Együtt a jövőnkért április – Állampolgári jogok, és érdekképviselet

 Együtt a jövőnkért április – Állampolgári jogok, és érdekképviselet

2024. április 24-én, szerdán, az MVGYOSZ szervezésében lezajlott az Együtt a jövőnkért című programsorozat áprilisi alkalma. Az eseményt a Google Meet nevet viselő kommunikációs platformon keresztül valósították meg, mintegy 20 fő részvételével.

A rendezvényt eredetileg Velegi Dorottya, az MVGYOSZ szakmai vezetője nyitotta volna meg, ám ő betegség miatt nem tudott részt venni a kerekasztal beszélgetésen.

A konferencia elején Puskás Anett ifjúsági referens ismertette az esemény rövid tematikáját.

A program következő részében a fent említett civil szervezet munkatársa vázolta az MVGYOSZ-nél elérhető jogorvoslati lehetőségeket. Ennek keretében kifejtette, hogy a civil szervezet honlapján fellelhető űrlapon keresztül beérkezett panaszok elsőként az ügyfélszolgálathoz kerülnek, ők továbbítják azt a megfelelő szervek felé.

Puskás Anett, a beszédében külön kiemelte a látássérült diákok oktatása során felmerülő panaszokkal kapcsolatos jogorvoslati lehetőségeket.

A fenti bekezdésben taglaltak vonatkozásában a civil szervezet munkatársai elsőként azt javasolják, hogy a panaszos forduljon az adott oktatási intézmény diákönkormányzatához annak érdekében, hogy  mindkét fél számára megfelelő kompromisszum szülessen az adott problémára.

Amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor érdemes megkeresni az iskola igazgatóját, élve a panaszjog lehetőségével.

Ha a fent leírtak egyike sem hozza meg a kívánt eredményt, akkor a látássérült fiatal, vagy a hozzátartozója írjon egy elektronikus levelet az ifjusag@mvgyosz.hu e-mail címre. A levélben röviden írjuk le a problémát, és a diák által kihasznált jogorvoslati lehetőségeket. Ezt követően Puskás Anett felveszi a kapcsolatot a szóban forgó oktatási intézmény dolgozóival. Ennek keretében olyan jó gyakorlatokat mutatnak be a pedagógusoknak, amelyek a látássérülteknek a többségi társadalomba való integrációját segítik elő.

E mellett vegyük fel a kapcsolatot az MVGYOSZ tagegyesületeinek munkatársaival annak érdekében, hogy mindkét fél számára megfelelő kompromisszumos megoldás szülessen.

A fenti bekezdésben leírtakra reagálva Barnóczki Gábor, a Vakok és Gyengénlátók Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Egyesületének elnöke reagált. Ennek keretében kifejtette, hogy a tavalyi esztendőben egy látássérült fiatal kereste meg a civil szervezetet azzal a problémával, hogy az oktatási intézmény, ahol a középiskolai tanulmányait folytatja, nem tudja a továbbiakban a tanuláshoz szükséges személyi, és tárgyi feltételeket biztosítani a diák számára. Ezután, az egyesület felvette a kapcsolatot az iskola vezetőségével, akik elzárkóztak a kompromisszumos megoldástól, így a látássérült fiatal egy másik középiskolában folytatta a tanulmányait.

Az elhangzottakra reagálva Puskás Anett a sajnálatát fejezte ki a történtek vonatkozásában, majd az elnök figyelmébe ajánlotta azoknak a jó gyakorlatoknak az oktatási intézmények vezetői körében történő népszerűsítését, amelyek a látássérült gyermekek sikeres integrációját segítik elő. A fenti gyakorlatok megtalálhatóak a jovokilatasai.hu honlapon.

A kerekasztalbeszélgetés második részében az ifjúsági referens a sajátos nevelési igényű diákok oktatását segítő irányelvvel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertette. A dokumentum a tanulók jogait, és kötelezettségeit foglalja magában. Az anyag része az oktatási törvénynek. A dokumentumot érdemes megismerni a látássérült diákokat oktató pedagógusoknak, és az érdekeik védelmét képviselő civil szervezetek munkatársainak is.

Az irányelv, a fentiek mellett magában foglalja a diákok érdekvédelmének lehetőségeit is.

A konferencia harmadik részében az iskolákban működő diákönkormányzatok működésével kapcsolatos ismeretek kerültek terítékre. Ezzel kapcsolatosan Puskás Anett kiemelte, hogy érdemes a látássérült fiatalokat motiválni arra, hogy vegyenek részt az adott oktatási intézmény diákönkormányzatának munkájában. E mellett érdemes szem előtt tartani azt a tényt is, hogy az iskolákban működő diákönkormányzatok működése eltérő formában történik. Ezt az adott oktatási intézmény szervezeti, és működési szabályzata határozza meg. A diákönkormányzatok önálló anyagi forrásokkal rendelkeznek.

A diákönkormányzat, az iskola dolgozóival együttműködve végzi a tevékenységeit. Ezek közé tartozik sok más mellett annak meghatározása, hogy milyen rendezvény valósuljon meg abban az esetben, ha az adott napon nem történik tényleges oktatás az iskolában. Fontos, hogy ekkor egy olyan rendezvény kerüljön lebonyolításra, amiben egy látássérült diák is részt tud venni.

A fentiekkel kapcsolatosan érdemes megjegyezni azt is, hogy a diákönkormányzat tagjai részt vesznek a tanulók számára, az iskola által juttatott pénzügyi támogatások kiosztásában.

A diákönkormányzat aktív részt vállal az oktatási intézmény házirendjének kidolgozásában, és véleményezésében.Lényeges, hogy a fent említett dokumentumot akadálymentes formában kell a látássérült diákok rendelkezésére bocsájtani. A fenti tevékenységben a diákönkormányzat elnöke, és egy pedagógus vesz részt.

Végül, de nem utolsó sorban a diákönkormányzatok oroszlán részt vállalnak a szakkörök menedzselésében. Fontos, hogy a látássérült fiatalok megismerkedjenek a számukra elérhető sportolási lehetőségekkel.

A kerekasztalbeszélgetés negyedik részében az asszertívitással kapcsolatos tudnivalók kerültek terítékre. Ezen elsősorban az érdekérvényesítést kell érteni. Erre több módszer is a rendelkezésünkre áll.

Az asszertív kommunikáció során érdemes a szükségleteinket kifejezni, a kommunikációban résztvevő partnerünk igényeinek figyelembevételével. Ekkor egy fair szituáció áll elő a felek között. A beszélgetés során érdemes tisztában lenni a saját szükségleteinkkel, és azt úgy közölni a partnerünkkel, hogy ne bántsuk meg azzal a másik felet. E mellett figyelembe vesszük a másik személy érzéseit is.

Az asszertivitás mellett más magatartásformák is léteznek. Ezek közé tartozik az agresszív magatartás forma. Ekkor úgynevezett te üzeneteket fogalmazunk meg a másik fél irányában. Ilyenkor egy alá fölé rendeltségi viszony alakul ki a felek között.

A harmadik magatartásforma a passzivitás, amely egyfajta passzív engedékenységet eredményez. Ekkor a szükségletek érvényesítése meghiúsul.

A következő magatartásforma a manipulatív viselkedés. Ekkor egyfajta gyanakvó, hibáztató magatartásforma valósul meg.

A fentiekből kitűnik, hogy a leg elfogadottabb kommunikációs forma az asszertivitás.

Ezt követően, a résztvevők néhány konkrét példával is szolgáltak az asszertív kommunikációs forma alkalmazására. Ennek részeként szóba került a személyi higiénia kérdésköre. Ezzel kapcsolatosan Pillmann Tünde egy vele megtörtént esetet osztott meg a hallgatósággal. Ennek keretében elmondta, hogy kérésre egy másik látássérült sorstárssal kellett közölnie azt a tényt, hogy nem megfelelő a személyi higiéniája. Az asszertív kommunikáció ellenére a másik fél ezt személyes sértésnek vette, és a köztük zajló kommunikáció rövid időre megszakadt.

Az esetre reagálva, a résztvevők egyetértettek abban, hogy a fent említett problémát érdemes négyszemközt, a lehető leg higgadtabb formában közölni a másik fél felé.

Ezután Nagyné Papp Edit, a Vakok, és Gyengénlátók Komárom Esztergom Megyei egyesületének elnöke kért szót, aki fontosnak tartotta kiemelni annak szükségességét, hogy a látássérült emberek részére a velük foglalkozó szakemberek tudatosítsák azokat az általuk az állapotukból adódóan alkalmazott magatartásformákat, amelyek a többségi társadalom számára nem elfogadottak. Ezek közé tartozik a fej jobbra balra történő tekergetése, a szemnyomás, és a kézrázás.

A kerekasztalbeszélgetés következő részében a lakógyűléseken megvalósuló érdekérvényesítés került terítékre, egy játék formájában. Ennek keretében egy önként jelentkező látássérült résztvevő az asszertív kommunikációs forma alkalmazásával fogalmazta meg az adott lakóközösség által kidolgozott házirend akadálymentes formában történő elkészítésének szükségességét.

A konferencia utolsó részében a június 9-én megvalósuló Európai Parlamenti, és önkormányzati választásokkal kapcsolatos tudnivalók kerültek ismertetésre. Ennek keretében az ifjúsági referens kifejtette, hogy a vak, és a gyengénlátó emberek a voksolásra úgynevezett braille sablont, és értesítőt is igényelhetnek. Ezzel kapcsolatosan fontos tudni, hogy akik a korábbi szavazáskor már kérelmezték a fent említett dokumentumokat, azok automatikusan braille formátumban kapják meg az értesítőket. A kérvényeket május 31.ig lehet benyújtani a valasztas.hu honlapon keresztül.

Ha valaki nem kíván élni a braille formátumban elkészített szavazósablon lehetőségével, annak egy általa kiválasztott személy nyújthat segítséget a voksolás ideje alatt.

A látássérült emberek, a fentiek mellett további segítséget is igénybe vehetnek a választás során. Ezek közé  tartozik az akadálymentes szavazóhelységek biztosításának lehetősége. Ezeket június 5.ig lehet kérvényezni.

A vak, és a gyengénlátó emberek ezen felül úgynevezett mozgóurnát is kérhetnek a választás napján 16 óráig. Ennek keretében a helyi választási irodától két személy juttatja el a látássérült ember lakhelyére a szavazóurnát, és segítséget nyújt a számára a szavazás lebonyolításában is.

A kerekasztalbeszélgetés végén, Puskás Anett megköszönte mindenkinek a figyelmet, és az értékes hozzászólásokat, majd lezárta a konferenciát.

Pillmann Tünde

Várgesztes, 2024. április 24.