Együtt a jövőnkért március – befogadás és hozzáférés az oktatásban

Együtt a jövőnkért március – befogadás és hozzáférés az oktatásban

2025. március 26-án lezajlott az Együtt a jövőnkért című konferencia-sorozat márciusi alkalma. A programot a Google meet nevet viselő kommunikációs platform meetingekre optimalizált felületén tartották meg 20 fő részvételével.

Az eseményt Puskás Anett, az MVGYOSZ ifjúsági referense nyitotta meg, aki ismertette a kerekasztalbeszélgetés programját, egyúttal tájékoztatta a résztvevőket arról is, hogy a beszélgetésről hangfelvétel is készül, amely a későbbiekben elérhető lesz majd az MVGYOSZ on-line felületein.

A konferencia első előadását Nagyné dr. Schiffer Csilla, az ELTE docense tartotta meg, aki az inklúzió fogalmáról, valamint az okostankönyvekhez való hozzáférés témaköréről tartott prezentációt.

Az előadása első részében Nagyné dr. Schiffer Csilla az inklúzió kialakulásának történelmi hátterét ismertette. Az inklúzió a sajátos nevelési igényű diákoknak az oktatási intézményekbe való feltétel nélküli befogadását jelenti. Az UNESCO meghatározása szerint az inklúzió egy dinamikus szemlélet, amely képes a tanulók sokszínűségéből való eltérő nevelési igényekre pozitívan reagálni. Ezen felül, az inkluziv közösség az egyéni különbözőségekre, mint a tanulási folyamat mélyítését, és gazdagodását elősegítő lehetőségként tekint.

Az inkluzív nevelés fogalma a XX-XXI. század folyamán jelentős módosításokon ment keresztül. Ennek során az értelmezési kerete folyamatosan bővült. A jelen bekezdésben taglalt módszertan fejlődése, és értelmezésének alakulása főként az angolszász, és a skandináv országok tapasztalataiban, és a fenti fogalomhoz kapcsolódó szakirodalomban érhető először tetten. Az inklúzió fogalmának átértelmeződését elsősorban az erősödő szülői érdekérvényesülés, majd később a különböző nemzetközi egyezmények, és együttműködések is katalizálták.

Az inklúzió deklarált célja korábban a fogyatékkal élő diákok befogadása, és együttnevelése volt. A fejlett társadalmak azonban felismerték, hogy a fent említett csoportok teljes mértékű befogadása nem csupán a hátrányos helyzetűek, hanem a többségi társadalom javára is válik. Az inklúzió célcsoportja a XX. század felétől folyamatosan bővült. Ekkor, az inklúzió fogalma alatt főként a fizikai, és a mentális fogyatékkal élők, később azonban már a migránsok, és a hátrányos gazdasági- társadalmi státuszú gyermekek oktatását is magában foglalta az inklúzió fogalma.

Napjainkra az inklúzív szemlélet mindennemű címkézést, és kategorizálást mellőz, ezen felül a másság, valamint a sokszínűség hátrányos helyzettől független voltát ismeri el. Az inklúzió a gyermekek közti különbségekre az oktatás során inkább lehetőségként, nem pedig akadályozó tényezőként tekint. A gyakorlatban pedig az iskolától elvárja, hogy a tananyagot, és az általa alkalmazott tanítási módszereket rugalmasan alakítsa annak érdekében, hogy ezekre a változó igényekre megfelelően tudjon reagálni.

Az előadása második részében Nagyné dr. Schiffer Csilla az inklúzió alakulásának Magyarországi állomásait ismertette. Az európai országokhoz hasonlóan, az inklúziv nevelés hazánkban is hosszú ideig főként a fogyatékkal élő gyermekek oktatásával kapcsolatban merült fel. A XIX. századra tehető a magyar gyógypedagógiai intézményrendszer kiépülése. Noha a gyógypedagógusok közül már ekkor is többen felismerték azt, hogy az integrált oktatás szükséges, ennek ellenére a fent említett társadalmi csoport oktatása, és fejlesztése kizárólag szegregált oktatási intézményekben valósult meg. A gyógypedagógia önálló tudománnyá válásával azonban több különálló intézményjött létre. Ez a körülmény tovább erősítette mind a közoktatás, mind pedig a gyógypedagógiai nevelésjellegét. A gyógypedagógiai intézményekben ezekben az években úgynevezett belső szegregáció is megvalósult.

 A 80-as évektől kezdve, a nemzetközi egyezmények egyre inkább az inklúzió irányába mutattak. Ez a körülmény, elsősorban a jogalkotásban kihatott a magyar viszonyokra is. Jogi értelemben az integrált oktatás lehetőségét az 1993ban megjelent közoktatási törvény, valamint az 1998. évi, a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosításáról szóló törvény teremtette meg. Bár korábban történtek előremutató lépések, például az úgynevezett utazótanári hálózat kiépítése (ezek a szakemberek integrált oktatási körülmények között tanuló fogyatékkal élő gyermekek részére nyújtottak segítséget. Ennek ellenére Magyarországon a gyakorlatban hosszú ideig főként helyi korlátozott adottságok által vezérelt spontán integrációról lehetett beszélni, amely a valóságban nem teremti meg maradéktalanul az esélyegyenlőséget.

Az inklúzív pedagógia napjainkban egy alapvető szemléletváltást feltételez, aminek során az iskola, valamint a kapcsolódó intézményrendszer, és a tágabb lakóközösség olyan módon alakul át, hogy az a gyerekek egyéni, és időben dinamikusan változó nevelési szükségleteire válaszolni tudjon.

Az előadása következő részében az egyetemi docens az inklúzív nevelés megvalósítása során alkalmazott legfontosabb elveket ismertette.

Az inklúzív nevelés az iskola tananyagán, és tanítási módszertanán keresztül épít a diákok különböző identitására, tudására, és képességeire. A sokszínűség, és a különbözőségek elfogadása érdekében fontos a pedagógusok szakmai felkészültségének előmozdítása, és a tanárok egész pályáján átívelő támogatása. Az inklúzív nevelési szemlélet mindig a szakemberek szoros együttműködésén alapul. Az inklúzív oktatás lényege, hogy azt  helyi igényekhez igazítsák, azonban akadnak olyan módszerek is, amelyek minden, a befogadó nevelés mellett elköteleződő iskola működésének alapját képezik. Ezek közé tartozik sok más mellett a heterogén összetételű tanulói közösség, a befogadó, és az egymást támogató légkör biztosítása, a kóperáció, a pozitív egymásra utaltság elve, a frontális oktatás, a tudásszerzés, a társas képességek fejlesztése, az élményekre épülő tudásszerzés, az elért eredmények nyilvánosan történő bemutatása, az oktatásban való részvétel feltételeinek biztosítása, az egyéni felelőségvállalás, és a számonkérhetőség elve, a tanárok, valamint a kapcsolódó intézmények munkatársainak hatékony együttműködése is.

A prezentációja negyedik részében Nagyné dr. Schiffer Csilla az inklúzív nevelés megvalósulásának szintjeit vázolta. Ennek első lépcsője a lokális integráció, amin a sajátos nevelési igényű diákoknak fizikailag ugyan abban az intézményben, de elkülönített csoportokban megvalósuló oktatása értendő. Ezt rideg integrációnak nevezzük. A második szint a szociális integráció. Ennek során a nevelés központi egységei szegregált formában, de bizonyos, az adott oktatási intézmény által biztosított kiegészítő, tanórán kívüli foglalkozások integráltan valósulnak meg.

A következő lépcső a funkcionális integráció. Ennek során a hátrányos helyzetű, és a többségi tanulók nevelése együttesen zajlik. Ennek két fokozatát különböztetjük meg. Fogadáson azt az integrációt kell érteni, amikor a hátrányos helyzetű tanulók nevelése ugyan együtt zajlik, ám az iskola a tanári kar módszertanai tekintetében alapjaiban nem idomul az eltérő szükségletekkel rendelkező tanulói igényekhez. Ekkor a hátrányos helyzetű gyermekek jelenlétének elfogadásáról, de az alkalmazott tanítási módszerek alakításáról lehet csak beszélni.

A második fokozat a befogadás. Ennek keretében már az integráció legmagasabb formája, az inklúzív nevelés valósul meg.

Az előadása következő részében az egyetemi docens az okostankönyvek használatával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertette. Nagyné dr. Schiffer Csilla véleménye szerint lényeges, hogy a diákok kezében összpontosuljon a tanulásuk folyamata, így váljanak jólképzett stratégává, ezáltal a saját tanulásuk szakértői legyenek. Ez leginkább az inklúzív oktatás megvalósulásával, és a számukra elengedhetetlen beszélő, és optikai eszközök használatának elsajátításával történik. Ide tartozik az úgynevezett okostankönyvek rendszerének megléte is. Ezek 5-12. osztályig érhetőek el a diákok részére. Az úgynevezett okostankönyvek kifejlesztése a Nemzeti Köznevelési Program keretében valósult meg. A tankönyvek az nkp.hu honlapon érhetőek el a tanulók, és az őket oktató pedagógusok számára. A kiadványok kifejlesztése 2016-ban indult. A tapasztalatok szerint a fent említett könyveket a pedagógusok szívesen alkalmazzák a látássérült diákok oktatása során. Ez elsősorban a házi feladatok kijelölésével valósul meg.

A nemzetközi példák azt mutatják, hogy az okostankönyveknek van jövője az oktatás területén.

Magyarországon egyre több tabletet osztanak ki a diákok körében, ezáltal elősegítve a digitális kompetencia fejlesztést. Fontos, hogy a tanárok, és a diákjaik használják ki az okostankönyvek által biztosított lehetőségeket.

A pozitívumok mellett azonban érdemes szót ejteni arról is, hogy az okostankönyveknek nem minden része érhető el a látássérült gyermekek számára akadálymentes formában. Ezért olyan szolgáltatások kifejlesztésére van szükség, amelyek hatékonyan tudják segíteni a vak, és a gyengénlátó diákok oktatását.

A fenti negatív tapasztalatok megosztását követően, az előadó néhány, az okostankönyvek használatát megkönnyítő elvet vázolt a hallgatóság részére.

Az első az észlelhetőség elve volt, amin a tankönyvekben szereplő információk értelmezhetőségét kell érteni. Ezzel kapcsolatosan érdemes megjegyezni, hogy egy nemrégiben kiadott nemzetközi akadálymentesítési szabványnak megfelelően készítették el az okostankönyveket. A szabványban benne foglaltatik az, hogy a képleírásokhoz hangos leírások is készültek. A tankönyvek felépítése azonos, a fejezetekkel kapcsolatos kulcsszavakra könnyen rá lehet keresni, a leckék között a nyílbillentyűk segítségével közlekedhetünk. A gyengénlátó gyermekek számára lehetőség nyílik a kontraszt beállítására is.

A második fontos elv a működtethetőség elve, amin az egérrel, és a billentyűzettel történő működtetést kell érteni. Az úgynevezett okosfeladatok a számítógép billentyűzete segítségével olvashatók el, és oldhatók meg. Az is lényeges, hogy a feladatok megoldása során nem jelennek meg hirdetések, és felugró ablakok sem.

A harmadik elv az érthetőség elve, azaz, hogy a képernyőolvasó szoftverek segítségével a tanulók értelmezni tudják a tankönyvek leckéit, és a hozzájuk kapcsolódó feladatokat is. A kiadványokba úgynevezett navigációs, és jelzőpontokat építettek be, amelyeket a képernyőolvasó szoftverek billentyűparancsaival érhetünk el. Ezekhez hangos leírások is kapcsolódnak. A tankönyvek feladatai átláthatóak, és a szövegbevitel lehetősége is támogatott. A helyesírási hibák megléte esetén felugró üzenetek jelennek meg az adott feladatban.

Sajnálatos módon a látássérültek számára a természettudományos tankönyvek jelenleg nem érhetőek el, a fejlesztők a későbbiek során a fenti hiányosságokat igyekeznek pótolni. A matematika tankönyveket az értelmezhetőség érdekében, az úgynevezett LATEX programozási nyelven készítik el. Fontos tudni, hogy a vizuális feladatok más fajta feladattípusokkal is kiválthatók. Ezek közé tartoznak a kvíz-kérdések, a sorbarendezés, és a feladatok behelyettesítésének lehetősége is.

A kerekasztalbeszélgetés második részében Puskás Anett ifjúsági referens egy okostankönyv használatát mutatta be. Ebben Majzik Zsolt volt a segítségére.

A prezentált irodalom tankönyvet az 5. osztályos diákok számára fejlesztették ki. A kiadvány tesztelése a Jaws for Windows nevet viselő képernyőolvasó szoftver segítségével zajlott. A Nemzeti Köznevelési Portálra feltöltött tankönyvek kinézete az internetes böngészés során elénk táruló weboldalakra hajaz. A kiadványok a különböző témaköröket felölelő leckékből, és a hozzájuk kapcsolódó feladatokból épülnek fel. A keresést a tankönyvek elején fellelhető tartalomjegyzék is segíti. Ezen felül lehetőség van egy adott kulcsszóra történő keresésre is. A fejezetek címsorokra tagolódnak, amelyek között a h, és a Shift + h billentyűkombinációkkal navigálhatunk. A leckék szövegét a nyílbillentyűk segítségével olvashatjuk el. A kiadványban szereplő képekhez képleírások is tartoznak. Ezek elkészítését képzett gyógypedagógus szakemberek végzik. E mellet lehetőség van a Jaws for Windows nevet viselő képernyőolvasó szoftver képfelismerő funkcióját is alkalmazni.

A tankönyvekbe beépített mesterséges intelligencia funkció lehetővé teszi a képhez tartozó kérdések megválaszolását. A kérdést a megjelenő szerkesztő mezőbe gépelhetjük be, ezután nyomjuk meg az Enter gombot annak érdekében, hogy a kérdésünk feldolgozásra kerüljön a beépített mesterséges intelligencia funkció által. A kérdésünkre adott választ a nyílbillentyűkkel olvastathatjuk el.

Az úgynevezett párosító feladatoknál a párosítani kívánt fogalmakat az Enter billentyűvel választhatjuk ki. Sajnálatos módon a párosítás megfelelő voltát nem tudjuk ellenőrizni, kizárólag akkor, ha a feladat megoldását követően megnyomjuk a fenti művelet elvégzésére szolgáló gombot. Ekkor elhangzik a helyesmegoldások száma. A látó emberek számára a megoldások helyességét különböző színekkel jelzi a rendszer. A fenti akadálymentességi problémákat a fejlesztők számára érdemes bejelenteni annak érdekében, hogy a teljes körű akadálymentesség elve minél hamarabb megvalósuljon.

A konferencia utolsó részében az ifjúsági referens egy interaktív beszélgetésre hívta a hallgatóságot, amiben a dokumentum korábbi részeiben említett problémákra igyekeztek megoldást találni. A résztvevők egyetértettek abban, hogy fontos lenne a látássérült diákok informatikai kompetenciájának felmérése, és szükség szerint annak fejlesztése. Ebben fontos segítséget jelenthetnének az ország különböző régióiban működő rehabilitációs központban dolgozó szakemberek.

Az informatika oktatásában további segítséget jelenthetne egy, a nyári hónapokban megrendezésre kerülő tábor, aminek keretében a Jaws for Windows nevet viselő képernyőolvasó szoftver kezelésének alapjait sajátíthatnák el a gyermekek.

Fontos lenne, hogy az MVGYOSZ tagegyesületeinél működő úgynevezett Okos klubok keretében elősegítsük a vak, és a gyengénlátó tanulók számára az informatikai eszközök kezelésének elsajátítását. Az is lényeges, hogy az informatikai alapokat a gyermekek 3. osztályos korától el kell kezdeni megtanítani, ezáltal a diákok képesek lesznek tartani a lépést a digitalizáció fejlődésével. E mellett természetesen elengedhetetlen a braille -írás megtanítása is a vak, és a gyengénlátó diákok számára.

Végül, de nem utolsó sorban fontos lenne egy szülőkből, és szakemberekből álló munkacsoport felállítása is, akik a látássérült diákok oktatása során felmerülő problémákra keresnének megoldást. Az MVGYOSZ munkatársai a jövőben felveszik a kapcsolatot a Nemzeti Közenevelési Portál üzemeltetőivel annak érdekében, hogy a konferencia során felmerült problmákra megnyugtató választ találjanak.

A kerekasztalbeszélgetés végén Puskás Anett megköszönte mindnekinek a figyelmet, majd lezárta a beszélgetést.

A Nemzeti köznevelési portál használatát részletesen bemutató cikk az alábbi honlapon található meg: https://jovokilatasai.mvgyosz.hu/2021/01/12/digitalis-tankonyvek-a-nemzeti-koznevelesi-portalon/

Pillmann Tünde

Várgesztes, 2025. március 26.