Együtt a jövőnkért február – 200 éves a Braille-írás
Együtt a jövőnkért február – 200 éves a Braille-írás
2025. február 25-én az MVGYOSZ szervezésében lezajlott az Együtt a jövőnkért című program-sorozat februári alkalma, aminek keretében a Braille-írás 200. évfordulója előtt tisztelegtek a jelentkezők.
A konferenciát a Google meet nevet viselő kommunikációs
platformon keresztül tartották meg, 23 fő részvételével.
A kerekasztalbeszélgetést Puskás Anett, az MVGYOSZ ifjúsági
referense nyitotta meg, aki az expozéjában ismertette a rendezvény rövid
programját. Ezen felül kifejtette, hogy a fent említett civil szervezet, és a
tagegyesületei nagy hangsúlyt fektetnek a Braille-kultúra ápolására.
Ezt követően tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy az
eseményről hangfelvétel készül, ami a későbbiek során feltöltésre kerül majd az
MVGYOSZ on-line felületeire.
A program első előadását dr. Gombás Judit, az ELTE Bárczi
Gusztáv Gyógypedagógiai karának egyik munkatársa tartotta meg, aki a tapintható
írásrendszerek feltalálásának történeti hátterét ismertette. Ehhez Flamich
Mária, és Hoffman Rita egyik írását használta fel forrásként, amely átfogó
képet ad a tapintható írásrendszerek kialakulásáról. Az előadó a
prezentációjában többek között kifejtette, hogy a tapintható írásrendszereket
két csoportba sorolhatjuk. Léteznek pont, és vonal alapú írásrendszerek is.
Ezeket intuitív módon könnyű megkülönböztetni egymástól.
A vonal alapú tapintható írásrendszereket úgy kívánták
kifejleszteni, hogy azok a latin betűs írást vegyék figyelembe. A vonal alapú
írásrendszerek történelmi háttere a XI. századra nyúlik vissza. Ekkor egy vak
tudós próbálkozott a maga számára egy vonal alapú írásrendszer kifejlesztésével.
Az előadó a prezentációjában érdekességként megemlítette azt
a körülményt, hogy Mária Terézia keresztlánya is látássérült volt. A Kempelen
Farkas által kifejlesztett írásrendszer nagy könnyebbséget jelentett a számára.
Addig ugyanis a hölgy párnába szúrt tűk segítségével levelezett a távoli
országokban élő hozzátartozóival.
Érdemes még említést tenni a Klein nevű osztrák tudós által
kifejlesztett írásrendszerről, ami a 80-as években terjedt el. Ennek egyik
nehézsége az, hogy a hibákat nem lehet javítani, ezért a fent említett
írásrendszer hamar háttérbe szorult.
A vonal alapú írásrendszerek egyik érdekessége az, hogy meglehetősen
egyszerű volt velük dolgozni. Nehézséget jelentett ugyanakkor a használatuk
során, hogy nehéz őket reprodukálni, és előállítani, ezért ezek nem maradtak
fenn hosszú távon a mindennapi életben. Kivételt képez ez alól az úgynevezett
Mohn-írás, amely a rehabilitációs központokban elsajátítható.
A pont alapú írásrendszerek megjelenése a Napóleoni háborúk idejére
vezethető vissza. Ennek fő célja az volt, hogy a katonák a nappali világosság
megléte nélkül is képesek legyenek üzeneteket váltani egymással. Ez azonban a
hadseregben nem aratott osztatlan sikert, ezért a Vakok Általános iskolájában
került alkalmazásra. Az írás hamar elterjedt a vak diákok körében. Louis
Braille francia tudós 6 éves korában került kapcsolatba az ekkor használt pont alapú
írásrendszerrel, amelyet később, felnőtt korában továbbfejlesztett. A fent
említett tudós által feltalált írásrendszer alkalmazkodik az újbegyek
méretéhez. Louis Braille, az évek során rájött arra, hogy egy 3 pont magas, és
két pont széles karakter jobban tapintható a látássérült emberek számára. A
fent említett tudós által kifejlesztett írásrendszer hamar elterjedt az egész
világon.
A XX. század közepére megfogalmazódott a Braille-írás
egységesítésének szükségessége, amire napjainkban ismét nagy hangsúlyt fektet
az MVGYOSZ Braille Bizottsága, és az Európai Vakok Szövetsége is.
A dr. Gombás Judit által forrásként felhasznált cikk az
alábbi honlapról tölthető le PDF formátumban: https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21065
A konferencia második előadását dr. Nagyné Berke Mónika, az
MVGYOSZ szolgáltatásvezetője tartotta meg, aki a fent említett civil szervezet
által az idei évre tervezett, a Braille-írás feltalálásának 200. évfordulójához
kapcsolódó programokat ismertette.
A megemlékezés a Hat pontból hat pontban című konferenciasorozat
első állomásával indult. Ennek keretében az MVGYOSZ munkatársai összegyűjtötték
a fent említett civil szervezetnek a pontíráshoz kapcsolódó szolgáltatásait. Ezen
felül egy, a fent említett írásrendszer feltalálásának fontos állomásait bemutató
tárlatot is megtekinthettek a résztvevők. A kiállítás egész évben látogatható lesz
az MVGYOSZ székházában.
Január 10-én került meghirdetésre egy hat hétig tartó kvízjáték,
amely a Braille-kvíz nevet viselte. Ennek keretében hat, a pontírással kapcsolatos
kérdést válaszolhattak meg a játékos kedvű látássérült emberek. A győztesek egy
20000 forint értékű vásárlási utalványt nyertek, amelyet az MVGYOSZ
segédeszközboltjában vásárolhatnak le.
2025. január 29-én került meghirdetésre a Vallomások a
Braile-írásról című próza író pályázat. Ennek keretében az MVGYOSZ munkatársai
olyan írásokat várnak, amelyekben a pályázók megemlékeznek a fent említett
írásrendszerrel való első találkozásról. A tender nyertesei jelképes ajándékot
kapnak.
Az MVGYOSZ munkatársai a negyedévente megjelenő Vakok Világa
című folyóiratban az idei esztendőben elindítják a Braille-rovatot, aminek
keretében a pontíráshoz kapcsolódó mesék jelennek meg az újságban.
A megemlékezéshez természetesen az MVGYOSZ tagegyesületei is
csatlakoznak. Erre jó példa a 2025. nyarán, a Vakok és Gyengénlátók
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének szervezésében megvalósuló Braille
írás, és olvasás verseny, valamint a Braille-maraton is. Ennek keretében a vak,
és a gyengénlátó emberek pontírásos formátumban előállított verseket, és
novellákat olvasnak fel. A verseny győztesei értékes tárgyjutalomban
részesülnek.
A tagegyesületek által, az oktatási intézményekben
megvalósítandó szemléletformáló programokon külön figyelmet fordítanak majd a
Braille-írás feltalálásának 200. évfordulójára. Ennek keretében különböző
játékos feladatokat oldhatnak meg a diákok.
Az idei esztendőben egy olyan Braille-abc kerül majd kiadásra,
amely 3d nyomtatással készül. Ez egy örök érvényű Braille-abc lesz.
Az idei évben is megkezdődött a Braille nyomdában a pontírásos
formátumban készülő tankönyvek előállítása az általános iskolás diákok részére.
2025ben 1500 kiadvány kerül majd elkészítésre.
2025. őszén, a Nemzeti Bank egy emlékérmet ad ki a Braille-írás
feltalálásának 200. évfordulójának tiszteletére.
2025. szeptemberében, az olvasás világnapján, a Vakok Világa
című folyóiratban megjelenő mesékből egy antológia kerül majd kiadásra.
Október 15-én, a Vakok Általános Iskolájában, a Fehérbot
nemzetközi napján adják át a Braille emlékérmeket, amelyeket az idei évben a
fent említett írásrendszer népszerűsítésében kiemelkedő teljesítményt nyújtó
pedagógusok részére kerülnek kiosztásra.
A Braille-írás 200. évfordulójának tiszteletére az Európai
Vakok Szövetsége olyan innovatív megoldásokat vár a vak emberekkel foglalkozó
szakemberektől, civil szervezetektől, és magánszemélyektől, amelyek a
pontíráshoz kapcsolódnak. Az összegyűjtött jó gyakorlatokat az év minden napján
az alábbi honlapon teszik közzé: www.livingbraille.eu/topic/braille-200/
A jövőben megvalósítandó tervekről szólva dr. Nagyné Berke
Mónika szolgáltatásvezető kifejtette, hogy az idei esztendőben el kívánják indítani
a Braille kijelzők kölcsönzésének lehetőségét. Ennek jogi háttere azonban még
kiforratlan, a fenti szolgáltatás kidolgozásán az MVGYOSZ jogászai jelenleg is
dolgoznak.
Végül, a civil szervezet munkatársa minden résztvevőt arra
buzdított, hogy vegyenek részt a pontírás feltalálásának 200. évfordulójának
tiszteletére szervezett programokon.
kiadványok elolvasását. A fent említett írásrendszer
elsajátításához olyan szakemberekre van szükség, akik rendelkeznek a pontírás megtanulásához
szükséges ismeretekkel. Ezen felül napjaikban olyan speciális eszközök is
rendelkezésre állnak, amelyek segítséget nyújtanak a pontírás elsajátításában. Ilyen
eszközök lehetnek sok más mellett a Braille kijelzők. A digitalizáció
megjelenésével a fenti írásrendszer egyre inkább háttérbe szorul, ám jelenleg
is sok látássérült ember szeretné megtanulni a Braille-írást. Ennek egyik
nehézségét a Braille formátumban megjelenő könyvek korlátozott száma jelenti. A
pontírás segítséget nyújt abban, hogy a látássérült emberek integrálódjanak az
oktatásba, és önállóan végezhessék el a tanórákon meghatározott feladatokat.
A Braille-írás oktatásának fejlesztése során számos újítás
került bevezetésre. Ezek elősegítik a vak, és a gyengénlátó emberek számára az
egyenlő esélyű hozzáférést.
A Braille-abc-s könyv 2019-ben került bemutatásra. A
kiadvány megjelentetésének legfontosabb célja a pontírás megtanulásának
elősegítése. A Braille-írás fontosságát természetesen az MVGYOSZ tagegyesületei
is hangsúlyozzák.
Az előadása második részében a hallgató a pontírás, és a
diszlexia kapcsolatáról beszélt. A diszlexia egy olyan tanulási zavar, ami elsősorban
a szavak leírásában, és azok elolvasásában okoz gondot. A Braille-írást
nemcsupán a vak, és a gyengénlátó emberek alkalmazzák, hanem a diszlexiás
személyek is. Ennek oka az, hogy a hagyományos olvasással ellentétben a
pontírás egy tapintáson alapuló olvasást tesz lehetővé. Ezáltal sok információ
válik feldolgozhatóvá a diszlexiás emberek számára. A fenti zavarral küzdő
diákok a Braille-írás elolvasásakor könnyebben értelmezik a különböző szövegegységeket,
mint a sík írásos formánál. A diszlexiás emberekre jellemző, hogy a különböző
szövegek elolvasása során a betűket felcserélik, és az olvasásuk lassúvá válik.
Ha viszont megtanulják a pontírást, akkor könnyebben megy számukra az olvasás. A
diszlexiás embereknél lényeges a képességek fejlesztése is, ezáltal javul a
szótagolásuk. Ezen felül, a Braille-írás elsajátítása javítja az íráskészséget
is.
A kerekasztalbeszélgetés végén, a résztvevők egyetértettek
abban, hogy fontos nagy hangsúlyt fektetni a Braille kultúra ápolására,
ellenkező esetben a látássérült emberek számos szolgáltatástól eshetnek el.
Ezután Puskás Anett ifjúsági referens megköszönte
mindenkinek a részvételt, és az értékes hozzászólásokat, majd lezárta a
beszélgetést.
Pillmann Tünde
Várgesztes, 2025. február 25.