Együtt a jövőnkért - Tudatosság, és mozgás a mindennapokban

 

Együtt a jövőnkért február – Tudatosság, és

mozgás a mindennapokban

 

2024. február 28-án, az MVGYOSZ szervezésében lezajlott az Együtt a jövőnkért című programsorozat idei 2. alkalma. Az eseményen 26 fő vett részt. A konferenciát a Google meet nevet viselő kommunikációs platformon keresztül valósították meg.

Az eseményt Puskás Anett, az MVGYOSZ ifjúsági referense nyitotta meg, aki az expozéjában ismertette a kerekasztalbeszélgetés rövid tematikáját, valamint tájékoztatta a résztvevőket arról is, hogy a programról kép, és hangfelvétel is készül.

A konferencia első előadását Nagy Zsuzsa, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vakok Elemi Rehabilitációs Központjának szakmai vezetője, és dr. Konyhásné Farkas Sára, az intézmény gyógytornász szakembere tartotta meg, akik azt a kérdéskőrt járták körül, hogy miként építhető be a gyógytorna az elemi rehabilitációs folyamatba. A prezentációjuk elején az előadók kifejtették, hogy az elemi rehabilitációs központ a Jász-Nagykun-Szolnok Megyében élő, felnőtt korban látássérültté vált emberek részére nyújt segítséget az önálló életvitel megteremtésében. Az intézmény megalapítására 2017-ben került sor. A fenti bekezdésben említett célokat a központ munkatársai pályázati forrásokból valósítják meg. Az idei első pályázati ciklus 2024. márciusában kerül majd lezárásra, aminek legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a gyógytorna beépítésre kerüljön az intézmény által megvalósított elemi rehabilitációs folyamatba. A szolgáltatást elsősorban látás, és mozgássérült emberek részére biztosítják.

Az előadásuk második részében a szakemberek az elemi rehabilitációs folyamat igénybevételének legfontosabb feltételeit ismertették. A klienssel való előzetes kapcsolatfelvételt egy szociális, pszichológiai, és gyógypedagógiai felmérés követi, aminek keretében felmérik a látássérült emberek életkörülményeit, és szükségleteit.

A folyamat utolsó lépéseként egy szerződéskötésre kerül sor, aminek keretében a szakemberek, és a kliensek által közösen meghatározott célok kerülnek rögzítésre.

A központ által biztosított szolgáltatásokat jelenleg kétféle képpen: ambuláns, és otthon tanítás formájában lehet igénybe venni.

A szolgáltatásokkal kapcsolatosan érdemes tudni, hogy azok az intézmény keretein belül ingyenesen vehetők igénybe.

Általánosságban elmondható, hogy az intézmény gyógypedagógus szakemberei döntik el azt, hogy szükség van e gyógytornász bevonására az elemi rehabilitációs folyamatba. A jelzést követően a gyógytornász felméri a kliens szükségleteit, majd megkezdődik a közös munka. A gyógytorna nevet viselő szolgáltatás igénybevételét elsősorban a tájékozódás közlekedés, a mindennapos tevékenységek, az informatika, és a pszichológiai tanácsadás modulok esetében javasolják. A gyógytornának a mozgáskoordináció, és az egyensúlyérzék fejlesztésében van fontos szerepe.

A kerekasztalbeszélgetés második előadását dr. Gombás Judit, az ELTE Bárczi Gusztáv gyógypedagógiai karának egyik oktatója tartotta meg, aki azt a kérdéskőrt járta körül, hogy milyen szerepet tölt be a látássérült emberek életében a mozgás. Ennek keretében elmondta, hogy a tapasztalatai szerint a vak, és a gyengénlátó emberek általában élnek a számukra elérhető sportolási lehetőségekkel, ám a különböző edzőtermekben nem minden esetben érhetők el akadálymentes formában az intézmények által biztosított szolgáltatások.

A mozgás fontos szerepet tölt be az emberek életében, hiszen sok egészségügyi probléma megelőzésében jelenthet nagy segítséget. Ezek közé tartoznak a szív, és érrendszeri megbetegedések, és az elhízás .

Az is lényeges, hogy a vak, és a gyengénlátó emberek minden, a számukra elérhető sportágat kipróbáljanak, ezáltal kiválaszthatják a számukra leginkább testhezálló mozgásformát.

Sajnos, a fogyatékkal élő emberek gyakran elszigetelődnek a sorstársaiktól. A fenti problémára is megoldást jelenthetnek a különböző sportolási lehetőségek, hiszen ezek segíthetnek a társas kapcsolatok megteremtésében, és fenntartásában.

A mozgásra való nevelést már a korai fejlesztés során el kell kezdeni. Ekkor kerülhet sor a fehérbottal való megismerkedésre is, aminek keretében a csecsemő tapintással térképezi fel az eszköz felépítését.

A koraifejlesztő szakemberek tapasztalatai szerint a fogyatékkal élő gyermekek szülei korlátozzák a kisbabákat a mozgásukban annak érdekében, hogy megóvják őket az esetleges veszélyektől. Erre a problémára megoldást jelenthet egy, a LÁRESZ  Egyesület gondozásában megjelentetett kiadvány, ami fontos tanácsokat nyújt a szülők részére a fogyatékkal élő gyermekek mozgásra való neveléséhez.

Az előadása második részében dr. Gombás Judit büszkén mesélt a készülő könyvéről. Az oktató tapasztalatai szerint ugyanis jelenleg nem áll rendelkezésre olyan magyar nyelvű szakirodalom, ami hasznos tanácsokkal látja el a látássérült emberekkel foglalkozó gyógypedagógusokat a mindennapos tevékenységek elsajátításának lehetséges módszereiről.  

Az író a kiadványban olyan témaköröket jár körül, mint a folyadék töltése vizuális kontrol nélkül, a fehérbottal való megismerkedés gyermekkorban, és a pénzkezelés.

A kerekasztalbeszélgetés harmadik témája az etikett kérdésköre volt. Ennek keretében elsőként a segítségnyújtás visszautasításának lehetséges módszerei kerültek terítékre. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a látó emberek által felajánlott segítségnyújtás általában helyzet, és egyénfüggő. Ha nem szeretnénk élni az utastársunk által felajánlott segítséggel, akkor azt érdemes kulturált formában visszautasítani.

Ezután egy kétségbeesett szülő kért szót, aki egy alapfokú oktatásban résztvevő alsó tagozatos látássérült gyermeket nevel. Elmondása szerint a lány egyik osztálytársa minden, az iskolával kapcsolatos tevékenységben segítséget nyújtott a diák részére. Ezt azonban a segítő egy idő után tehernek érezte, ezt azonban nem jelezte sem az évfolyamtársa, sem az intézményben oktató pedagógusok felé. Ez végül odáig fajult, hogy a látássérült lány barátnője anorexia miatt kórházba került. Ezt követően a szülők petíciót indítottak az iskola vezetősége felé, amiben kérték a látássérült diáknak az oktatási intézményből történő eltávolítását.

Puskás Anett ifjúsági referens, a válaszában az elhangzottak iránti sajnálatát fejezte ki, és kezdeményezte az érintett szülővel, és a történet részét képező oktatási intézménnyel való kapcsolatfelvételt a fenti probléma mielőbbi megoldása érdekében.

Ezután a résztvevők azt a kérdést járták körül, hogy mi a teendő akkor, ha egy látássérült egyetemi hallgató magára marad a kollégium menzáján. A résztvevők szerint ekkor érdemes egy évfolyam társunk segítségét kérni. Ezt követően mi is felajánlhatjuk a diáktársunk számára a segítségünket, például az előadásokon való jegyzetelésben.

A kerekasztalbeszélgetés utolsó részében szóba kerültek a 2024. március elsejétől, a közösségi, és a helyközi közlekedésben bevezetésre kerülő új jogszabályok. Ezekkel kapcsolatosan Velegi Dorottya, az MVGYOSZ megbízott szakmai vezetője nyújtott átfogó tájékoztatást. Ennek keretében kifejtette, hogy a látássérült emberek a közforgalmú személyszállításban való utazásuk során 2024. március elsejétől ingyenes menetjegy megvásárlására lesznek jogosultak. Kivételt képeznek ez alól azok a járművek, amelyekre hely, és pótjegy vásárlása kötelező. Ebben az esetben a fent említett menetjegyek megváltása a fogyatékkal élő emberek számára is kötelező. A jegyeket az MVGYOSZ által kiadott arcképes igazolvánnyal, valamint a Magyar Államkincstár által kiadott kártyával, és a Nyugdíjfolyósító által kiadott utazási utalvánnyal lehet megvásárolni.

A fentiek mellett érdemes tudni azt is, hogy az MVGYOSZ által kiadott arcképes igazolványok, amelyek 90 százalékos menetjegyek megváltására szolgálnak, 2024. májusáig lesznek érvényben. Ezek tartalmát az MVGYOSZ elnöksége, vagy a küldöttgyűlés jogosult megváltoztatni.

A fenti témakörrel kapcsolatosan, az MVGYOSZ március elsejei hírlevelében egy hosszú cikk formájában tájékoztatja majd a tagságot az új rendelkezésekről.

A cikk olvasása az utazási kedvezményekről

A konferenciát követően, a résztvevők feltehették az elhangzottakkal kapcsolatosan felmerült kérdéseiket, majd Puskás Anett lezárta a beszélgetést.

A kerekasztal beszélgetésben felmerült témákkal kapcsolatos szakirodalom:

Pillmann Tünde

Várgesztes, 2024. február 28.