ELTE SHÜTI on-line nyílt nap

 ELTE SHÜTI on-line nyílt nap

Az ELTE Speciális Hallgatói Ügyeket Támogató Irodája on-line nyíltnapot rendezett, 2026. január 26-án, a Microsoft teams nevet viselő alkalmazáson keresztül. A programon 45 fő vett részt.

A beszélgetés elején Balázs Márta gyógypedagógus köszöntötte a résztvevőket, aki a nyitóbeszéde első részében röviden vázolta a nyíltnapon való részvétel legfontosabb szabályait. Ennek keretében a szervezők arra kérték a jelentkezőket, hogy az előadások ideje alatt tartsák kikapcsolva a kamerát, és a mikrofont is.

Ezt követően, a moderátor bemutatta az ELTE Speciális Hallgatói Ügyeket Támogató Irodájának legfontosabb tevékenységit. Az intézmény célja, az egyetemre jelentkező speciális szükségletű hallgatók támogatása. Ezen felül nagy hangsúlyt fektetnek annak az ideális körülménynek a megvalósítására is, hogy minden diák egyenlő eséllyel vehessen részt a felsőoktatásban. A szolgáltatások biztosítása az egyéni igények alapján történik. A SHÜTI által biztosított legfontosabb szolgáltatásokra külön  kitérek majd a jelen dokumentum egy későbbi részében.

Az expozé után, a SHÜTI munkatársainak bemutatkozásával folytatódott a program. Elsőként Kovács Krisztina, az intézmény vezetője vette át a szót, aki kifejtette, hogy gyógypedagógusként, és fogyatékosügyi koordinátorként is tevékenykedik. Az irodavezető feladata egyúttal a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral, valamint a tartós betegségekkel küzdő hallgatók támogatása. Ez elsősorban tanulási tanácsadásban és időmenedzselésben nyilvánul meg.

Ezután Grósz Judit vette át a mikrofont, aki a bemutatkozásában elmondta, hogy a SHÜTI kötelékében gyógypedagógusként tevékenykedik. Legfontosabb feladata a látássérült diákok támogatása, ami elsősorban az új útvonalak megtanulásának elősegítésében, a könyvek adaptálásában, valamint a kollégiumi élethez kapcsolódó tevékenységek megtanításában nyilvánul meg.

Ezt követően Oláh Berta mutatkozott be, akinek feladata az autizmus spektrumzavarral küzdő hallgatók támogatása, elsősorban az egyetemi élet ideje alatt felmerülő kihívások leküzdésében. A gyógypedagógus egyben az egyetem kötelékén belül működő Autizmus munkacsoport egyik tagja.

Ezután Péterfi Eszter vette át a mikrofont, akinek feladata a mozgássérült diákok támogatása. A szociális gondozó elsődleges feladata a mindennapi életvitel segítése. Ez elsősorban az egészségi állapot, és a speciális igények felmérésében nyilvánul meg.

Ezt követően Szepesi Magdolna kapott szót, aki elmondta, hogy a SHÜTI keretén belül gyógypedagógusként, és művészetterapeutaként tevékenykedik. Elsődleges feladata a hallássérült, és a beszédzavarral küzdő hallgatók támogatása. Ezen elsősorban a művészetterápia, és a tanulásterápia kínálta lehetőségek népszerűsítését, és azok alkalmazását kell érteni. Ezen felül segítséget nyújt a SHÜTI munkatársai részére a fizikai, és az infokommunikációs akadálymentesítés megvalósításában.

Ezután Bodnár Attila, az iroda informatikus munkatársa mutatkozott be, aki kifejtette, hogy az elsődleges feladata a látássérült hallgatók támogatása, ami az egyetem által alkalmazott kommunikációs platformok használatának megtanításában nyilvánul meg.

Ezután Horvát Márta Eszter kapott szót, akinek feladata a kortárs segítőknek az egyetemen belül történő koordinálása. Egyúttal népszerűsíti a felsőoktatási intézmény programjait a fogyatékossággal élő hallgatók részére.

A rövid bemutatkozások után, megkezdődtek az előadások. Elsőként Kovács Krisztina irodavezető tartott prezentációt, aki elsőként az ELTE-n megvalósuló nyíltnapokkal kapcsolatos tudnivalókat vázolta. Ennek keretében elmondta, hogy a nyíltnapok már az őszi félévben megkezdődnek, és egészen február végéig tartanak. A rendezvények ideje alatt, a leendő hallgatóknak lehetőségük van a fent említett felsőoktatási intézményben működő egyetemi karok megismerésére.

A prezentációja második részében, Kovács Krisztina részletesen vázolta az egyetemi felvételi eljárás menetét. Ezzel kapcsolatosan érdemes tudni, hogy az ehhez szükséges dokumentumoknak a felvételi rendszerbe történő feltöltésének határideje 2026. február 15. Ez magában foglalja a felvételi eljáráshoz elengedhetetlen szakértői vélemény feltöltését is. Azoknak a diákoknak, akik nem rendelkeznek megfelelő szakértői véleménnyel, lehetőségük van a fenti dokumentum pótlására. Ennek leadási határideje 2026. július 7.

Általános tapasztalat, hogy a felsőoktatási intézmények maguk döntenek arról, hogy a speciális szükségletű hallgatók részére hány többletpontot adnak. Az ELTE 30 többletpontot ad a fogyatékosság állapotának fennállása esetén, ez azonban kizárólag akkor valósulhat meg, ha a fiatalelért pontszáma meghaladja az adott szakon adható minimális pontok számát. Ez a különböző szakokon eltérő lehet.

Azokon a szakokon, ahol egy előzetes felvételi vizsga dönt a diákok felvételének elbírálásáról, nem adható többletpont a fogyatékosság fennállása esetén sem. Ennek elsődleges oka az, hogy ebben az esetben maga a felvételi vizsga dönti el a felvételi pontszámot. Ezek közé a szakok közé tartozik az edző, a képi ábrázolás, valamint a zenekultúra, és az osztatlan tanárképzés szak is.

Kovács Krisztina, az előadásában külön kitért a szakértői véleménnyel kapcsolatos tudnivalókra. Ennek vonatkozásában érdemes megjegyezni, hogy kizárólag a Pedagógiai Szakszolgálatok, a tagintézményeik, és a jogelődjeik által kiadott szakértői vélemény fogadható el az egyetemi felvételi során. Az a hallgató, aki nem rendelkezik a fent említett intézmények által kiadott dokumentummal, kérheti az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálattól a szükséges vizsgálatok elvégzését. Ehhez azonban előzetes időpontegyeztetés szükséges. Az említett intézmény által kiadott szakértői vélemény egyenértékű a Pedagógiai Szakszolgálatok által kiadott dokumentummal. Ennek kiadására általában akkor kerül sor, ha az adott fiatal esetében későn állapították meg a fogyatékosság fennállásának tényét. A dokumentum feltöltését követően, az ELTE munkatársai ellenőrzik annak hitelességét. Ha a szakértői vélemény feltöltését a diák elmulasztja, akkor van mód annak utólagos pótlására.

A prezentációja következő részében, az irodavezető asszony a speciális szükségletű hallgatók felsőoktatásban való részvételének törvényi hátterét ismertette. Ennek keretében kifejtette, hogy a speciális szükségletű hallgatóknak a felsőoktatásban való részvételének lehetősége integrálva van a Felsőoktatási törvényben. A jogszabály rögzíti, hogy az egyetem a tájékoztató, és a tanácsadó rendszerével támogatja a speciális szükségletű hallgatók előrehaladását, és beilleszkedését. A főiskola oktatói figyelembe veszik a diák képességeit, és fogyatékosságát. A felsőfokú oktatási intézménynek a hallgatók részére biztosítania kell a felvételi eljárásban való egyenlő részvétel lehetőségét, és az ehhez szükséges feltételeket. Ezen felül indokolt esetben mentesíteni kell az adott fiatalt a felvételi eljárás, az idegen nyelvismeret, valamint a gyakorlati követelmények elvégzése alól. Ez azonban kizárólag akkor valósulhat meg, ha a fent említett mentességek nem vezetnek az alap, és a mesterképzések esetében a szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányi követelmények alóli felmentéshez. Ezeket a képzési követelmények rögzítik. Ide tartozik  többek között a matematika, valamint a magyar nyelv ismerete is.

Általánosságban elmondható, hogy az egyetem oktatói jellemzően a kötelező tárgyak alól sem adnak mentességet. Ennek oka az, hogy ezek a tantárgyak elengedhetetlenül szükségesek az adott szakma elsajátításához.

Az idegennyelv ismeret esetében sem adható felmentés az egyetem nyelvi, és nemzetközi tanulmányok szakjain. A többi szak vonatkozásában indokolt esetben kérhetők a fent említett mentességek. Ezek kérvényezését megelőzően érdemes tanulmányozni az adott szak mintatantervét. A fent említett dokumentumban meg lehet tekinteni az adott szakokon előírt kötelező tantárgyak listáját, és az ezek elsajátításához szükséges követelményrendszert is.

A sikeres felvételi vizsgát követően az adott hallgatónak érdemes regisztrálni az általa kiválasztott kar fogyatékosügyi koordinátoránál. Ezáltal elérhetővé válik a diák részére az adott szakon igénybe vehető kedvezmények. Ezek közé tartozik az írásbeli vizsgáknak a szóbeli vizsgákkal való kiváltásának lehetősége, a nyelvismeret alóli mentesség, vagy a 30 százalékkal több vizsgaidő biztosítása. A regisztrációt a legtöbb esetben egy személyes beszélgetés követi, aminek keretében a diák, és a fogyatéksoügyi kari koordinátor átnézi a jelen dokumentum elején már említett Szakértői véleményben foglalt információkat. Ezt egy igényfelmérés követi, majd a fogyatékosügyi kari koordinátor egy igazolást ad ki a hallgató részére az őt illető kedvezményekről. Ezt követően, a fiatalok eljuttatják a fent említett igazolást az adott szakon tanító oktatók részére. A fogyatékosügyi kari koordinátorok egy szakmai teamben dolgoznak együtt a SHÜTI munkatársaival. A fogyatékosügyi kari koordinátorok pluszfeladat keretében látják el a speciális nevelési szükségletű hallgatók támogatását. Ez magában foglalja a hallgatók, és az oktatók közti mediálást, a tantárgyfelvételi tanácsadást, a tantárgyak alól való mentesség igazolásának kiadását, valamint a vizsgák ideje alatt alkalmazható esélyegyenlőség biztosítását. Ezen felül aktívan közreműködnek az egyetem fizikai, és infokommunikációs akadálymentességének megteremtésében, és tájékoztatókat tartanak az intézmény oktatói részére a speciális szükségletű hallgatók igényeiről.

Az előadása utolsó részében, Kovács Krisztina a SHÜTI által biztosított legfontosabb szolgáltatásokat mutatta be. Ezek egyéni, és csoportos formában vehetők igénybe. Az egyéné formában igénybe vehető szolgáltatások közé tartozik a zárt levelezőlista és facebook-csoport, a személyi segítők biztosítása, toborzása, és szupervíziója, az informatikai tanácsadás, a könyvtárhasználat, az akadálymentes munkaállomások létesítése, az olvasókészülékek működésének megtanítása, a kurzusfelvételben, és a vizsgákra való jelentkezésben való segítségnyújtás, a kollégiumi elhelyezés biztosítása, az információ nyújtása az intézmény keretében elérhető pályázatokról, információ nyújtás a vizsgák ideje alatt igénybe vehető kedvezményekről, segítség az oktatókkal történő kommunikációban, a speciális segédeszközök kölcsönzésének lehetősége, az Erasmus mobilitás segítése, relaxációs gyakorlatok elsajátításának biztosítása, valamint a tanulási tanácsadás is.

A csoportos formában igénybe vehető szolgáltatások közé tartozik a speciális karriermenedzsment kurzus, az angol beszélgető klub, a játékklub, és a filmklub.

Az ELTE ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a hallgatók az érdeklődésüknek megfelelő sportolási lehetőségeket  végezhessenek. Ezek közé tartozik a csörgőlabda, és a paraúszás kurzus is.

Az előadást követően, a résztvevők feltehették a az elhangzottakkal kapcsolatban felmerült kérdéseiket, majd a fogyatékosügyi kari koordinátorok bemutatkozásával folytatódott a kerekasztalbeszélgetés. A Jogtudományi karon Bencsik András, a Bölcsészettudományi karon Cserhalmi Edina, és Shenkei Kis Zoltán, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon Tóth Krisztina, és dr. Loványi Eszter, a Gazdaságtudományi Karon Lédik Erika, az Informatikai Karon Pásztor Anett, és dr. Törley Gábor, a Pedagógiai és pszichológiai karon Lakos Renáta, a Savaria Központban Kolai Veronika, a Tanító és Óvóképző karon Svarka Bernadett, a Társadalomtudományi Karon Bulyáki Tünde, a Természettudományi Karon Nagypál Emma, a kollégiumi ügyek intézését pedig Ribling Tamás látja el a kari koordinátori feladatokat.

A kerekasztalbeszélgetés végén, Balázs Márta moderátor megköszönte mindenkinek a részvételt, majd lezárta a beszélgetést.

Az ELTE-n működő Speciális Hallgatói Ügyeket Támogató Irodával kapcsolatos további információkat olvashatunk az alábbi linkekre kattintva:

https://www.elte.hu/eselyegyenloseg/szolgaltatasok

https://teams.microsoft.com/meet/32039443445087?p=Otbk0HruPbnn10rOSr

Pillmann Tünde

Várgesztes, 2026. január 26.