Együtt a jövőnkért - Tudatosság, és mozgás a mindennapokban
Együtt a jövőnkért február – Tudatosság, és
mozgás a mindennapokban
2024. február 28-án, az MVGYOSZ szervezésében lezajlott az
Együtt a jövőnkért című programsorozat idei 2. alkalma. Az eseményen 26 fő vett
részt. A konferenciát a Google meet nevet viselő kommunikációs platformon
keresztül valósították meg.
Az eseményt Puskás Anett, az MVGYOSZ ifjúsági referense
nyitotta meg, aki az expozéjában ismertette a kerekasztalbeszélgetés rövid
tematikáját, valamint tájékoztatta a résztvevőket arról is, hogy a programról
kép, és hangfelvétel is készül.
A konferencia első előadását Nagy Zsuzsa, a
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vakok Elemi Rehabilitációs Központjának szakmai
vezetője, és dr. Konyhásné Farkas Sára, az intézmény gyógytornász szakembere
tartotta meg, akik azt a kérdéskőrt járták körül, hogy miként építhető be a
gyógytorna az elemi rehabilitációs folyamatba. A prezentációjuk elején az
előadók kifejtették, hogy az elemi rehabilitációs központ a
Jász-Nagykun-Szolnok Megyében élő, felnőtt korban látássérültté vált emberek
részére nyújt segítséget az önálló életvitel megteremtésében. Az intézmény
megalapítására 2017-ben került sor. A fenti bekezdésben említett célokat a
központ munkatársai pályázati forrásokból valósítják meg. Az idei első
pályázati ciklus 2024. márciusában kerül majd lezárásra, aminek legfontosabb
célkitűzése az volt, hogy a gyógytorna beépítésre kerüljön az intézmény által
megvalósított elemi rehabilitációs folyamatba. A szolgáltatást elsősorban
látás, és mozgássérült emberek részére biztosítják.
Az előadásuk második részében a szakemberek az elemi
rehabilitációs folyamat igénybevételének legfontosabb feltételeit ismertették. A
klienssel való előzetes kapcsolatfelvételt egy szociális, pszichológiai, és
gyógypedagógiai felmérés követi, aminek keretében felmérik a látássérült
emberek életkörülményeit, és szükségleteit.
A folyamat utolsó lépéseként egy szerződéskötésre kerül sor,
aminek keretében a szakemberek, és a kliensek által közösen meghatározott célok
kerülnek rögzítésre.
A központ által biztosított szolgáltatásokat jelenleg
kétféle képpen: ambuláns, és otthon tanítás formájában lehet igénybe venni.
A szolgáltatásokkal kapcsolatosan érdemes tudni, hogy azok
az intézmény keretein belül ingyenesen vehetők igénybe.
Általánosságban elmondható, hogy az intézmény
gyógypedagógus szakemberei döntik el azt, hogy szükség van e gyógytornász
bevonására az elemi rehabilitációs folyamatba. A jelzést követően a gyógytornász
felméri a kliens szükségleteit, majd megkezdődik a közös munka. A gyógytorna
nevet viselő szolgáltatás igénybevételét elsősorban a tájékozódás közlekedés, a
mindennapos tevékenységek, az informatika, és a pszichológiai tanácsadás modulok
esetében javasolják. A gyógytornának a mozgáskoordináció, és az egyensúlyérzék
fejlesztésében van fontos szerepe.
A kerekasztalbeszélgetés második előadását dr. Gombás Judit,
az ELTE Bárczi Gusztáv gyógypedagógiai karának egyik oktatója tartotta meg, aki
azt a kérdéskőrt járta körül, hogy milyen szerepet tölt be a látássérült
emberek életében a mozgás. Ennek keretében elmondta, hogy a tapasztalatai
szerint a vak, és a gyengénlátó emberek általában élnek a számukra elérhető
sportolási lehetőségekkel, ám a különböző edzőtermekben nem minden esetben
érhetők el akadálymentes formában az intézmények által biztosított
szolgáltatások.
A mozgás fontos szerepet tölt be az emberek életében, hiszen
sok egészségügyi probléma megelőzésében jelenthet nagy segítséget. Ezek közé
tartoznak a szív, és érrendszeri megbetegedések, és az elhízás .
Az is lényeges, hogy a vak, és a gyengénlátó emberek minden,
a számukra elérhető sportágat kipróbáljanak, ezáltal kiválaszthatják a számukra
leginkább testhezálló mozgásformát.
Sajnos, a fogyatékkal élő emberek gyakran elszigetelődnek a
sorstársaiktól. A fenti problémára is megoldást jelenthetnek a különböző
sportolási lehetőségek, hiszen ezek segíthetnek a társas kapcsolatok
megteremtésében, és fenntartásában.
A mozgásra való nevelést már a korai fejlesztés során el
kell kezdeni. Ekkor kerülhet sor a fehérbottal való megismerkedésre is, aminek
keretében a csecsemő tapintással térképezi fel az eszköz felépítését.
A koraifejlesztő szakemberek tapasztalatai szerint a
fogyatékkal élő gyermekek szülei korlátozzák a kisbabákat a mozgásukban annak
érdekében, hogy megóvják őket az esetleges veszélyektől. Erre a problémára
megoldást jelenthet egy, a LÁRESZ
Egyesület gondozásában megjelentetett kiadvány, ami fontos tanácsokat
nyújt a szülők részére a fogyatékkal élő gyermekek mozgásra való neveléséhez.
Az előadása második részében dr. Gombás Judit büszkén mesélt
a készülő könyvéről. Az oktató tapasztalatai szerint ugyanis jelenleg nem áll
rendelkezésre olyan magyar nyelvű szakirodalom, ami hasznos tanácsokkal látja
el a látássérült emberekkel foglalkozó gyógypedagógusokat a mindennapos
tevékenységek elsajátításának lehetséges módszereiről.
Az író a kiadványban olyan témaköröket jár körül, mint a
folyadék töltése vizuális kontrol nélkül, a fehérbottal való megismerkedés
gyermekkorban, és a pénzkezelés.
A kerekasztalbeszélgetés harmadik témája az etikett
kérdésköre volt. Ennek keretében elsőként a segítségnyújtás visszautasításának
lehetséges módszerei kerültek terítékre. A szakemberek egyetértettek abban,
hogy a látó emberek által felajánlott segítségnyújtás általában helyzet, és egyénfüggő.
Ha nem szeretnénk élni az utastársunk által felajánlott segítséggel, akkor azt
érdemes kulturált formában visszautasítani.
Ezután egy kétségbeesett szülő kért szót, aki egy alapfokú
oktatásban résztvevő alsó tagozatos látássérült gyermeket nevel. Elmondása
szerint a lány egyik osztálytársa minden, az iskolával kapcsolatos
tevékenységben segítséget nyújtott a diák részére. Ezt azonban a segítő egy idő
után tehernek érezte, ezt azonban nem jelezte sem az évfolyamtársa, sem az
intézményben oktató pedagógusok felé. Ez végül odáig fajult, hogy a látássérült
lány barátnője anorexia miatt kórházba került. Ezt követően a szülők petíciót
indítottak az iskola vezetősége felé, amiben kérték a látássérült diáknak az
oktatási intézményből történő eltávolítását.
Puskás Anett ifjúsági referens, a válaszában az elhangzottak
iránti sajnálatát fejezte ki, és kezdeményezte az érintett szülővel, és a
történet részét képező oktatási intézménnyel való kapcsolatfelvételt a fenti
probléma mielőbbi megoldása érdekében.
Ezután a résztvevők azt a kérdést járták körül, hogy mi a
teendő akkor, ha egy látássérült egyetemi hallgató magára marad a kollégium
menzáján. A résztvevők szerint ekkor érdemes egy évfolyam társunk segítségét
kérni. Ezt követően mi is felajánlhatjuk a diáktársunk számára a segítségünket,
például az előadásokon való jegyzetelésben.
A kerekasztalbeszélgetés utolsó részében szóba kerültek a
2024. március elsejétől, a közösségi, és a helyközi közlekedésben bevezetésre
kerülő új jogszabályok. Ezekkel kapcsolatosan Velegi Dorottya, az MVGYOSZ megbízott
szakmai vezetője nyújtott átfogó tájékoztatást. Ennek keretében kifejtette,
hogy a látássérült emberek a közforgalmú személyszállításban való utazásuk
során 2024. március elsejétől ingyenes menetjegy megvásárlására lesznek
jogosultak. Kivételt képeznek ez alól azok a járművek, amelyekre hely, és
pótjegy vásárlása kötelező. Ebben az esetben a fent említett menetjegyek
megváltása a fogyatékkal élő emberek számára is kötelező. A jegyeket az MVGYOSZ
által kiadott arcképes igazolvánnyal, valamint a Magyar Államkincstár által
kiadott kártyával, és a Nyugdíjfolyósító által kiadott utazási utalvánnyal lehet
megvásárolni.
A fentiek mellett érdemes tudni azt is, hogy az MVGYOSZ
által kiadott arcképes igazolványok, amelyek 90 százalékos menetjegyek
megváltására szolgálnak, 2024. májusáig lesznek érvényben. Ezek tartalmát az
MVGYOSZ elnöksége, vagy a küldöttgyűlés jogosult megváltoztatni.
A fenti témakörrel kapcsolatosan, az MVGYOSZ március elsejei
hírlevelében egy hosszú cikk formájában tájékoztatja majd a tagságot az új
rendelkezésekről.
A cikk olvasása az utazási kedvezményekről
A konferenciát követően, a résztvevők feltehették az
elhangzottakkal kapcsolatosan felmerült kérdéseiket, majd Puskás Anett lezárta
a beszélgetést.
A kerekasztal beszélgetésben felmerült témákkal kapcsolatos
szakirodalom:
Pillmann Tünde
Várgesztes, 2024. február 28.