Akadályok nélkül on-line workshop
Akadályok nélkül on-line workshop
Az esemény a Zoom nevet viselő kommunikációs platform
konferenciák megrendezésére optimalizált felületén valósult meg.
A programot Ravecz Tibor nyitotta meg, aki az expozéjában a
wörkshop megrendezésének legfontosabb körülményeit vázolta a résztvevők
számára. Ezzel kapcsolatosan többek között kifejtette, hogy a fogyatékkal élő
emberek sok akadályba ütköznek a mindennapokban. A fent említett akadályok
megfogalmazása, és leküzdése érdekében hívták életre a szervezők a wörkshop-ot.
Ravecz Tibor, a fentiek mellett a beszédében kifejtette azt
is, hogy a szervezők az idei évben a látássérülés témakörét vették górcső alá.
A jövőbeni tervek vonatkozásában elmondta, hogy május 14.én,
szombaton, egy, a személyes részvételen alapuló program kerül megrendezésre
Székesfehérváron, ahol a szervezők egy érzékenyítő programot tartanak majd a
munkaadók részére annak érdekében, hogy a látássérültek munkavállalását
elősegítsék.
A fentiek mellett a résztvevőknek lehetőségük lesz megismerkedni
a Braille írással, a látássérültek számára használható segédeszközökkel,
valamint a vak, és a gyengénlátó emberek sportolási lehetőségeivel is.
A fentiek mellett egy on-line tanfolyam formájában a
workshop szervezői megismertetik az informatika területén dolgozó szakembereket
a honlapok akadálymentesítésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal.
A beszédet követően
Ravecz Tibor ismertette a rendezvény rövid programját, ezután egy videó került
bemutatásra, amely a fogyatékossághoz kapcsolódó alapvető ismereteket
tartalmazta. Ebben sok más mellett összefoglalásra kerültek azok a kifejezések,
amelyek pejoratív értelemben nem használhatóak a fogyatékkal élő emberekkel
történő kommunikáció során. Ezen kifejezések közé tartozik többek között a
fogyatékos, a világtalan, vagy a tolószékes emberek kifejezés is.
A rövid bevezető után Ravecz Tibor átadta a szót a
kerekasztalbeszélgetés előadóinak.
A program első prezentációját Német Márta, az Észak-Alföldi
Rehabilitációs Központ gyógypedagógus munkatársa tartotta, „látássérültek a
magyar társadalomban” címmel. Az előadás első részében a szakember a
látássérülés fogalmát vázolta a hallgatóság részére.
A prezentáció 2. részében az előadó a rehabilitációs
folyamat legfontosabb moduljait ismertette, amelyek elengedhetetlenek a
látássérült emberek önálló életvitelének elősegítése érdekében.
Ezek közé tartozik többek között a Braille írás, és olvasás
elsajátítása, a tájékozódás közlekedés megtanulása, a képernyőolvasók
használatának elsajátítása, valamint a pszichológiai tanácsadás is.
A folyamat elején az elemi rehabilitációs központ
szakemberei egy felmérést végeznek a szolgáltatásokat igénybe vevő kliensek
szükségleteinek vonatkozásában, majd megkezdődik a tényleges rehabilitáció.
Az esemény 2. előadását Vámos Tibor, az ELTE Bárczi Gusztáv
Gyógypedagógiai karának docense tartotta, „az ELTE szakmai szolgáltatásai a
foglalkoztatás jegyében” címmel. A prezentáció elején a szakember a
gyógypedagógia kialakulásának történetét vázolta a résztvevők számára.
A prezentációja 2. részében, a professzor kifejtette, hogy
az ELTE az országban egyedülálló módon, a gyógypedagógiai képzés teljes spektrumát
kínálja a hallgatók részére. A fogyatékkal élő emberek segítése az említett
felsőfokú oktatási intézményben több szakember bevonásával valósul meg.
Vámos Tibor, a fentiek mellett azt is fontosnak tartotta
megjegyezni, hogy az ELTE alapfokú gyógypedagógiai képzésére mester, és doktori
képzés is épül.
A prezentáció kapcsán érdemes megemlíteni azt is, hogy az
egyetem oktatóinak tevékenységében látássérült emberek is részt vesznek,
tapasztalati szakértőként.
Ebben 3 stációt különböztethetünk meg, ezek a kiképzésre
alkalmas kutyák kiválasztása, a kölyöknevelés, valamint a kiképzés folyamata,
amely egy átadó tanfolyammal zárul.
A kerekasztalbeszélgetés 4. előadását Edelényi Zsolt, az
akadalyoknelkul.hu honlap informatikus munkatársa tartotta, a honlapok akadálymentesítésének
témakörében. Az előadó a prezentációja elején említést tett arról, hogy
elsősorban a személyes érintettség miatt kezdett el foglalkozni az internetes
oldalak akadálymentesítésével.
Ezután Edelényi Zsolt az internetes oldalak
akadálymentesítésével kapcsolatos követelményeket vázolta. Ezeket a
Web akadálymentesítési útmutató tartalmazza. Sajnos a különböző honlapok
fejlesztői sok esetben nem tartják be a fenti irányelveket. Ez általában az
ismerethiányra, és a nemtörődömségre vezethető vissza.
Edelényi Zsolt, a prezentációjában kifejtette azt is, hogy a
magánszféra képviselői általában törekszenek az általuk kifejlesztett honlapok
akadálymentesítésére. Ezek közé tartozik a Google, és a Facebook nevet viselő
közösségi oldal is. A fenti oldalak fejlesztőinek célja a felhasználói élmény
javítása, valamint az akadálymentesítéssel kapcsolatos perek elkerülése.
Ezután az előadó azon személyek körét vázolta, akik számára
létfontosságú az internetes honlapok akadálymentesítésének megléte. Közéjük
tartoznak többek között a diszlexiások, a funkcionális analfabéták, valamint a
vak, és a gyengénlátó emberek is.
Ezt követően Edelényi Zsolt néhány olyan gyakorlati tippet
osztott meg a hallgatókkal, amelyekkel akadálymentessé tehetőek a honlapok.
Ezek között említette annak lehetőségét, hogy a képi információkhoz érdemes
szöveges leírást készíteni. Hozzátette azt is, hogy az akadálymentesség
meglétének tényét általában az úgynevezett pöttyös ikon jelzi az érintettek
számára.
A program 5. előadását Pál Zsolt tartotta, aki egy általa
létrehozott honlap segítségével a gyakorlatban is prezentálta az előző
előadásban elhangzottakat.
Az esemény 6. előadását Szántai Károly akadálymentesítési
szakember tartotta, „nagyító alatt a nagyítók” címmel. Az előadó a
prezentációjában kifejtette, hogy a vak, és a gyengénlátó embereknél más, és
más az információszerzés módja. A vak emberek általában a képernyőolvasó
szoftvereket, míg a gyengénlátók a nagyítókat alkalmazzák az információk
megszerzéséhez.
A nagyítók vonatkozásában Szántai Károly elmondta, hogy azok
az internetes böngészők során a weboldalaknak csupán egy részét képesek
megjeleníteni. A gyengénlátók körében népszerűnek számít a Magic, valamint a
Zoom text nevet viselő nagyító is. Ezek lehetővé teszik a szövegek nagyítását,
és a kontrasztos megjelenítést is.
A rendezvény 7. előadását Faludy Zsolt, az Informatika a
Látássérültekért Alapítvány egyik munkatársa tartotta, a nem webes alapú
dokumentumok akadálymentesítésének témakörében. A Word nevet viselő
szövegszerkesztő programmal létrehozott dokumentumok akadálymentesítése kapcsán
többek között kifejtette, hogy azokat érdemes Calibri betűtípusban előállítani,
ezáltal a gyengénlátó emberek számára az adott szövegek olvashatóvá válnak.
A szöveges dokumentumok sorainak vonatkozásában Faludy Zsolt
megjegyezte, hogy azokat érdemes balra igazítani, és 12, vagy 14-es betűmérettel
megformázni.
Természetesen azis lényeges, hogy a dokumentumok
fejezeteinek címei szabványos címsor szerint legyenek ellátva.
A táblázatok vonatkozásában a szakember elmondta, hogy a
fejj, és lábléceket érdemes előre elkészíteni. A dokumentumok elrendezése lehetőség
szerint legyen egyszerű, a sziget szerű elrendezés kerülendő.
A PDF dokumentumoknál fontos, hogy a fájl a képi elemek
mellett tartalmazza a szöveges információkat is, ellenkező esetben azt a
képernyőolvasó szoftverek nem tudják értelmezni.
A program következő előadását Sooss Brigitta, és Nagy
Renáta, az Ergonómi KFT munkatársai tartották, a webes, és az egyéb
dokumentumok akadálymentesítésének témakörében. Az előadók a prezentációjukban
kitértek a technika fejlődésének legfontosabb vívmányaira. Ebben többek között
megemlítették a hanggal vezérelhető eszközöket, amelyek jelentős segítséget
nyújtanak a vak, és a gyengénlátó emberek részére a mindennapi életvitel vezetése
során.
Ezek között említette a Siri nevű, elsősorban az Apple
készülékeken alkalmazható okosasszisztenst, amely képes az egyszerű
hangutasítás formájában kiadott parancsok végrehajtására. Sajnos, az alkalmazásban
a magyar nyelv jelenleg nem támogatott, azonban az applikáció a világ számos
nyelvén használható. Ezek közé tartozik a német, az angol, vagy a francia is.
A fent említett alkalmazások sok más mellett autóvezetés
közben is használhatóak.
Az okosotthonok vezérlésére az előadó példaként említette az
Alexa nevet viselő úgynevezett okoshangszórót, amely többek között alkalmas az
okosotthonok irányítására, a mozijegyek megrendelésére, és a különböző
programok megtervezésére is.
Ezután Nagy Renáta vette át a szót, aki az okoseszközök
megtervezésének szempontjait ismertette. Az előadó a prezentációja elején
megemlítette, hogy a különböző okoshangszórók esetében kizárólag
hangutasításokkal valósulhat meg az eszközök vezérlése. Ezek ugyanis nem
rendelkeznek érintő képernyővel.
Az okosasszisztensek kifejlesztése során az informatikusok egyfajta
párbeszédet terveznek, amely révén az eszközök képesek lehetnek a felmerülő
hibák feltérképezésére, és azok megoldási javaslatainak felkínálására is. Fontos,
hogy az adott asszisztensnek legyen egyfajta személyisége, és az adott
személyiség a programozott szavakat képes legyen használni az ügyféllel való
kommunikáció során.
A jövőbeni megoldások vonatkozásában Nagy Renáta kitért két
okosasszisztensre, amelyek megkönnyítik az ügyfelek számára a kommunikációt.
Ezek közé tartozik a Bank of America által kifejlesztett Erica nevű alkalmazás,
amely eddig 8000000 kérdést válaszolt meg, és sok más mellett segítséget nyújt az
ügyfelek részére a banki ügyek elintézésében.
Az Európai Unióban 2018 óta létezik a tbc bank asszisztense,
amely eddig 250000000 kérdést válaszolt meg.
A kerekasztalbeszélgetés következő előadását Dvarieczki
Bálint, az Alko-soft Nonprofit BT ügyvezető igazgatója tartotta, aki az
Erikkancs nevű alkalmazás használatát mutatta be a hallgatóság részére. Az
előadó a prezentációjában elsőként beszámolt az általa képviselt cég
legfontosabb tevékenységeiről. Ezek közé tartozik sok más mellett az
informatikai eszközök karbantartása, valamint a látássérült emberek segédeszközökkel
való ellátásának elősegítése.
Ezt követően Dvarieczki Bálint ügyvezető igazgató rátért az Erikkaancs nevet viselő szolgáltatás bemutatására. A szolgáltatás legfontosabb célja a nyomtatott sajtótermékekhez történő akadálymentes hozzáférés biztosítása a vak, és a gyengénlátó emberek részére. A sajtótermékek megvásárlása egy, az erikkancs.hu honlapon történő előzetes regisztrációt követően valósulhat meg. A megvásárlás történhet bankkártyás fizetéssel, előre utalással, vagy ajándékozás formájában is.
Az előadás után, az Alko-soft cég képviselője a gyakorlatban
is bemutatta az erikkancs nevű alkalmazás használatát mind számítógépes, mind
pedig mobiltelefonos környezetben.
A program használatáról bővebb információk olvashatók azerikkancs.hu honlap súgó menüpontjában.
Az esemény következő előadását Major László, az Óbudai
Egyetem egyik munkatársa tartotta, aki az Ariadné nevet viselő, a látássérültek
fehérbottal történő közlekedését megkönnyítő rendszerről tartott prezentációt. A
rendszer két elemből épül fel: az első elem a látássérültek közlekedését megkönnyítő
vakvezető sáv, amely ragasztással rögzíthető a kijelölt útvonalon.
A rendszer másik eleme az elektronikus bot, amely képes
érzékelni az útelágazásokat, valamint a közlekedés során felbukkanó támpontokat
is. Ezek közé tartozik sok más mellett a fent említett taktilis sáv, amely
nagyban megkönnyíti a látássérült emberek közlekedését. A bot által közvetített
visszajelzések történhetnek hangjelzések, és rezgések formájában is.
A fentiek mellett lényeges megjegyezni azt is, hogy a bot vége
görgős kialakítású.
Az előadó a jövőbeni tervek között említette a rendszer
részét képező elektronikus fehérbot beszéddel való ellátását, amely nagyban
megkönnyítené a vak, és a gyengénlátó emberek számára a visszajelzések
értelmezését.
A kerekasztalbeszélgetés következő előadását Pápai Zsuzsanna,
és Szekfű László, a Magyar Nemzeti Bank munkatársai tartották, akik a
bankfiókok akadálymentesítésével kapcsolatos legfontosabb követelményeket
ismertették. Elsőként Pápai Zsuzsanna vette át a szót, aki az előadásában
kifejtette, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2017-ben, az Országos Fogyatékosügyi
Program alapján elkészített egy kiadványt, amely a látássérült ügyfelekkel való
bánásmód legfontosabb kritériumait rögzíti. Ebben az intézmény képviselői olyan
ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyek lehetővé teszik a fogyatékkal élő ügyfelek
számára a szolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférés lehetőségét. A kiadványban
akadálymentes megoldásokat, és jó gyakorlatokat mutatnak be a bankfiókok
részére a fenti cél elérése érdekében.
Pápai Zsuzsanna a prezentációjában kiemelte azt is, hogy a Magyar
Nemzeti Bank, az általa megfogalmazott ajánlások betartását szigorúan
ellenőrzi. Az intézmény egyúttal elvárja a különböző bankfiókok dolgozóitól,
hogy akadálymentes hozzáférést biztosítsanak a fogyatékkal élő ügyfeleik
részére.
Az akadálymentesítés vonatkozásában például biztosítani kell
az ügyfelek részére a fizikai megközelíthetőség feltételeit. E mellett a
bankfiókoknak olyan berendezésekkel kell rendelkezniük, amelyek biztosítják az
ügyfelek részére az infokomunikációs akadálymentességet. Ez magában foglalja például
a hangos ügyfélhívó rendszerek létesítését, vagy az elektronikus szerződéskötés.
Ehhez esetenként szükség lehet speciális eszközök igénybevételére, ezek közé
tartoznak a képernyőolvasó, és a képernyőnagyító szoftverek.
Pápai Zsuzsanna az előadásában kifejtette azt is, hogy a
megfogalmazott ajánlások alapján folyamatosan zajlik a bankfiókok honlapjainak
akadálymentesítése, és az informatikai rendszerek fejlesztése is.
Ezt követően Szekfű László informatikai osztályvezető vette
át a szót, aki a számítógépes rendszerek akadálymentesítésének legfontosabb
kritériumait ismertette. Az osztályvezető az előadásában többek között említést
tett arról, hogy a 2020-as évben, a pandémia kitörésekor megemelkedett az
elektronikus szerződéskötések száma. Ez szükségessé tette a fenti dokumentumok akadálymentesítését.
Fontos, hogy a szerződés kötés egy előzetes videós megbeszélést követően
valósuljon meg. Ez fontos segítséget jelenthet azoknak az ügyfeleknek, akik
olvasási nehézséggel küzdenek.
Szekfű László, a prezentációja végén említést tett egy
felmérésről, amelyben azt vizsgálták, hogy a bankfiókok által biztosított
honlapok, és telefonos applikációk mennyire hozzáférhetőek a fogyatékkal élő
emberek számára.
A felmérés kimutatta, hogy a bankfiókok által biztosított
szolgáltatások 84 százaléka részben, 16 százaléka pedig teljes körűen hozzáférhető
a fogyatékkal élő emberek számára.
A program tesztüzeme 2018 július elsejétől december 31.éig
tartott. 2019 január elsejétől azonban már élesben biztosítja a látássérültek
részére az on-line formában történő segítségkérés lehetőségét.
A szolgáltatást az , a vak és a gyengénlátó emberek részéről
megfogalmazott igény hívta életre, mi szerint abban az esetben is álljon
rendelkezésükre a segítségkérés lehetősége, ha nincs látó hozzátartozó a
közelben. Az alkalmazás kifejlesztésével az MVGYOSZ tehát egy fontos terhet
kívánt levenni a látássérült családtagok válláról.
A szolgáltatás keretében képzett látó operátorok segítenek a
vak, és a gyengénlátó embereknek a közlekedésben, a tárgyak megkeresésében, a
dokumentumok felolvasásában, valamint a színek megkülönböztetésében.
A szolgáltatásra alternatívát jelent a Bee my eyes nevet
viselő applikáció, amely hasonló elven valósult meg, ez utóbbi program esetében
azonban többnyire önkéntesek segítenek a látássérült embereknek a fenti
problémák megoldásában.
Az előadása végén Németh Orsolya a szolgáltatás
igénybevételének feltételeit is vázolta a hallgatók részére. Ennek keretében
kifejtette, hogy minden Magyarországon, és a határainkon túl élő, igazoltan
látássérült személy igénybe veheti a fenti szolgáltatást. Ehhez azonban egy előzetes
regisztráció szükséges, amivel az adott felhasználó igazolja a látássérülés
tényét. A fenti folyamatot követően a kliensek a hét minden napján, 24 órában
igénybe vehetik a fenti szolgáltatást.
Fontos tudni, hogy az alkalmazás egyaránt letölthető IOS, és
Android operációs rendszert futtató készülékekre is. A szolgáltatás keretében igénybe
vehető hívások száma nem korlátozott, azok időtartamát azonban a fejlesztők 20
percben maximalizálták.
Az MVGYOSZ a szolgáltatás keretében, a tesztüzem ideje alatt
22 mentort foglalkoztatott, akik a munkaviszonyuk ideje alatt segítséget
nyújtottak a látássérült tagoknak az okostelefonok használatának
elsajátításában.
Németh Orsolya szakmai vezető, az előadásában említést tett
arról is, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódó híreket az érdeklődők a tavszem.hu
honlapon olvashatják el. Itt az információk mellett egy súgót is találhatnak,
amely a fenti alkalmazás használatát mutatja be részletesen .
A fenti oldal mellett, az egyesület létrehozott egy Facebook-csoportot
is, aminek segítségével a tagok az okostelefonok használatával kapcsolatos
problémáikat oszthatják meg Mali Attilával, a győri tagegyesület Távszem mentorával.
A program utolsó előadását Erdős Péter tartotta, aki az
aláírás akadálymentesítésének lehetőségeiről tartott prezentációt. Ezzel
kapcsolatosan azonban fontosnak tartom megjegyezni, hogy az előadó
mikrofonjának meghibásodása miatt a prezentáció szinte élvezhetetlen volt a
számomra.
Az előadások végén Ravecz Tibor kihírdette az akadályok
nélkül nevet viselő workshop szervezői által kihirdetett diák pályázat
eredményét. A tendert Farkas Richárd nyerte, aki 100000 forint pénzjutalomban
részesült.
A program végén, a játékos kedvű résztvevők egy quizjátékon
mutathatták meg tudásukat, amelynek győztesei értékes nyereményekkel lettek
gazdagabbak.
Ezt követően Ravecz Tibor megköszönte mindenkinek a figyelmet,
és lezárta az eseményt.
Pillmann Tünde
Várgesztes, 2022 április 27.