Együtt a jövőnkért április – Állampolgári jogok, és érdekképviselet
Együtt a jövőnkért április – Állampolgári jogok, és érdekképviselet
2024. április 24-én, szerdán, az MVGYOSZ szervezésében lezajlott az Együtt a jövőnkért című programsorozat áprilisi alkalma. Az eseményt a Google Meet nevet viselő kommunikációs platformon keresztül valósították meg, mintegy 20 fő részvételével.
A rendezvényt eredetileg Velegi Dorottya, az MVGYOSZ szakmai
vezetője nyitotta volna meg, ám ő betegség miatt nem tudott részt venni a
kerekasztal beszélgetésen.
A konferencia elején Puskás Anett ifjúsági referens
ismertette az esemény rövid tematikáját.
A program következő részében a fent említett civil szervezet
munkatársa vázolta az MVGYOSZ-nél elérhető jogorvoslati lehetőségeket. Ennek
keretében kifejtette, hogy a civil szervezet honlapján fellelhető űrlapon
keresztül beérkezett panaszok elsőként az ügyfélszolgálathoz kerülnek, ők
továbbítják azt a megfelelő szervek felé.
Puskás Anett, a beszédében külön kiemelte a látássérült
diákok oktatása során felmerülő panaszokkal kapcsolatos jogorvoslati
lehetőségeket.
A fenti bekezdésben taglaltak vonatkozásában a civil
szervezet munkatársai elsőként azt javasolják, hogy a panaszos forduljon az
adott oktatási intézmény diákönkormányzatához annak érdekében, hogy mindkét fél számára megfelelő kompromisszum szülessen
az adott problémára.
Amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor érdemes megkeresni
az iskola igazgatóját, élve a panaszjog lehetőségével.
Ha a fent leírtak egyike sem hozza meg a kívánt eredményt,
akkor a látássérült fiatal, vagy a hozzátartozója írjon egy elektronikus
levelet az ifjusag@mvgyosz.hu e-mail
címre. A levélben röviden írjuk le a problémát, és a diák által kihasznált
jogorvoslati lehetőségeket. Ezt követően Puskás Anett felveszi a kapcsolatot a
szóban forgó oktatási intézmény dolgozóival. Ennek keretében olyan jó
gyakorlatokat mutatnak be a pedagógusoknak, amelyek a látássérülteknek a
többségi társadalomba való integrációját segítik elő.
E mellett vegyük fel a kapcsolatot az MVGYOSZ
tagegyesületeinek munkatársaival annak érdekében, hogy mindkét fél számára
megfelelő kompromisszumos megoldás szülessen.
A fenti bekezdésben leírtakra reagálva Barnóczki Gábor, a
Vakok és Gyengénlátók Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Egyesületének elnöke
reagált. Ennek keretében kifejtette, hogy a tavalyi esztendőben egy látássérült
fiatal kereste meg a civil szervezetet azzal a problémával, hogy az oktatási
intézmény, ahol a középiskolai tanulmányait folytatja, nem tudja a továbbiakban
a tanuláshoz szükséges személyi, és tárgyi feltételeket biztosítani a diák
számára. Ezután, az egyesület felvette a kapcsolatot az iskola vezetőségével,
akik elzárkóztak a kompromisszumos megoldástól, így a látássérült fiatal egy
másik középiskolában folytatta a tanulmányait.
Az elhangzottakra reagálva Puskás Anett a sajnálatát fejezte
ki a történtek vonatkozásában, majd az elnök figyelmébe ajánlotta azoknak a jó
gyakorlatoknak az oktatási intézmények vezetői körében történő népszerűsítését,
amelyek a látássérült gyermekek sikeres integrációját segítik elő. A fenti
gyakorlatok megtalálhatóak a jovokilatasai.hu honlapon.
A kerekasztalbeszélgetés második részében az ifjúsági
referens a sajátos nevelési igényű diákok oktatását segítő irányelvvel
kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertette. A dokumentum a tanulók
jogait, és kötelezettségeit foglalja magában. Az anyag része az oktatási
törvénynek. A dokumentumot érdemes megismerni a látássérült diákokat oktató
pedagógusoknak, és az érdekeik védelmét képviselő civil szervezetek
munkatársainak is.
Az irányelv, a fentiek mellett magában foglalja a diákok
érdekvédelmének lehetőségeit is.
A konferencia harmadik részében az iskolákban működő
diákönkormányzatok működésével kapcsolatos ismeretek kerültek terítékre. Ezzel
kapcsolatosan Puskás Anett kiemelte, hogy érdemes a látássérült fiatalokat
motiválni arra, hogy vegyenek részt az adott oktatási intézmény
diákönkormányzatának munkájában. E mellett érdemes szem előtt tartani azt a
tényt is, hogy az iskolákban működő diákönkormányzatok működése eltérő formában
történik. Ezt az adott oktatási intézmény szervezeti, és működési szabályzata
határozza meg. A diákönkormányzatok önálló anyagi forrásokkal rendelkeznek.
A diákönkormányzat, az iskola dolgozóival együttműködve
végzi a tevékenységeit. Ezek közé tartozik sok más mellett annak meghatározása,
hogy milyen rendezvény valósuljon meg abban az esetben, ha az adott napon nem
történik tényleges oktatás az iskolában. Fontos, hogy ekkor egy olyan
rendezvény kerüljön lebonyolításra, amiben egy látássérült diák is részt tud
venni.
A fentiekkel kapcsolatosan érdemes megjegyezni azt is, hogy
a diákönkormányzat tagjai részt vesznek a tanulók számára, az iskola által
juttatott pénzügyi támogatások kiosztásában.
A diákönkormányzat aktív részt vállal az oktatási intézmény
házirendjének kidolgozásában, és véleményezésében.Lényeges, hogy a fent
említett dokumentumot akadálymentes formában kell a látássérült diákok
rendelkezésére bocsájtani. A fenti tevékenységben a diákönkormányzat elnöke, és
egy pedagógus vesz részt.
Végül, de nem utolsó sorban a diákönkormányzatok oroszlán
részt vállalnak a szakkörök menedzselésében. Fontos, hogy a látássérült
fiatalok megismerkedjenek a számukra elérhető sportolási lehetőségekkel.
A kerekasztalbeszélgetés negyedik részében az asszertívitással
kapcsolatos tudnivalók kerültek terítékre. Ezen elsősorban az
érdekérvényesítést kell érteni. Erre több módszer is a rendelkezésünkre áll.
Az asszertív kommunikáció során érdemes a szükségleteinket
kifejezni, a kommunikációban résztvevő partnerünk igényeinek
figyelembevételével. Ekkor egy fair szituáció áll elő a felek között. A
beszélgetés során érdemes tisztában lenni a saját szükségleteinkkel, és azt úgy
közölni a partnerünkkel, hogy ne bántsuk meg azzal a másik felet. E mellett
figyelembe vesszük a másik személy érzéseit is.
Az asszertivitás mellett más magatartásformák is léteznek. Ezek
közé tartozik az agresszív magatartás forma. Ekkor úgynevezett te üzeneteket
fogalmazunk meg a másik fél irányában. Ilyenkor egy alá fölé rendeltségi
viszony alakul ki a felek között.
A harmadik magatartásforma a passzivitás, amely egyfajta
passzív engedékenységet eredményez. Ekkor a szükségletek érvényesítése
meghiúsul.
A következő magatartásforma a manipulatív viselkedés. Ekkor
egyfajta gyanakvó, hibáztató magatartásforma valósul meg.
A fentiekből kitűnik, hogy a leg elfogadottabb kommunikációs
forma az asszertivitás.
Ezt követően, a résztvevők néhány konkrét példával is
szolgáltak az asszertív kommunikációs forma alkalmazására. Ennek részeként
szóba került a személyi higiénia kérdésköre. Ezzel kapcsolatosan Pillmann Tünde
egy vele megtörtént esetet osztott meg a hallgatósággal. Ennek keretében
elmondta, hogy kérésre egy másik látássérült sorstárssal kellett közölnie azt a
tényt, hogy nem megfelelő a személyi higiéniája. Az asszertív kommunikáció
ellenére a másik fél ezt személyes sértésnek vette, és a köztük zajló
kommunikáció rövid időre megszakadt.
Az esetre reagálva, a résztvevők egyetértettek abban, hogy a
fent említett problémát érdemes négyszemközt, a lehető leg higgadtabb formában közölni
a másik fél felé.
Ezután Nagyné Papp Edit, a Vakok, és Gyengénlátók Komárom
Esztergom Megyei egyesületének elnöke kért szót, aki fontosnak tartotta
kiemelni annak szükségességét, hogy a látássérült emberek részére a velük
foglalkozó szakemberek tudatosítsák azokat az általuk az állapotukból adódóan alkalmazott
magatartásformákat, amelyek a többségi társadalom számára nem elfogadottak.
Ezek közé tartozik a fej jobbra balra történő tekergetése, a szemnyomás, és a
kézrázás.
A kerekasztalbeszélgetés következő részében a lakógyűléseken
megvalósuló érdekérvényesítés került terítékre, egy játék formájában. Ennek
keretében egy önként jelentkező látássérült résztvevő az asszertív
kommunikációs forma alkalmazásával fogalmazta meg az adott lakóközösség által
kidolgozott házirend akadálymentes formában történő elkészítésének
szükségességét.
A konferencia utolsó részében a június 9-én megvalósuló
Európai Parlamenti, és önkormányzati választásokkal kapcsolatos tudnivalók
kerültek ismertetésre. Ennek keretében az ifjúsági referens kifejtette, hogy a
vak, és a gyengénlátó emberek a voksolásra úgynevezett braille sablont, és
értesítőt is igényelhetnek. Ezzel kapcsolatosan fontos tudni, hogy akik a
korábbi szavazáskor már kérelmezték a fent említett dokumentumokat, azok
automatikusan braille formátumban kapják meg az értesítőket. A kérvényeket
május 31.ig lehet benyújtani a valasztas.hu honlapon keresztül.
Ha valaki nem kíván élni a braille formátumban elkészített
szavazósablon lehetőségével, annak egy általa kiválasztott személy nyújthat
segítséget a voksolás ideje alatt.
A látássérült emberek, a fentiek mellett további segítséget
is igénybe vehetnek a választás során. Ezek közé tartozik az akadálymentes szavazóhelységek
biztosításának lehetősége. Ezeket június 5.ig lehet kérvényezni.
A vak, és a gyengénlátó emberek ezen felül úgynevezett
mozgóurnát is kérhetnek a választás napján 16 óráig. Ennek keretében a helyi
választási irodától két személy juttatja el a látássérült ember lakhelyére a
szavazóurnát, és segítséget nyújt a számára a szavazás lebonyolításában is.
A kerekasztalbeszélgetés végén, Puskás Anett megköszönte
mindenkinek a figyelmet, és az értékes hozzászólásokat, majd lezárta a
konferenciát.
Pillmann Tünde
Várgesztes, 2024. április 24.