Együtt a jövőnkért január – Pont a lelke mindennek
Együtt a jövőnkért január – Pont a lelke mindennek
A kerekasztalbeszélgetést megelőzően, a szervezők egy, a
pontíráshoz kapcsolódó játékra invitálták az érdeklődőket. Ennek keretében
minden jelentkező a csatlakozási link mellett kapott két számsort, amelyek
egy-egy franciakártya nevét jelölték. A jelentkezők feladata a feladott
betűrejtvény megfejtése volt.
A kerekasztalbeszélgetés elején Puskás Anett, az MVGYOSZ
ifjúsági referense szólt a megjelentekhez. Ennek keretében az iránti örömét
fejezte ki, hogy több, mint 40 ember jelentkezett az alkalomra. Véleménye
szerint ez az előadók ismertségének volt köszönhető.
A franciakártyával kapcsolatosan az ifjúsági referens
kifejtette, hogy az MVGYOSZ gondozásában hamarosan egy hiánypótló útmutató
kerül kiadásra, ami a francia kártya játékszabályait foglalja magában.
A fentiek mellett fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy
az MVGYOSZ segédeszköz boltjában egyedi jelöléssel ellátott franciakártya
kapható.
Végül az ifjúsági referens kitért arra is, hogy rövidesen egy
linkgyűjtemény kerül fel a Jövő kilátásai nevet viselő honlapra, ami a braille
írás témakörét öleli fel.
Ezt követően tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy az
eseményről kép, és hangfelvétel is készül.
Az ifjúsági referens kérdésre elmondta, hogy a felvételek az
MVGYOSZ youtube-csatornájára kerülnek majd feltöltésre.
A program nyitóbeszédét Velegi Dorottya, az MVGYOSZ
megbízott szakmai vezetője tartotta meg, aki az expozéjában érdekességként
elmondta, hogy január 24-én ünnepeljük az oktatás világnapját. E mellett az
ifjúsági referenshez hasonlóan ő is örömét fejezte ki a rekord számú jelentkező
miatt.
Ezt követően Velegi Dorottya kitért arra is, hogy az MVGYOSZ
nagy hangsúlyt fektet a braille írás népszerűsítésére. Ezután kifejtette, hogy a
látássérült gyermek elsőként akkor találkozik a pontírással, amikor megkezdi az
alapfokú tanulmányait.
A beszéde végén a szakmai vezető kellemes szórakozást kívánt
a résztvevőknek.
A program első előadását Bieber Mária gyógypedagógus
tartotta, aki a prezentációjában a braille írás fontosságáról beszélt. Az
előadó a beszéde első részében bemutatkozott. Ennek keretében kifejtette, hogy
2. osztályos korában, a Vakok Általános iskolájában találkozott először a
pontírással. Azóta ezt az írásrendszert a szívügyének tekinti. Az előadó 1991
óta foglalkozik a braille írás oktatásával. Ennek keretében elsőként a Vakok Batyányi
László Gyermekotthonában, majd a Vakok Általános Iskolájában magyartanárként tevékenykedett.
Jelenleg rehabilitációs tanárként dolgozik, aminek keretében felnőtt korban
látássérültté vált embereknek tanítja a pontírást. Ez általában játékos
formában zajlok.
A braille írásról szólva Bieber Mária kifejtette, hogy
felnéz azokra a látássérült emberekre, akik felnőtt korban vállalkoznak a
pontírás elsajátítására.
Lényegesnek tartja azt is, hogy a pontírást a látássérült
emberek látó hozzátartozói, és a velük foglalkozó szakemberek is megtanulják,
mert ezzel támogathatják a vak, és a gyengénlátó embereket.
Végül, a prezentációja utolsó részében az előadó egy, az
MVGYOSZ gondozásában megjelent, a pontírás alapjait összefoglaló kiadványról is
beszélt, ami Bevezetés a pontírás rejtelmeibe címmel jelent meg. Az útmutató síkírásban
került kiadásra. A kiadvány megjelentetésének legfontosabb célja a pontírásnak a
látó emberek között történő népszerűsítése volt.
A kerekasztalbeszélgetés második előadását Puskás Anett, az
MVGYOSZ ifjúsági referense tartotta meg, aki egy nemzetközi zenei
konferenciáról beszélt, amire az általa képviselt civil szervezet is meghívást
kapott. A programon főként zenei előadók, és érdekképviseleti szakemberek
vettek részt. A beszélgetést a Brit Vakok Szövetsége valósította meg. Az
eseményen a zenei anyagok hozzáférhetőségének témaköre került terítékre. A
kerekasztalbeszélgetés legfontosabb célja a fogyatékkal élő személyeknek a
zenetanuláshoz kapcsolódó szükségleteinek feltárása volt. A beszélgetés során
szóba került sok más mellett a nagyított, és a braille kották előállításának
módszere is. A résztvevők egyetértettek abban, hogy mivel nincs olyan
akadálymentesen hozzáférhető kotta, ami minden fogyatékkal élő ember számára
elérhető, ezért fontos lenne a fenti cél megvalósítása.
A kerekasztalbeszélgetésen olyan külföldi cégek is
megjelentek, akik a látássérült emberek részére készítenek braille kottát, és
zenei vizsgaanyagokat. Ezek közül az ifjúsági referens az Abc konzorcium nevet
viselő vállalatot emelte ki. A braille kottákkal kapcsolatosan azonban
lényegesnek tartotta kiemelni azt a tényt, hogy ezek előállítása jelenleg még gyerekcipőben
jár.
Az esemény harmadik, egyben utolsó előadását Berta Edina tartotta,
aki az MVGYOSZ tagsága részére biztosít braille kottákat. E mellett
zenetanárként is tevékenykedik.
Az előadó a prezentációja első részében egy humoros levelet
olvasott fel, amelyet az egyik tanítványa írt a konferencia résztvevőinek.
Ezután a zenetanár kifejtette, hogy a látó emberek
felelősége az, hogy a vak gyermekek elsajátítsák a pontírást.
Az előadása 2. részében Berta Edina a braille kotta
megtanulásának módszerét ismertette. Ennek alapfeltétele a pontírás megfelelő
szintű ismerete. Véleménye szerint e nélkül bele sem érdemes kezdeni a braille
kotta elsajátításába.
Az oktatás on-line formában történik. Az első órán a látássérült
diák által meghatározott célok kerülnek lefektetésre.
A tanulás első szakaszában a növendék a zenei hangok
pontszámait sajátítja el. Ez általában hosszabb időt vesz igénybe.
A következő szakaszban az adott kotta megismerése zajlik, amelyet
az MVGYOSZ bocsájt a tanulók rendelkezésére.
A tanulás harmadik részében a hangjegyek elemzése, és azok
pontszámainak elsajátítása zajlik. Ezután a diákok a saját tempójukban tanulják
meg az adott zenei darabot.
Az előadó, a prezentációja utolsó részében a braille kották
előállításának módszerét ismertette.
Ennek első lépése az, hogy a tanuló elküldi a zenetanár
részére az általa elsajátítani kívánt kottát. Ekkor az oktató a kotta típusát
határozza meg. Ezután a kotta szakaszolása zajlik, ennek során a zenepedagógus egyenlő
részre osztja a dokumentumot.
Berta Edina elmondása szerint, a konvertálás során több
szempontot is érdemes figyelembe venni. Az előadó ezek között említette a
kottában megtalálható hangok, és a zenei jelölések számát is.
A dokumentumok braille formátumba törtnő átalakítása egy, a
Pich típusú írógépekhez hasonló gépen történik meg. A szerkesztés txt
formátumban zajlik.
Az utolsó szakaszban, a zenetanár továbbítja az adott kottát
az MVGYOSZ felé, akik egy braille nyomtató segítségével kinyomtatják, majd
postai úton továbbítják azt a látássérült tanulók részére.
A braille kotta igénylése az MVGYOSZ ügyfélszolgálatán
valósulhat meg.
Az előadásokat követően, a szervezők ismét egy, a
pontíráshoz kapcsolódó játékra invitálták a résztvevőket. Ennek keretében
Bieber Mária gyógypedagógus egy szónak az úgynevezett kulcsírásos formában
leírt változatát adta fel a jelentkezőknek, akiknek feladata a betűrejtvény
megfejtése volt.
Az alkalom végén, a jelentkezők feltehették az
elhangzottakkal kapcsolatos kérdéseiket, majd Puskás Anett lezárta a kerekasztalbeszélgetést.
A Jövő kilátásai nevet viselő honlapon megjelent, a braille
írással kapcoslatos szakirodalom:
Bieber Mária: Mit érdemes tudni a magyar Braille-írásról
2020-ban?
https://jovokilatasai.mvgyosz.hu/2020/01/04/mit-erdemes-tudni-a-magyar-braille-irasrol-2020-ban/
https://jovokilatasai.mvgyosz.hu/szakirodalom/
1. Flamich Mária, Hoffmann Rita: Hat pont - Végtelen
lehetőség - A tapintható írásrendszerek történeti áttekintlse
2. Pajor Emese, Fekete Csilla, Balla Ágnes, Prónay Beáta:
Tapintható írásrendszerek, alternatív olvasási módszerek
3. Több szerző: World Blind Usage - Third Edition
Berta Edina: Hogy néz ki a Braille-kotta?
https://jovokilatasai.mvgyosz.hu/2020/01/04/hogy-nez-ki-a-braille-kotta/
Pillmann Tünde
Várgesztes, 2024. január 24.