On-line tájékoztató a fogyatékossági támogatásról

 On-line tájékoztató a fogyatékossági támogatásról

A jelen dokumentum a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetségének Youtube-csatornáján megjelent videó alapján készült, amiben a fent említett civil szervezet egyik jogásza: Villányi Zsuzsanna a fogyatékossági támogatással kapcsolatos tudnivalókat ismertette.

Az előadó a prezentációja első részében arról beszélt, hogy melyek azok a jogszabályok, amelyek a fogyatékossági támogatás megállapításának lehetőségéről, és annak részleteiről szólnak. Az első ilyen jogszabály a Fogyatékos személyek jogairól, és az esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény. A fogyatékossági támogatás részletszabályait egy kormányrendelet határozza meg. Ez a súlyos fogyatékosság minősítésének, és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet. Itt találhatók meg azok a szabályok, amelyek a különböző fogyatékosság típusokra vonatkozó feltételeket tartalmazzák.

Az előadása második részében Villányi Zsuzsanna a fogyatékossági támogatás fogalmát ismertette. Ez egy olyan pénzbeli juttatás, amit a jogosultak havi rendszerességgel kapnak meg. A fent említett juttatást 18 éves kortól állapítják meg abban az esetben, ha az adott személy súlyosan fogyatékos embernek minősül. A fogyatékossági támogatás nem rendszeres pénzbeli ellátás, minden más pénzbeli juttatással együtt megállapítható, és folyósítható. Kivételt képez ez alól a vakok személyi járadéka, valamint a magasabb összegű családi pótlék. Azt is fontos tudni, hogy a fogyatékossági támogatás nem minősül jövedelemnek. A fogyatékossági támogatás két összegben állapítható meg. Egy alacsonyabb, és egy magasabb összegű ellátás formájában. A különbséget elsősorban az határozza meg, hogy az adott személy fogyatékossága mellett hiányzik e az önkiszolgálási, és az önellátási képessége. Az alacsonyabb összegben megállapítható fogyatékossági támogatás 35214, míg a magasabb összegben megállapítható fogyatékossági támogatás 43342 forint.

Érdemes tudni, hogy a kérelmezőt a juttatás annak a hónapnak az első napjától illeti meg, amikor a fent említett ellátást igényelte. A fogyatékossági támogatással együtt jár egy hatósági igazolvány is, amit a határozattal együtt postai úton juttatnak el a kérelmező részére. Ezt a köznyelv MÁK-kártyának nevezi. Ez a kártya azért fontos, mert a közösségi közlekedésben érvényesíthető utazási kedvezményt ennek birtokában vehetik igénybe az arra jogosult személyek. Ugyanakkor felhasználható az egyes adókedvezmények igénybevételénél is. A kártya a fogyatékosság állapotának felülvizsgálati időpontjáig érvényes. Végleges állapot megléte esetén lejárati határidő nélkül használhatják a kártyát az arra jogosult emberek. A fogyatékossági támogatás látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékosság, valamint kromoszóma rendellenesség, beszéd fogyatékosság, és halmozott fogyatékosság esetén állapítható meg.

Az előadása következő részében a jogász a fogyatékossági támogatáshoz kapcsolódó kérelem benyújtásának menetéről beszélt. A kérelem beadása előtti legfontosabb teendő az, hogy a fogyatékossági állapot meglétét leíró orvosi iratokat szerezzen be az érintett. Ha az adott ember segédeszköz használatot igényel, akkor lényeges, hogy az adott segédeszköz szerepeljen az orvos által kiadott, a fogyatékosság meglétét igazoló iraton. Annak is szerepelnie kell a dokumentumban, hogy a segédeszköz álandó, és szükségszerű használatára szorul az adott személy.

A kérelem benyújtására formai kötöttség is van. Az érintett embernek ki kell töltenie a Kérelem fogyatékossági támogatás megállapításra című dokumentumot. Ez tartalmazza az érintett személyre vonatkozó személyes adatokat, illetve azt is, hogy hogyan kéri a juttatás folyósítását, végül, de nem utolsó sorban tartalmaz egy nyilatkozatot, ami arra vonatkozik, hogy részesül e az igénylő valamelyik, a fogyatékossági támogatást kizáró ellátásban. Ezek közé tartozik a vakok személyi járadéka, és a magasabb összegű családi pótlék. A nyomtatványhoz több mellékletet is kell csatolni. Ezek közé tartozik többek között a háziorvos által kiállított beutaló, ezen nyilatkozik az orvos a betegénél fennálló fogyatékossági állapotról, és a fogyatékosságot alátámasztó iratok meglétéről is. Ezen felül nyilatkozik a beteg önkiszolgálási képességéről.

A másik fontos csatolandó dokumentum a beteg fogyatékosságát igazoló szakorvosi vélemény. Lényeges, hogy ezeknek az iratoknak naprakésznek kell lenniük. Ez azért fontos, mert ezekből a dokumentumokból tájékozódik a hatóság orvosszakértője arról, hogy az adott személynek milyen stádiumban van a betegsége. Lényeges a személyigazolvány csatolása, illetve egy gondnokság alatt álló személy esetében a gondnok kirendelő határozatot is mellékelni kell a kérelemhez. Ha a hatóság a csatolt iratokból nem tudja egyértelműen eldönteni, hogy az adott személynél fenn áll-e a fogyatékosság állapota, akkor személyes vizsgálatot rendelhet el. Az önkiszolgálás, és az önellátás képességének vizsgálatánál a háziorvos, illetve a szakorvosi vizsgálat megállapításai az irányadók. Ennek során az orvos azt vizsgálja, hogy a kérelmező igényel-e segítséget a főzésben ,a mosásban, a bevásárlásban, a közlekedésben, a mindennapi ügyei intézésében, valamint önmaga ellátásában. Ezen felül fontos a lakáson belüli közlekedés képessége is. Lényeges, hogy ha a beteg az önellátási képességének hiánya miatt igénybe veszi  egy támogató szolgálat, vagy egy ápoló segítségét, akkor az erről szóló szerződést is csatolni kell a kérelemhez. A dokumentum benyújtása elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül, postai úton, vagy személyesen történhet. Ez utóbbi esetben az adott személy lakóhelye szerinti kormányhivatal családtámogatási osztályának ügyfélszolgálatán érdemes érdeklődni az igény benyújtásának menetéről.

Ha a kérelem megérkezett a hatósághoz, akkor annak munkatársai megvizsgálják a fogyatékosság fennállásának tényét, és az önellátási képeség meglétét is. Ezután a hatóság egy határozat formájában dönt a fogyatékossági támogatás jogosultságáról.

Az előadása utolsó részében Villányi Zsuzsanna a határozattal szemben alkalmazható jogorvoslati lehetőségeket ismertette. Érdemes elolvasni a kézhez kapott határozatot, és az abban megtalálható hivatkozásokat értelmezni. A MEOSZ tapasztalatai szerint ugyanis sok esetben előfordul, hogy ha nem állapítja meg a súlyos fogyatékosság fennállását a hatóság, akkor nem nyilatkozik az önellátás képességének meglétéről sem. Ha az ügyfél vitatja a fogyatékosság meglétét, akkor egy új eljárás keretében pótolja a hatóság az önellátás képességének vizsgálatát is. Ezért a keresetlevél benyújtásakor érdemes körültekintően megfogalmazni az igényünket. Egyfelől kérhetjük az önellátás képességének meglétének vizsgálatát, illetve, ha ezek után továbbra is fenntartja az álláspontját a hatóság, akkor kérhetjük azt, hogy a jövőben a bírósághoz továbbítsa a keresetlevelet. Fontos tudni, hogy a fent említett dokumentum tartalmára nézve vannak kötelező előírások. A keresetlevélben a hatóságnak be kell tudni azonosítani az ügyfelet, akire nézve határozatot hozott, és a határozatnak is beazonosíthatónak kell lennie. Ez akkor valósul meg, ha az érintett a határozat számát, és az iktatószámot is belefoglalja a dokumentumba.

Érdemes megjegyezni a kérelmezőnek, hogy mikor, és milyen formában vette készhez a határozatot, mivel ennek pontos időpontját is bele kell írni a keresetlevélbe. A dokumentum benyújtásához 30 nap áll a rendelkezésre. Lényeges azt is megindokolni, hogy miért nem értünk egyet a határozatban foglalt megállapításokkal. Ezt a szakorvosi iratokban foglaltakra való hivatkozással tehetjük meg. Fontos leírni a hatósági eljárásra vonatkozó elvárásainkat is, amelyek a határozat megsemmisítésére is vonatkozhatnak. Ennek érdekében érdemes leírni azokat a körülményeket, amelyek arról szólnak, hogy melyek azok az élethelyzetek, amikben az érintett mások segítségét veszi igénybe. Fontos tudni a keresetlevélről, hogy a címzettje a bíróság, ezért érdemes élni a Tisztelt Bíróság címzéssel. A levelet annak a kormányhivatalnak kell elküldeni, amely a határozatot meghozta. Ha az igénylő egy lényeges pontot kihagyott a keresetlevélből, akkor egy szoros határidő mellett lehetősége van annak pótlására. A bíróság nem maga dönti el a fogyatékossági állapot, és az önkiszolgálási képesség fennállását, hanem szakértőt von bele az ügyvitelbe. Az adott személynek a döntés meghozatalához nem kell megjelennie a bíróság előtt.

A tájékoztatót követően Villányi Zsuzsanna megköszönte mindenkinek a figyelmet, majd lezárta a tájékoztatót.

Pillmann Tünde

Várgesztes, 2025. február 27.