hallgatók részére. A látássérült hallgatóknak
általában a Ki-Látás alapítvány által biztosított szolgáltatásokat ajánlják. Az
intézmény dolgozói segítséget nyújtanak a vak, és gyengénlátó hallgatók részére
az útvonalak betanulásában.
A mentálhigiénés tanácsadás keretében a tanulmányok során
felmerülő lelki problémákat segítenek megoldani.
A kollégiumokról szólva a fogyatékosügyi koordinátor elmondta,
hogy a főiskolának számos kollégiumi férőhelye van, a látássérült hallgatók
dönthetnek arról, hogy akadálymentes szobákban kívánnak e lakni az egyetemi
tanulmányaik alatt.
A kerekasztalbeszélgetés utolsó előadását Kovács Krisztina,
az ELTE Speciális hallgatói Ügyeket Támogató Irodájának vezetője, egyben a
felsőoktatási intézmény fogyatékosügyi koordinátora tartotta. A prezentáció
keretében elmondta, hogy az iroda abból a célból jött létre, hogy biztosítsa a fogyatékkal élő hallgatók
részére a felsőoktatás által nyújtott lehetőségekhez történő hozzájutás-
lehetőségét. Kovács Krisztina elmondta, hogy a felsőoktatásba jelentkező
látássérült hallgató számában csökkenés figyelhető meg. Ennek oka egyelőre
ismeretlen.
E mellett fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy az
egyetem minden karán tanulnak látássérült hallgatók.
A szolgáltatásokkal kapcsolatosan Kovács Kriszta
fogyatékosügyi koordinátor kiemelte az útvonaltanítást, a jegyzetek
adaptálását, a mindennapos tevékenységek megismertetését, valamint a Neptun rendszer
használatában történő segítségnyújtást. E mellett mentálhigénés tanácsadást, és
különböző szabadidős programokat is szerveznek a hallgatók részére.
A prezentációkat követően, a résztvevők feltehették az
elhangzottakkal kapcsolatosan felmerült kérdéseiket. Ezután Puskás Anett
ifjúsági referens elmondta, hogy a jövő kilátásai honlapon hamarosan
meghirdetésre kerül a kerekasztalbeszélgetés sorozat következő alkalma. Ezután,
az ifjúsági referens lezárta a programot.
Pillmann Tünde
Várgesztes, 2021. október 4.