Könnyen érthető kommunikáció, egyenlő esélyű hozzáférés 5. nemzetközi konferencia

 Könnyen érthető kommunikáció, egyenlő esélyű hozzáférés 5. nemzetközi konferencia

2025. június 6-án, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai karának szervezésében lezajlott a Könnyen érthető kommunikáció, egyenlő esélyű hozzáférés 5. nemzetközi konferencia című kerekasztalbeszélgetés. A programot a Zoom nevet viselő kommunikációs platformon keresztül tartották meg 140 fő részvételével.

Az eseményt Farkasné dr. Gönczi Ritaegyetemi adjunktus nyitotta meg, aki az expozéjában többek között kifejtette, hogy a meeting az idei esztendőben immár 5. alkalommal kerül megvalósításra, egyúttal ismertette a kerekasztalbeszélgetés rövid programját.

A nyitóbeszédet követően, megkezdődtek a rendkívül színvonalas magyar, és  angol nyelvű előadások.

A kerekasztalbeszélgetés első prezentációját Bernáth Borbála, Farkasné dr. Gönczi Rita, Szabados Miklós, és Tóth Gábor tartotta meg, akik az előadásukban a könnyen érthető kommunikáció,  a fordítás, valamint a tapasztalati szakértői lektorálás aspektusa közötti kapcsolatról beszéltek.

A prezentáció első részében a könnyen érthető kommunikáció fogalma került ismertetésre. Ez a köznyelvben, vagy összetett nyelvi szinten megjelenő információ tartalomegységeinek megjelenítése, vagy önálló információs tartalom kidolgozása egyszerű, letisztult formában, amely az információ megértését szolgálja. A könnyen érthető kommunikáció egy olyan kommunikációs forma, amely a nyelvi, és a nem nyelvi jeleket sok esetben egyedi szabályok mentén alkalmazza. A könnyen érthető kommunikáció minden nyelv saját nyelvi, és nem nyelvi jeleit használja fel az üzenet kidolgozása, és közvetítése során. Ez azt jelenti, hogy a kommunikációban résztvevő emberek szövegértésének mértéke jelentősen meghatározza a könnyen érthető kommunikáció alkalmazásának szintjét, és ehhez igazítja a használható nyelvtani, és  egyéb szabályok körét. A könnyen érthető kommunikáció résztvevői tudatosan, vagy spontán módon alkalmazzák az adott kommunikációs helyzetben megjelenő üzenetalkotási szabályokat. Az úgynevezett KÉK szöveg értelmezését meghatározza tartalmi szinten a tapasztalat, a megszerzett ismeret, a szövegértési szint, és a szövegértési kapacitás is.

Magyarországon a gyakorlatban a könnyen érthető kommunikáció elsősorban a fogyatékosságügy területén jelenik meg. A könnyen érthető kommunikációt az Értelmi Fogyatékossággal Élők, és Segítőik Országos Szövetsége hozta be Magyarországra. Az első kiadvány elkészítésében Csató Zsuzsa oroszlánrészt vállalt. A könnyen érthető kommunikáció alkalmazásának fontos alapja a gyógypedagógiai háttér.

Farkasné dr. Gönczi Rita, a prezentációban büszkén mesélt arról, hogy a fent említett kommunikációs forma alkalmazását a gyógypedagógia területén az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai kar indította el.

Az előadás második részében a különböző szövegeknek a könnyen érthető kommunikáció alapelveinek megfelelő formába történő átalakításának, és  lektorálásának lépései kerültek ismertetésre. Ezt a fontos tevékenységet egy 5 fős team valósítja meg, aminek tagjai a kijelölt feladatokat szigorúan meghatározott elvek mentén végzik. A fordítás során lényeges a pontosság, és a szakmai függetlenség is. A fordítási folyamat az előkészítés fázisával kezdődik. Ennek során a csoport tagjai megismerkednek a szöveg nyelvezetével, és annak stílusával. Ezt a dokumentum első, úgynevezett nyers formába történő lefordítása követi. A harmadik szakasz a szöveg stilisztikai átírása. Ezt követően a dokumentumot egy tapasztalati szakértő ellenőrzi, amit lektorálásnak neveznek. A végső szakasz a dokumentum átadása.

Fontos említést tenni arról, hogy a csapatban egy mentor is dolgozik, az ő feladata a fordítási munkában valóközreműködés, a team tagjainak segítése, és az egymásra épülő feladatok kijelölése, valamint azok koordinálása.

Az előadók büszkén meséltek arról, hogy a korábbi években több olyan projektet valósítottak meg, amelyek során a Nemzeti Múzeumban megjelenő különböző plakátokat KÉK formátumba alakították át.

A könnyen érthető kommunikáció alkalmazásában súlyos kihívást jelent a mesterséges intelligencia alkalmazása, amely napjainkban az élet egyre több területén jelenik meg. A mesterséges intelligencia egy olyan számítógépes program, vagy algoritmus, amely utánozni tud néhány emberi gondolkodási, és cselekvési módot. A mesterséges intelligencia nem úgy gondolkodik, mint egy emberi lény. A mesterséges intelligencia nagy mennyiségű adatot néz át, és dolgoz fel egyszerre. Egyszerű matematikai, és statisztikai módszereket használ a különböző kérdések megválaszolására. Ezek segítenek megtalálni az adatokban szereplő mintákat, és az azokkal kapcsolatos összefüggéseket is. Ezután kiadja a begyűjtött minták alapján fellelt információkat.

A kerekasztalbeszélgetés első előadását tartó team tagjai nemrégiben egy érdekes kísérletet hajtottak végre, amelyet természetesen a konferencia résztvevőivel is megosztottak. Ennek keretében arra kérték az algoritmust, hogy egy dokumentumot alakítson át KÉK szöveggé. A felmérésből az derült ki, hogy a mesterséges intelligencia a feladatot részben teljesítette, az ezzel kapcsolatos fejlesztések jelenleg is zajlanak.

A konferencia második előadását Túróczi Rita, és Zalán Sarolta tartotta meg, akik az Együtt a szabadidőért című projektet mutatták be. A kezdeményezés elsődleges célja a tanulásban akadályozott emberek szabadidejének inkluzív eltöltésének elősegítése volt. A munkaterv négy európai országban zajlott, az Erasmus program támogatásával. Az eseménysorozat célcsoportjai a tanulásban akadályozott személyek, a velük foglalkozó szakemberek, és a helyi informális támogatók voltak.

A projekt elsődleges célja a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése, az egyénre szabott érdeklődési körök felismerése, a társas kapcsolatok építése, és a szabadidő hasznos eltöltéséhez elengedhetetlen készségek fejlesztése volt. Ezen felül, a résztvevők megismerkedhettek a digitális eszközök használatával is.

A rendezvénysorozatot egy kutatás előzte meg, aminek keretében a szervezők felmérték az általuk meghatározott célcsoportok igényeit.

A projekt második részében, a megfogalmazott igények figyelembevételével különböző sportrendezvényeket, workshopokat, és játékklubokat bonyolítottak le.

A tanulásban akadályozott személyekkel foglalkozó szakemberek számára informatív képzések valósultak meg. Ezeket a projekt eredményeinek publikálása követte.

Az előadók, a prezentációjuk keretében az úgynevezett Fotóhang módszert is bemutatták. Ez egy, a közösségi részvételen alapuló módszer, aminek keretében a jelentkezők a birtokukban lévő okostelefon, vagy fényképező gép segítségével fotókat készítettek egy-egy meghatározott témáról, amelyekhez általában egy történet is társult. A kezdeményezés egyik célja a nyilvánosság elérése volt. Ezáltal spontán párbeszédeket lehet folytatni egy adott témáról. Az előadók a prezentációjukat a fenti módszer keretében született néhány képpel is illusztrálták.

Ezután Túróczi Rita a2017-ben megvalósult Együtt a szabadidőért című kiállításról beszélt. A programban a 3- és 23 év közötti korosztály vehetett részt. A rendezvény a Deák 17 galériában került lebonyolításra. A kiállításon természetesen a fenti bekezdésben említett Fotóhang pályázat résztvevői is képviseltették magukat. A rendezvényt múzeumpedagógiai foglalkozások előzték meg, aminek keretében a projekt megálmodói a fővárosban működő múzeumok múzeumpedagógus munkatársai részére szemléletformáló programokat tartottak. Egyúttal a Deák 17 galéria dolgozói a kiállítótérben megjelenő szövegeket könnyen érthető kommunikációs formátumba öntötték.

Ezen felül, a résztvevők egy kvíz-játékon is résztvehettek, ami egy, a szervezők által elkészítettfeladatlap kitöltésével zajlott. A nyertesek értékes ajándékokkal lettek gazdagabbak.

A kerekasztalbeszélgetés harmadik előadását Karolina Makowiecka tartotta, aki a Könnyen érthető kommunikációnak a lengyelországi helyzetét mutatta be. Ezzel kapcsolatosan fontosnak tartom megjegyezni, hogy az előadás angol nyelven zajlott, ezért a tolmácsolást a prezentáció ideje alatt dr. Gombás Judit valósította meg, egy külön erre a célra kialakított audió-csatornán. Az előadó a jogi segítségnyújtás területén tevékenykedik. A szakember véleménye szerint lényeges nagy hangsúlyt fektetni a tanulásban akadályozott diákok oktatására. Ezért az általa képviselt civil szervezet weboldalán a fenti célcsoportok részére készült tananyagaikat is publikálják. Az alapítvány által indított projektekbe bevonják a tanulásban akadályozottgyermekeket, és a velük foglalkozó szakembereket is.

A fent említett téma tárgyában hatalmas előrelépést jelentett, amikor a lengyel kormány 2018-ban bevezette a fogyatékos emberek jogainak biztosításáról szóló törvényt. Ezzel elősegítették a fogyatékossággal élő személyek érdekeit védő civil szervezetek elérhetőségeinek publikálásának lehetőségét. Ez ugyanis addig nem volt akadálymentes formában hozzáférhető a fenti célcsoport számára. A törvény egyúttal kötelezi a beruházókat az újonnan épített létesítmények akadálymentes megközelíthetőségének megteremtésére. A jogszabály legfontosabb célja a diszkrimináció megszüntetése, valamint az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósítása. A törvény egyúttal arra is kötelezi a közszféra szervezeteit, hogy az általuk végzett tevékenységeket könnyen érthető kommunikációs formátumban is publikálják. Ez az úgynevezett KÉK anyagok számának drasztikus emelkedését hozta magával. Ezáltal a tanulásban akadályozott személyek részére immár elérhetővé vált a Szakpolitikai Minisztérium tevékenységeinek listája is.

A helyi tűzoltóság, a jogszabálynak köszönhetően publikált egy olyan anyagot, ami azt mutatja be, hogy az embereknek mit kel tenniük egy vészhelyzet fennállása esetén.

A KÉK anyagok további alkalmazási területe az oktatásban valósul meg. Ezen elsősorban a fenti formátumban megjelenő tananyagok publikálását kell érteni. Ez 30 tanulásban akadályozott diákkal foglalkozó pedagógus bevonásával zajlik. A tanárok a program során elsajátíthatják a KÉK szövegek megírásának módszerét.

A könnyen érthető kommunikáció, az igazságügyi minisztérium kezdeményezésére a jogi gyakorlatban is megjelent. Ennek keretében a gondnoksági ügyekben eljáró bírók, az ítéleteiket könnyen érthető kommunikációs formában hirdetik ki.

A könnyen érthető kommunikáció megjelenik a kultúra területén is. Ennek során a múzeumokban megvalósult tárlatok KÉK formátumban is elérhetővé váltak a tanulásban akadályozott diákok számára. Az alapítvány egyúttal közreműködik a habilitációs, és a rehabilitációs szakirodalmak kidolgozásában is. Ezeket akadálymentes formában juttatják el a célcsoportok részére. A kiadványok fejlesztését minden esetben egy kutatás előzi meg, amiben a tanulásban akadályozott személyek megfogalmazhatják a dokumentumokkal kapcsolatos észrevételeiket.

A fogyatékkal élő Személyek Kommunikációs Központja kidolgozott egy olyan kiadványt, amiben a fogyatékossággal élő emberek mindennapi életét mutatják be.

Jelenleg is zajlik a regionális kommunikációs központok kiépítése. Itt kérhetik az érintettek a különböző anyagok akadálymentes formában történő előállítását.

A kerekasztalbeszélgetés negyedik előadását az Értelmi Fogyatékossággal élők, és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségének képviselői tartották, akik a prezentációjukban a KÉK tananyagok elsajátítását szolgáló képzési projektjeiket mutatták be. Az általuk végzett edukációs tevékenységek ideje alatt az elmúlt években számos partnerintézménnyel dolgoztak együtt. Ezek közé tartoztak sok más mellett a kormányhivatalok, az ítélőtáblák, és a felsőfokú oktatási intézmények is.

A civil szervezet, egy projekt keretében 5 véletlenszerűen kiválasztott ítélőtábla dolgozói részére tartottak tanfolyamokat, amelyek során a támogatott döntéshozatalról, és a könnyen érthető kommunikáció gyakorlati alkalmazásának lehetőségeiről hallgathattak érdekes prezentációkat a jelentkezők. A programsorozat immár országos szintűvé nőte ki magát. A képzés révén, az ítélőtáblák dolgozói felismerték, hogy a könnyen érthető kommunikáció hatalmas segítséget jelenthet az értelmi fogyatékossággal élő személyek számára. A tanfolyam ideje alatt felmerült annak lehetősége, hogy a fent említett célcsoport részére a gondnoksági perekhez kapcsolódó idézések könnyen érthető kommunikációs formátumban valósuljanak meg.

Az ÉFOÉSZ képviselői, a prezentációjukban büszkén meséltek arról is, hogy egy másik projekt keretében a Nemzeti Szociálpolitikai Intézet munkatársai részére is tartottak képzéseket, amelyek szintén a könnyen érthető kommunikáció megismertetését szolgálták.

A Művészeti Egyetem hallgatói számára tartott 20 órás edukációs sorozat ideje alatt a tanulók felmérhették azt, hogy miként lehet a művészet eszközeivel segíteni az értelmi fogyatékossággal élő személyeket.

A civil szervezet képviselői jelenleg az értelmi fogyatékossággal élő személyekkel foglalkozó szakemberek számára tartanak tanfolyamokat. Ezek során a résztvevők átfogó ismereteket szerezhetnek a KÉK módszertanáról. Az edukáció fontos része a könnyen érthető kommunikáció írásbeli, és szóbeli szabályainak elsajátítása. A képzések ideje alatt a résztvevők fordítási gyakorlatokat is végezhetnek. Ennek keretében a hosszabb terjedelmű szövegek kék formátumba történő lefordítása valósul meg.

A tanfolyamok fontos résztvevői az úgynevezett önérvényesítő oktatók. Az ő feladatuk a saját tapasztalatokon alapuló élmények megosztása.

A jelentkezők, a képzéseket követően szóbeli visszajelzést is adnak az ÉFOÉSZ képviselői részére a tanfolyamok lebonyolításáról. Ezek mindegyike pozitív hangvételű, a tapasztalatok szerint, a jelentkezők szívesen ajánlják az edukációt a barátaiknak, és az ismerőseiknek is.

A kerekasztalbeszélgetés 5. előadását Gruiz-Katalin, a Down Alapítvány elnöke tartotta. Az igazgató asszony, az előadásában kifejtette, hogy a civil szervezet által biztosított szolgáltatások igénybevétele személyre szabott. Az alapítvány dolgozói képzett szakemberek, akik elsősorban a hozzájuk forduló kliensek önálló életvitelének megteremtésében nyújtanak fontos segítséget. 

A szolgáltatás legfontosabb területei közé tartozik az önállóság, és az önkiszolgálás képességének fejlesztése, a támogatott lakhatás biztosítása, az ügyintézésben való segítségnyújtás, a munkaerőpiacon való elhelyezkedés biztosítása, és a szabadidő hasznos eltöltésének előmozdítása, a már meglévő készségek, és képességek alapján. A fenti szolgáltatások igénybevétele egy előzetes szerződéskötést követően valósul meg. Ennek első szakasza egy felmérésen való részvétel, ahol az alapítvány szakemberei felmérik a kliensek igényeit, a szerződéskötés ezek alapján zajlik.

Gruiz-Katalin, az előadásában kitért arra is, hogy a könnyen érthető kommunikáció fontos szerepet játszik a szolgáltatások használhatóságában, de nem elegendő feltétele annak. A jól használható támogató szolgáltatás elsősorban a szakemberek attitűdjén múlik. E mellett a kommunikáció fontos része még a rendezettség, a megbízhatóság, a szakértők hozzáállása, és az egyénre szabott kiszolgálás.

Az életvitelt támogató szolgáltatások azonos elvekre épülnek, csakúgy, mint minden más személyi szolgáltatás. A kommunikációt a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél, és a szakember közötti kapcsolat teszi egyedivé. A szakértő partneri viszonyt ápol a kliensével, és fejlesztő típusú szolgáltatást valósít meg.

A fenti körülmények jelentősen meghatározzák a támogató szakember viselkedését, és annak kommunikációját is, tekintettel arra, hogy két felnőtt ember hosszú távú szoros együttműködéséről van szó, hiszen két jogilag, és társadalmilag egyenrangú fél együtt halad a közösen meghatározott célok felé.

Az elnök asszony, a prezentációjában kitért a „jó szolgáltató” jellemzőire is. Ezek között említette a megfelelő eszköztár, és a rutin meglétét, a pozitivitást, a fejlődőképességet, valamint az erkölcsi normák betartását. Ezen felül elmondta, hogy a szakember, a kommunikációjában alkalmazkodik a szolgáltatás aktuális funkciójához, amely lehet fejlesztő, együttműködő, és támogató.

Ezt követően Gruiz-Katalin kitért a támogató szolgáltató kívánatos viselkedési attitűdjére is. Ennek során, a szakértő a kliensét egyenrangú félnek tekinti. Türelmes, ezáltal képes a kliensét motiválni, kizárólag annyit segít neki, amennyit szükséges. A szakembernek elvárásai vannak a klienssel szemben. Nem rivalizál a kliensével. A kliensét tiszteli, és minden erejével azt igyekszik előmozdítani, hogy közösen megvalósítsák az önálló életvitelt. A szakértő nem él vissza a kliense esetleges gyengeségeivel.

A prezentációja következő részében az elnök asszony a támogató szolgáltató legfontosabb jellemzőit ismertette. Ezek között említette a jó kapcsolatot, a bizalmat, a klienshez való odafordulás képességét, az érdeklődést, és a kitűzött célok elérésének megtervezését is

A fenti bekezdésben megfogalmazott viselkedési normák jelentősen meghatározzák az elvárt kommunikáció jellegét, és annak stílusát. A szolgáltatás gyakorlatában a folyamatos kommunikáció teszi lehetővé a szolgáltató alkalmazkodását az ügyfél igényeihez, erre alapul a visszajelzés érzékelése. Elsődleges a személyes interakció, a személyes, segítő, türelmes viselkedés, a partneri attitűd, valamint a megkülönböztetés nélküli, szolgálatkész hozzáállás. A személyes interakció mellett a passzív, és a virtuális interakcióhoz szükséges termékek ismerete, például a közösségi oldalak, a feliratok, az ismertető anyagok, a szórólapok, és a videók. Ezek egyetemességét az egyszerű, és az érthető stílus, az olvashatóság, valamint a megfelelő hangnem biztosítja.
A szolgáltatás igénybevételének ideje alatt a szakértő a kliensét tiszteli, és az életkorának megfelelő szóhasználattal szólítja meg őt. Az ügyfelet a nevén szólítja, és mint kliens beszél róla. Kerüli a tiltott kifejezéseket a kommunikáció során.

A kommunikáció eszközei lehetnek többek között a könnyen érthető kommunikációs formátumban megfogalmazott szövegek szóban, és írásban, a piktogramok előállítása, a folyamatábrák megléte, az átláthatóság, és az állandóság. Fontos figyelembe venni azt a tényt is, hogy ezek az anyagok nem gyerekek számára készülnek.

A könnyen érthető szövegek megalkotásának feltételei a szöveg komplexitásának csökkentése annak átírásakor, az ismert, vagy a jól definiált szavak használata, az egyszerű nyelvtani fogalmak alkalmazása, az egyszerű mondatszerkesztés, a szinonimák elhagyása, a lényegre törő szöveg, az elvont fogalmak mellőzése, az áttekinthető formátum, a fehér háttérszín használata, és a laza szövegkiosztás alkalmazása.

 Végül, az előadása utolsó részében, az elnök asszony néhány, a Down Alapítványnál alkalmazott jógyakorlatot osztott meg a hallgatósággal.

A civil szervezetnél a hét az úgynevezett heti tervezéssel kezdődik. Ennek során, a kliens, és a vele dolgozó szakember megtervezi a hét teljes programját. Ezt a kliens egy heti tervező sablonban írásban rögzíti.

Az alapítvány dolgozói ezen felül könnyen érthető kiadványokat állítanak elő a klienseik részére.

A szakemberek munkáját gyógytornász is segíti, aki különböző sportfoglalkozásokkal teremti meg a kliensek feltöltődését.

A délelőtti prezentációkat egy rövid teaszünet követte, majd tovább folytatódott a program. Ennek során az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai karának gyógypedagógia tanár mesterképzésének egyik minikurzusa keretében a hallgatók által megvalósított miniprojekteket ismerhették meg a jelentkezők. Az első előadás a Nyitott tér a múzeumban címet viselte. A projektben résztvevő hallgatók fontosnak tartják, hogy minden ember számára elérhetővé váljon a múzeumok tárlataihoz való egyenlő hozzáférés lehetősége. Ennek érdekében, a tanulók interaktív vörk-shopokat valósítottak meg a múzeumok dolgozói számára. Ezeket elsősorban a tapasztalatokon alapuló élményekre építették. A fenti cél megvalósítása érdekében a hallgatók jól hasznosítható élményeket gyűjtöttek össze.

Ezt követően megtörtént a személyre szabott feladatok kijelölése, és a projekt egyenlő részekre történő felosztása. A program adminisztratív részét egy közös platformon valósították meg. Ennek oka a biztonságos kommunikáció megteremtése volt. A program tematikájának kidolgozásában a tanulók mellett tapasztalati szakértők is részt vettek. Ezt a tematika egyenlő egységekre történő felosztása követte.

A megvalósítás keretében a múzeumpedagógusok számára egy ingyenesen elérhető felületen biztosították a programba történő regisztráció lehetőségét. Ezalatt lezajlott a szükséges eszközök számbavétele is.

 A projekt megvalósításához szükséges anyagi forrásokat a Schlachta Margit Szociálpolitikai Intézet biztosította a hallgatók részére. A rendezvény a Nemzeti Múzeumban került lebonyolításra. Az eseményen résztvevő tapasztalati szakértők, elsősorban a szervezők, és a résztvevők közötti tapasztalatcserében vállaltak feladatokat.

A program napján, a megnyitót követően interaktív előadások kerültek megvalósításra, aminek keretében a résztvevők megismerkedhettek a különböző fogyatékossággal élő csoportok által használt segédeszközökkel. A jelentkezők szívesen vettek részt a páros feladatok megoldásában. Az eseményen helyet kapott a könnyen érthető kommunikáció alkalmazásának módszertana is. Ennek keretében a múzeumpedagógus szakembereknek egy hosszabb dokumentumot kellett KÉK formátumba átalakítani.

A program utolsó részében a jelentkezők a pszichoszociális problémákkal élő emberek mindennapi nehézségeit vették számba.

A projektet egy kiadvány elkészítése zárta. Ebben írásos formában kerültek rögzítésre a rendezvény ideje alatt elhangzott előadások. Ezt követően, a hallgatók levonták a rendezvénnyel kapcsolatos konklúziókat,majd lezárták a projektet.

A konferencia következő előadása a támogatott lakhatásban élő, intellektuális képességzavarokkal küzdő nők részvétele a nőgyógyászati vizsgálaton címmel került megtartásra. A projekt elsődleges feladata a fenti célcsoportnak a többségi társadalomba való integrációjának elősegítése, és az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása volt. A program keretében egy olyan hiánypótló kiadvány került elkészítésre, amely a nőgyógyászati vizsgálat menetét mutatja be. A hallgatók tapasztalatai szerint ugyanis erről még nem készült olyan szakirodalom, ami mindenki számára hozzáférhető lenne. A tanulók elsődleges célja az információk átadása volt.

Az előadásuk második részében a hallgatók az általuk elkészített kiadvány felépítését mutatták be. Az útmutató bevezetőjében az orvos, és a vizsgálaton résztvevő személy közti kapcsolat megteremtésének módszerét mutatták be. Ezen felül megosztották az olvasókkal azokat a fontos információkat is, amelyek elengedhetetlenek az akadálymentes hozzáférés megteremtéséhez.

A kiadvány második részében a nőgyógyászati vizsgálat menetének lépésről-lépésre történő bemutatása zajlott. Ezt a dokumentum készítői ábrákkal is illusztrálták. Az útmutató végén egy fogalomtár is megalkotásra került, amely  azokkal a lényeges szavakkal ismerteti meg a nőket, amelyekkel a vizsgálat során találkozhatnak. A kiadvány lektorálását egy nőgyógyász szakorvos végezte el, annak végleges formája hamarosan on-line formában is elérhetővé válik majd az ÉFOÉSZ honlapján.

A meeting következő prezentációja a játszóterek hozzáférhetősége címet viselte. A projekt legfontosabb célja  az udvaron, és a játszótéren alkalmazandó szabályok terjesztése az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek körében. Ez egy kiadvány formájában valósul meg. Az útmutató természetesen KÉK formátumban került elkészítésre. Ennek elsődleges oka az, hogy a tapasztalatok szerint, az iskolai szünetekben, és a játszótereken való tartózkodás során sok a konfliktus a gyermekek között. A kiadvány elsődleges célja tehát a kölcsönös tisztelet megteremtése volt.

Az előadásuk következő részében a tanulók a dokumentum felépítésével ismertették meg a résztvevőket.

Az útmutató bevezetőjében a hallgatók néhány olyan esetet mutattak be, ahol megvalósult a gyermekek bántalmazása. A kiadvány következő részében megfogalmazták azokat a viselkedési normákat, amelyeket a játszótéren, és az udvaron való tartózkodás során követni kell. Az írás végén a kiadvány elkészítéséhez felhasznált szakirodalmak kerültek listázásra.

A tanulók fontosnak tartják, hogy a fent említett dokumentum mindenki számára hozzáférhető legyen, ezért képzéseket is tartanak a pedagógusok részére. Ennek során bemutatják a fenti bekezdésben említett útmutatót, majd a tanárok interaktív gyakorlatokon keresztülsajátíthatják el az abban foglaltakat.

A kerekasztalbeszélgetés következő előadása A Pedagógiai Szakszolgálatoknál megvalósuló vizsgálatok menete címmel került prezentálásra. A hallgatók szerint ugyanis a tapasztalat az, hogy a szülők, és a gyermekek sok esetben nincsenek tisztában a pedagógiai Szakszolgálatoknál megvalósuló vizsgálatok menetével, ami jelentős mértékű szorongáshoz vezethet. Ezért a tanulók a fent említett vizsgálat szakaszait könnyen érthető kommunikációs formátumba öntötték. Ehhez egy tájékoztató plakátot is készítettek, amelyet az iskolák folyosóin, és a Pedagógiai Szakszolgálatok várótermeiben is kifüggesztettek. A kiadványban, a hallgatók részletesen ismertetik a Pedagógiai Szakszolgálatoknál zajló vizsgálatok legfontosabb lépéseit, ezáltal igyekeznek az ezzel kapcsolatosan megjelenő félelmeket feloldani. A dokumentum megértését néhány ábra is segíti, amin a vizsgálatot végző személy, és a vele szemben ülő gyermek is ábrázolásra kerül. Az útmutatóban megfogalmazott világos mondatok nemcsupán a gyermek számára jelentenek fontos segítséget a benne szereplő információk megértésében, hanem a hozzátartozóik számára is. A hallgatók lényegesnek tartják a kiadvány további terjesztését a pedagógusok, és a szülők körében is.

A kerekasztalbeszélgetés következő előadása az előre mozdulunk, digitális támogatás a sporthoz való egyenlő esélyű hozzáféréshez címet viselte. A projekt ötletét egy látássérült fiatalemberrel való beszélgetés adta. Ennek keretében felmerült az a problémakör, hogy a vak, és a gyengénlátó emberek sok esetben nincsenek tisztában a számukra elérhető sportolási lehetőségekkel. A fenti beszélgetésből született meg egy olyan applikáció kifejlesztésének ötlete, amely a fenti célcsoport részére összegyűjti azokat a sportolási lehetőségeket, amelyekkel élhetnek a mindennapjaik során. Az alkalmazás figyelembe veszi az adott személy lakókörnyezetét, és anyagi lehetőségeit is.

A projekt első részében az igények felmérése valósult meg. A kutatás révén a hallgatók felismerték, hogy Magyarországon csak korlátozott formában valósul meg a sportoláshoz való akadálymentes hozzáférés lehetősége.

A program második szakaszában a hallgatók az alkalmazás kifejlesztésének ötletével olyan sportlétesítményeket kerestek meg, amelyek szívesen fogadják a fogyatékkal élő sportolókat. A trénerek megfelelőnek találták az elképzelést, így megkezdődött a tényleges munka. Az applikáció fejlesztése egy informatikus szakember bevonásával zajlott.

A prezentáció második részében, a tanulók az általuk kifejlesztett applikáció használatát mutatták be. Ennek keretében létrehoztak egy fiktív profilt, amit egy látássérült ember személyesített meg. A program, a megadott profil alapján kilistázta a számára az számára rendelkezésre álló sportlétesítményeket, és azok elérhetőségeit is. A program fejlesztése jelenleg is zajlik.

A meeting következő előadása az Autizmusbarát mozidélután címet viselte. A projekthez kapcsolódó munkát 7 hallgató végezte el. A tanulók ötlete alapján egy olyan rendezvény született meg, ahol az autizmussal küzdő gyermekek egy stresszmentes környezetben tölthetik el a szabadidejüket. A hallgatók célja egy olyan mozidélután megvalósítása volt, ami a tinédzser korú autista személyek számára megteremti a tanulás lehetőségét.

A projekt első szakaszában a tanulók, a Szikra Alapítvány szakembereinek aktív közreműködésével megismerkedtek az autizmussal küzdő emberek mindennapi életvitelével. Ezt az úgynevezett vizuális megsegítő eszközök számbavétele követte.

A filmklub egy kis teremben valósult meg. A mozidélután ideje alatt a hallgatók nagy figyelmet fordítottak arra, hogy ha egy résztvevő elfárad, akkor egy pszichológus szakember aktív közreműködése mellett lehetősége legyen egy pihenőszobában relaxálni. A filmet a jelentkezők szóbeli formában is feldolgozták.

A program lezárásaként egy útmutató is született, amiben a tanulók részletesen vázolták a munkaterv legfontosabb állomásait.

A kerekasztalbeszélgetés következő prezentációja a hiperaktív viselkedészavar az iskolában címet viselte. A projektben résztvevő hallgatók legfontosabb célja egy, a fenti témához kapcsolódó szemléletformáló program lebonyolítása volt. A témaválasztást az egyik tanuló személyes érintettsége indokolta. A pedagógusok tapasztalatai szerint napjainkban jelentősen emelkedett a hiperaktív viselkedészavarral küzdő gyermekek száma. A tanulók szerették volna a fenti célcsoporthoz kapcsolódó sztereotípiákat pozitív irányba elmozdítani. Ezt egy interaktív szemléletformáló előadás formájában kívánták megvalósítani.

A projekt első részeként, a tanulók megismerkedtek a hiperaktív viselkedészavar neurológiai hátterével, és a hozzá kapcsolódó tévhitekkel is. Ezt követően a rendezvényhez szükséges eszközök felmérése zajlott. A projekt lebonyolításához szükséges meetingeket a Microsoft Teams nevet viselő kommunikációs platformon keresztül tartották meg.

Ezt követően felvették a kapcsolatot azokkal az oktatási intézményekkel, ahol a hiperaktív viselkedészavarral küzdő diákok folytatják a tanulmányaikat. A pedagógusok örömmel fogadták a projekt ötletét, és készséggel vállalták az abban való részvétel lehetőségét.

A rendezvény az egyik kiválasztott oktatási intézményben került lebonyolításra. A program első részében a hallgatók egy előadást tartottak a tanárok részére a hiperaktív viselkedészavar sajátosságairól. Ezután egy interaktív beszélgetés került lebonyolításra, ahol a pedagógusok választ kaphattak a felmerült kérdéseikre.

Az eseményt egy közös tapasztalatcsere zárta, aminek keretében az oktatási intézmények dolgozói pozitív visszajelzéseket adtak a hallgatók részére a program lebonyolításáról.

A konferencia következő előadása Ismerkedés a jelnyelvvel – szabadulószoba címmel került prezentálásra. A hallgatók, a projektjükben a hallássérült alsótagozatos diákokat célozták meg. A tervezés során, a tanulók figyelembe vették az interaktivitás megvalósulásának lehetőségét. Az elsődleges cél a figyelemfelkeltés, valamint a közösségépítés volt. A résztvevő gyermekek számát 25 főben maximalizálták.

A projekt első részében a hallgatók megismerkedtek a hallássérült emberek által alkalmazott jelnyelvvel. Ezt követően megtervezték a rendezvény legfontosabb állomásait.

Az eseményt egy iskolában bonyolították le, 90 perc időtartamban. A program ideje alatt a diákok egy szabadulószobán keresztül, játékos formában ismerkedhettek meg a jelnyelv alkalmazásával. Az állomásokon a diákok pontokat gyűjtöttek, ami alapján a győztesek értékes nyereményekkel lettek gazdagabbak.

A projektet egy közös tapasztalatcsere zárta, aminek hangvétele pozitív volt. A hallgatók fontosnak tartják a projekt más iskolák körében történő terjesztését.

A meeting utolsó előadása a lát, látszik- az óvodától a középiskoláig című gyűjtemény nevet viselte. A projekt 3 hónapos időtartamban valósult meg. A program legfontosabb célja a látássérült emberek élethelyzetének megismertetése volt. Ezáltal egy olyan hiánypótló gyűjteményt hoztak létre, ami a vak, és a gyengénlátó diákokat oktató pedagógusokat támogatja. Az útmutató megírásának legfontosabb célja a diszkrimináció csökkentése, és a többségi társadalomba való beilleszkedés elősegítése.

A rendezvénysorozat első szakaszában lezajlott a kiválasztott oktatási intézményekkel való kapcsolatfelvétel, és a lebonyolításhoz elengedhetetlen eszközök összegyűjtése. Ezután megvalósult a tényleges program, aminek első részében a hallgatók megismertették a résztvevőket a látássérült emberek által használt mindennapieszközök kezelésével, majd a pedagógusok egy interaktív beszélgetésen keresztül konkrét válaszokat kaphattak a vak, és a gyengénlátó gyermekek oktatásával kapcsolatosan felmerült kérdéseikre.

A rendezvényt egy tapasztalatcsere zárta, végül, a tanulók a projektet egy kiadvány elkészítésével zárták, amiben számos hasznos információ lelhető fel a látássérült emberek mindennapi életével kapcsolatosan.

Végezetül érdemes még említést tenni arról is, hogy az előadások ideje alatt a jelentkezők egy elégedettségi kérdőívet, és egy, az elhangzott prezentációkkal kapcsolatos kvízt is kitölthettek. A játék nyertesei értékes nyereményekkel lettek gazdagabbak.

A konferenciát követően a jelentkezők feltehették az elhangzottakkal kapcsolatosan felmerült kérdéseiket, majd Farkasné dr. Gönczi Rita lezárta a programot.

A meeting délelőtti előadásai letölthetők az alábbi linkekre kattintva: https://konnyenertheto.gonczirita.hu/5-kek-konferencia-2025/

https://konnyenertheto.gonczirita.hu/5-kek-konferencia-2025/

https://konnyenertheto.gonczirita.hu/5-kek-konferencia-2025/

A beszámolót készítette: Pillmann Tünde

Várgesztes, 2025. június 6.