Braille 200 – on-line konferencia

Braille 200 – on-line konferencia

Az idei esztendőben ünnepli 200. születésnapját a Louis Braille francia tudós által kifejlesztett Braille írás. A jeles évfordulóról az MVGYOSZ, és tagegyesületei is megemlékeznek.

2025. május 9-én a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének szervezésében egy nemzetközi on-line kerekasztalbeszélgetés valósult meg, aminek keretében a Német Vakok és Látássérültek Egyesülete, valamint az Együttlátók Alapítvány mutatta be a pontíráshoz kapcsolódó szolgáltatásait. Az eseményt a Google meet nevet viselő kommunikációs felületen tartották meg 18 fő részvételével. A programot Nemes-Nagy Tünde, a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének elnöke nyitotta meg, aki az expozéjában kifejtette, hogy az idei évtől ő tölti be a Braille bizottság elnöki tisztségét, ami nagy megtiszteltetést jelent a számára. Az elnök asszony véleménye szerint a Braille-írás nélkül nem valósulhatna meg a vak gyermekek oktatása.

A köszöntője következő részében Nemes-Nagy tünde az általa képviselt civil szervezet által, a Braille kultúra ápolása érdekében végzett tevékenységeket ismertette. Ennek keretében kifejtette, hogy az egyesület 2005 óta minden évben megrendezi a Braille írás, és olvasás versenyt, ami nagy népszerűségnek örvend a látássérült emberek körében.

Az idei esztendőben második alkalommal kerül megrendezésre a Braille maraton elnevezésű program, ami Magyar Csaba ötlete alapján született meg. A rendezvény a Vakok Általános Iskolájában valósul meg. Az egyesület munkatársai május 31.ig várják a vállalkozó szellemű sorstársak jelentkezését a programra.

Ezen felül a civil szervezet akadálymentes formátumban jelenteti meg a kiadványait. Ezek közé tartozik a Fülbevaló, a Szemezgető, és a Tökmag című újság is. Az egyesület, az akadálymentesítés jegyében pontírásos formában kinyomtatott étlapokat jelentet meg. A civil szervezet munkatársai oroszlánrészt vállalnak a gyógyszeresdobozokon fellelhető feliratok minőségének ellenőrzésében, és a braille Legó oktatócsomag kifejlesztésében is. Ezen felül, az egyesület egy tanfolyamot is indított, aminek keretében segíti a felnőtt korban látássérültté vált emberek részére a Braille-írás elsajátítását.

A beszéde következő részében Nemes-Nagy Tünde ismertette a kerekasztalbeszélgetés rövid programját, majd kellemes szórakozást kívánt a résztvevőknek.

A konferencia első prezentációját Reiner Delgado, a Német Vakok és Látássérültek Egyesületének szociális referense tartotta. Ennek elején az előadó röviden bemutatkozott. Ennek keretében sok más mellett kifejtette, hogy jelenleg szociális referensként tevékenykedik a Berlinben működő Német Vakok, és Látássérültek Egyesületénél. Az előadó feladatkörébe elsősorban a braille kultúra ápolása tartozik. Reiner Delgado jelenleg két pillérrel kapcsolódik Magyarországhoz.

Az első pillér egy látássérült emberek által elindított kezdeményezés, ami a Liwing braille nevet viseli. A fenti projekt megvalósításában dr. Gombás Judit gyógypedagógus is oroszlánrészt vállal. Ez a munkacsoport európai önszervező csoportok kezdeményezésére jött létre. A projekt fontos része egy fórum, ahol a kezdeményezéshez kapcsolódó eredményeket, és tevékenységeket foglalják össze. A braille-íráshoz kapcsolódó élmények megosztása angol, és német nyelven zajlik.

A másik fontos pillér egy dalverseny, amin Máj Kriszta látássérült énekesnő is indult. A dalverseny döntője 2025. május 16.án, 19:00 órakor kerül megvalósításra. A megmérettetés  a rendezvény Youtube-csatornáján hallgatható meg.

A prezentáció második részében az előadó a Braille-írás németországi helyzetét ismertette. A fent említett országban, a pontírás elsajátításának fontos eszköze egy kiadvány, amely braille-írásos formátumban kerül kinyomtatásra. A könyvek megtervezése az úgynevezett 3d-s technikával zajlik. Ennek elsődleges oka az, hogy a vak gyermekek ne csupán a betűket, hanem az alakzatokat is érzékeljék. Ehhez különböző anyagokat is felhasználnak a fejlesztők. Ennek fontos kritériuma az, hogy a kiválasztott anyagok tapintásra megkülönböztethetőek legyenek egymástól. Az egyesület legfontosabb célja az, hogy a könyvek szórakoztató jellegűek legyenek.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az iparosodott országokban az emberek többsége idős korában veszíti el a látását. Ehhez egy sztereotípia is kapcsolódik, ami elbagatellizálja a braille-írásrendszernek az idős korban való megtanulását. Ezért a civil szervezet indított egy kezdeményezést, Punktum néven. Ennek célja olyan módszerek kidolgozása, aminek a segítségével az idős emberek is könnyen megtanulhatják  a pontírást. Ennek részét képezi egy, a fenti bekezdésben említett kiadvány kidolgozása, ami fokozatosan nehezedő feladatokon keresztül segíti a braille-írás elsajátítását.

Az egyesület számára lényeges a differenciált oktatás megteremtése, aminek keretében mindenki személyre szabott segítséget kaphat.

Reiner Delgado, a beszédében említést tett egy kerekasztalbeszélgetésről is, ami a tavalyi évben indult. Ezen ukrán szakértők vettek részt. A konferencia legfontosabb célja a Német nyelven megjelentetett, a pontírás elsajátítását szolgáló kiadványok ukrán nyelvre történő adoptálása volt. Erre a fent említett országban nagy igény van, mivel a háborúban sok ember veszítette el a látását.

Az egyesület további tevékenységei közé tartozik a tapintás érzékelés fejlesztésének megvalósítása. Ennek elsődleges oka az, hogy az idős korban látássérültté vált személyek komoly problémákkal küzdhetnek a tapintás érzékelés tekintetében. A Németországban kifejlesztett rendszer a világ összes nyelvére lefordítható.

A civil szervezet a látássérült embereket oktató pedagógusok számára szemináriumokat is szervez, aminek keretében a tanárok elsajátíthatják a jelen dokumentum egy korábbi bekezdésében említett kiadvány módszertanát. A pontírást oktató több, mint 60 pedagógus nevét, és elérhetőségeit természetesen a weboldalukon is megosztják.

A pontírás elsajátításához speciális segédeszközök is kapcsolódnak. Ide tartozik a hatrekeszes tojástartó, ami a braille-írásrendszert utánozva került kifejlesztésre. Ezt plasztik formában vásárolhatják meg a látássérült emberek. A tojástartó segítségével a sorstársak könnyen megtanulhatják a braille-íráshoz tartozó pontkombinációkat.

Létezik egy szoftver is, amely német nyelven került kifejlesztésre. Ez is a braille-írás elsajátítását szolgálja.

Az egyesület egy tanfolyamot is indított, Punktum slim néven. Ez azoknak az embereknek jelenthet fontos segítséget, akik gyorsan el tudják sajátítani a pontírást.

Ezen felül távoktatás formájában is kínálnak képzési lehetőséget azoknak a vidéken élő látássérült embereknek, akik nem tudják felkeresni az egyesület irodáját. Ebben az esetben, a vak emberek elektronikus formában kapják meg a tananyagot. A felkészülés során felmerülő kérdésekre tapasztalt szakemberektől kaphatnak választ az érdeklődők. Ez a Zoom nevű kommunikációs platformon keresztül valósul meg.

A pontírásos formátumban kikölcsönözhető könyvekről szólva az előadó kifejtette, hogy Németországban is lehetőség van a Braille könyvtár által biztosított szolgáltatások igénybevételére. A civil szervezet szakemberei szoros együttműködést alakítottak ki a könyvtárak munkatársaival. Az intézményekben a felhasználók számára megtalálhatók azok a kiadványok, amelyek a piacon fellelhetők. Ezen felül lehetőség van a pontírásos formában előállított könyvek síkírásos formátumba történő adaptálására is.

A Braille kijelzőkkel kapcsolatosan Rainer Delgado elmondta, hogy ezeket az állam biztosítja a látássérült emberek részére. A kérvényezők egy 80 cellás kijelzőt kapnak, ami komoly segítséget nyújt számukra a munkavégzésben, és az ismerőseikkel való kapcsolattartásban is. Az előadó büszkén mesélt arról, hogy Németország az egyetlen olyan állam, ahol ingyenesen biztosítják a vak, és a gyengénlátó emberek számára a fent említett segédeszközöket.

Reiner Delgadó, a prezentációjában említést tett egy újonnan kifejlesztett legókészletről is, ami fontos segítséget nyújt a vak gyermekek számára a pontírás elsajátításában. Az eszközt a felnőtt képzésben is alkalmazzák. Ezt az egyesület szakemberei ingyenesen biztosítják a látássérült diákok részére. A legókészlet 80 euróért vásárolható meg az interneten keresztül.

A prezentációja következő részében, a braille rövidírásról szólva az előadó kifejtette, hogy ez a rendszer sok más mellett angol, német, és francia nyelven is elérhető. A fent említett kérdéskört számos vita övezi, ezért felmerült az írásrendszer megszüntetésének lehetősége. Az írásrendszer mellett szóló érvek között szerepel a kevés helyigény, és a gyors olvashatóság. Az írásrendszer ellen szóló érvek között említhető sok más mellett az, hogy nehezebb a rövidírás elsajátítása a felnőtt korban látássérültté vált személyek számára. Általánosságban elmondható, hogy napjainkban meglehetősen kevés látássérült személy használja a pontírást. Ennek oka elsősorban a digitalizáció megjelenésével magyarázható. A Német Vakok, és Látássérültek Egyesülete érdekelt abban, hogy a braille-kultúra ápolása megvalósuljon a mindennapi életben.

Reiner Delgado, az előadásában kitért a Németországban elérhető segédeszközboltokra is. Ebből Németországban kettő érhető el. A boltok üzemeltetői az on-line bevásárlást is lehetővé teszik a vak, és a gyengénlátó emberek számára.

A konferencia második előadását Bieber Mária, az Együttlátók Alapítvány egyik munkatársa tartotta. A prezentációja elején az előadó bemutatkozott. Ennek keretében elmondta, hogy 1991 óta gyógypedagógusként tevékenykedik. Legfőbb feladata a braille írás elsajátításának elősegítése azon emberek számára, akik felnőt korban vesztették el a látásukat.

Bieber Mária először 10 éves korában került kapcsolatba a pontírással. Az előadó véleménye szerint Louis Braille nemcsupán feltalálta a braille-írást, hanem egy kultúrát is teremtett a vak emberek számára. A fentiek alapján tehát kijelenthető, hogy a pontírást oktató pedagógusok Louis Braille nyomdokain járnak.

Az előadó, a prezentációja második részében a pontírás elsajátításának legfontosabb állomásait ismertette. Ennek első lépcsője a hatpontrendszer megismerése. Ezután következhet a braille-betűk, számok, és műveleti jelek megtanulása, személyre szabott, játékos feladatokon keresztül. A betűk ismeretében jöhet a helyesírási szabályok elsajátítása. Véleménye szerint, a pontírás komoly segítséget nyújthat a tájékozódás közlekedés során a mentális térkép kialakításánál. A pontírást más eszközökön is alkalmazzák. Ezek közé tartoznak az iPhone készülékek, és a Braille kijelzők is.

Bieber Mária, a prezentációja harmadik részében az általa képviselt civil szervezetnek a pontíráshoz kapcsolódó tevékenységeit mutatta be. Ezek közé tartozik a braille kiadványok megjelentetése, és a pontírásos formátumban kifejlesztett játékok népszerűsítése.

Ezen felül, az alapítvány munkatársai úgynevezett felolvasó esteket is tartanak az érdeklődők számára. Ezek általában egy-egy jeles naphoz kapcsolódnak. Ide tartozik a költészet napja, vagy az olvasás világnapja. A rendezvények keretében a vállalkozó szellemű résztvevők ismert költők által írott verseket, és novellákat olvasnak fel. Ezeket pontírásos formátumban állítják elő a civil szervezet munkatársai, a birtokukban lévő braille nyomtató segítségével.

Az alapítvány programjai közé tartoznak még a hitéleti alkalmak, amelyeknek részét képezi az interaktív hittanóra. Ennek keretében a vak, és a gyengénlátó emberek ismert bibliai történeteket olvasnak fel. Az interaktív hittanórák ideje alatt játékos feladatokat is megoldhatnak a résztvevők. Ezeket is braille formátumban állítják elő a civil szervezet munkatársai.

Az alapítvány dolgozói a fontosabb rendezvények közé sorolják még a játék klubokat, amelyek során a braille-íráshoz kapcsolódó játékokban vehetnek részt a jelentkezők. Ezeket a vak, és a látó emberek együtt játszák. A civil szervezet legfontosabb célkitűzése ugyanis a látássérült, és a látó emberek közösségbe szervezése.

A partnerszervezetekkel való együttműködésről szólva Bieber Mária megemlítette a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei egyesületét, akiktől rendszeresen kapnak meghívást az általuk szervezett kerekasztalbeszélgetésekre. Ezek közé tartozik a Braille ünnep, és a Braille írás, és olvasásverseny is. Az előadó maga is részt vett a fent említett versenyeken. Az alapítvány munkatársai a megmérettetéseket különböző jutalmak felajánlásával is támogatják.

Bieber Mária büszkén mesélt arról is, hogy részt vett egy, az MVGYOSZ által indított tenderen . Ez a Vallomások a Braille írásról nevet viseli. Ennek keretében a jelentkezők olyan alkotásokat nyújthatnak be, amelyek az adott személynek a pontírással való megismerkedésének történetét mutatják be.

A pontíráshoz való viszonnyal kapcsolatosan az előadó kifejtette, hogy a braille írás nagy segítséget jelent számára az óravázlatok elkészítése során. A  braille-írás azonban nemcsupán a munkavégzés ideje alatt, hanem a szabadidős tevékenységek végzése során is segítséget nyújt a számára. Ezek közé tartoznak a horgolás során alkalmazott sorminták elkészítése.

A Braille Bizottság munkájával kapcsolatosan Bieber Mária elmondta, hogy a klubbot Kuminka Györgyné hívta életre, 2011-ben. A bizottság legfontosabb feladata a Magyarországon működő Braille írásrendszer megvizsgálása, és annak átalakítása volt. Ennek elsődleges oka az, hogy a testület tapasztalatai szerint szükséges volt a fent említett írásrendszer egyszerűsítése. Ennek során a bizottság a nemzetközi gyakorlatot vette alapul.

A testület ezt követően egy kiadványt is megjelentetett, amely a pontírással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat gyűjtötte össze. A könyv Bevezetés a Braille-írás, és olvasás rejtelmeibe címmel jelent meg. A könyv elkészítésének célja az volt, hogy a látó emberek is megismerkedhessenek a pontírással. A kiadvány lehetővé teszi a pontírás alapjainak elsajátítását.

A bizottság az MVGYOSZ megalakulásának 100. évfordulójára kifejlesztett egy társasjátékot, ami a Pontról pontra nevet viseli. A játék lényege az egyesület 100 éves történetének játékos formában történő megismertetése. A játékhoz pontírásos formában elkészített kártyapakli is tartozik. A játékot bábukkal játszák az érdeklődők.

Az előadásokat követően, a résztvevők feltehették az elhangzottakkal kapcsolatban felmerült kérdéseiket. Ennek keretében felmerült egy kétnyelvű braille kottatár létrehozásának lehetősége. Ennek ötletét dr. Flamich Mária osztotta meg a jelentkezőkkel. Erre válaszul  Reiner Delgado kifejtette, hogy a német nyelvű kottatár karbantartása a Lipcsében működő Akadálymentesítési Központ feladata, ezért az ötlet az ő részükre kerül majd továbbításra.

Ezen kívül felmerült a pontírásnak egy önálló nyelvként történő aposztrofálásának lehetősége is. Erre reagálva Bieber Mária elmondta, hogy a tavalyi esztendőben az alapítvány részére egy írásbeli megkeresés érkezett. Ebben egy diák kért segítséget a braille-írással való megismerkedésben. A tanuló, az általa szerzett ismereteket egy iskolai munka formájában használta fel. Ez nagy büszkeséget jelentett a civil szervezet számára. Az előadó véleménye szerint a braille írás nem aposztrofálható önálló nyelvként.

A konferencia végén, a résztvevők egyetértettek abban, hogy a pontírás egy olyan kincs, amit a látássérülteknek nem szabad hagyni elveszni. Ezek után Nemes-Nagy Tünde moderátor lezárta a beszélgetést.

Pillmann Tünde

Várgesztes, 2025. május 9.