Együtt a jövőnkért április – Ellátások látássérült fiataloknak

Együtt a jövőnkért április – Ellátások látássérült fiataloknak

2026. április 15-én, az MVGYOSZ szervezésében, lezajlott az Együtt a jövőnkért című program-sorozat áprilisi alkalma. A rendezvény a Google meet nevet viselő kommunikációs platformon keresztül valósult meg.

Az esemény elején Puskás Anett, az MVGYOSZ ifjúsági referense köszöntötte a résztvevőket, aki az expozéjában tájékoztatta a megjelenteket arról, hogy a konferenciáról hangfelvétel készül, amire a kerekasztalbeszélgetésről szóló beszámoló elkészítése miatt van szükség.

Ezt követően, az ifjúsági referens ismertette a rendezvény rövid programját. Ennek keretében kifejtette, hogy az Együtt a jövőnkért című program-sorozat áprilisi alkalmán a fiatalok részére nyújtható pénzbeli, és természetbeni ellátások kerülnek szóba. Az MVGYOSZ véleménye szerint kiemelten fontos, hogy a vak, és a gyengénlátó diákok, valamint a hozzátartozóik is tisztában legyenek azokkal az ellátásokkal, amelyeket az adott tanuló a fogyatékossága okán igénybe vehet.

Érdemes még említést tenni arról, hogy a konferencia ideje alatt, a szervezők több szavazást is indítottak a Google meet elnevezésű kommunikációs platform on-line felületén keresztül, amivel a rendszer akadálymentességét kívánták tesztelni. Az első szavazás a megjelentek pillanatnyi állapotára kérdezett rá.

A nyitóbeszéd után, Puskás Anett átadta a szót az esemény első előadójának, Faragó Juditnak, aki az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai karának hallgatója. Az előadó, a prezentációjában a látássérült fiatalok részére nyújtható pénzbeli ellátásokat ismertette.

Elsőként az emelt összegű családi pótlék került szóba, amely abban az esetben folyósítható, ha az adott szülő, a saját háztartásában fogyatékossággal élő, vagy tartós betegséggel küzdő gyermeket nevel. A juttatás összege egy szülős család esetében 25900, míg két szülő esetében 23300 forint.

Fontos tudni, hogy a fent említett ellátás alanyi jogon is igényelhető. Ebben az esetben a juttatás összege 20300 forint. Az ellátás akkor nyújtható, ha a gyermek nagykorú, de még nem töltötte be a 23. életévét. A juttatást a Magyar Államkincstár folyósítja jogosult személy részére. Az ellátást az illetékes kormányhivatalnál kell igényelni.

Érdemes említést tenni arról is, hogy a látássérülés alapvetően jogosultságot biztosít az emelt összegű családi pótlék folyósítására.

A következő fontos ellátás a családi pótlék, amely a 18. életévét betöltött látássérült személy részére folyósítható. A juttatás nyújtása abban az esetben valósulhat meg, ha a jogosult ember rendelkezik magyarországi lakcímmel. Az ellátás munkavégzés esetén is folyósítható. A juttatás szociális alapon igényelhető. Az igény benyújtásakor igazolni kell a fogyatékosság állapotának meglétét. Az ellátást a Magyar államkincstár folyósítja. A juttatás igénylése az illetékes kormányhivatalnál történik.

Az igénylés során az illetékes szervek két kategóriát állapíthatnak meg . Létezik egy alap, és egy emelt kategória is. Alapesetben a fogyatékossági támogatás összege 38251 forint, míg az emelt összeg megállapítása esetén 47081 forintot  folyósítanak a jogosult részére. Az emelt összegű fogyatékossági támogatásnak három feltétele van. Ezek a fogyatékosság megléte, a fent említett állapot végleges volta, valamint az is, ha megállapításra kerül az a tény, hogy az adott személy támogatásra szorul az önálló életvitelének fenntartásához. Ez azt jelenti, hogy a jogosult ember személyi segítséget igényel az öltözködésnél, a wc-használatánál, az étkezésnél, és a mozgásnál. Fontos tudni, hogy az összeg nem folyósítható együtt a vakok személyi járadékával, és a magasabb összegű családi pótlékkal sem. A juttatás a jogosult ember 23 éves koráig nyújtható.

A harmadik lényeges ellátás a vakok személyi járadéka, aminek a jogosultságát 2001.  július elsejétől már nem állapítják meg. Azoknak a személyeknek, akik részére korábban már megállapításra került a jogosultság, továbbra is folyósítják a juttatást. Az ellátás összege 31704 forint.

A következő fontos ellátások a rokkantsági ellátás, és járadék, amelyek között érdemes különbséget tenni néhány fontos kérdésben.

A rokkantsági ellátásra az a személy jogosult, aki betöltötte a 18. életévét, és a fogyatékosság fennállásának tényét a jogosult 25 éves kora előtt állapították meg. A juttatás folyósítása a munkaviszony megléte esetén is lehetséges. Az ellátás összege 63915 forint. A juttatást a Nyugdíjfolyósítási igazgatóság folyósítja.

A rokkantsági ellátást gyakran igénybe veszik a látássérült emberek. A juttatás folyósítása munkaviszonyhoz kötött. Az ellátást az a megváltozott munkaképességű személy kaphatja meg, akinek a ledolgozott munkanapjainak száma eléri a három éves időtartamot.

A rokkantsági ellátásnál, az illetékes szervek figyelembe veszik azt is, hogy az adott személyt a korábbi években melyik rokkantsági kategóriába sorolták be. A kategóriák megállapítása a jogosult egészségi állapotának figyelembe vételével történik. A kategóriákat betűkódokkal jelölik. A kategória besorolásnál az illetékes szervek figyelembe veszik azt is, hogy a jogosult, a tartós betegsége, vagy a fogyatékossága ellenére visszavezethető- e a munkaerőpiacra. A fent említett írás egy komplex minősítést jelent. A dokumentum kiállítását egy szakértői bizottság végzi.

A prezentáció keretében szóba került még az ápolási díj, valamint az otthon gondozási díj is. Az ápolási díj minimális összege 51460, míg a maximális összeg 93168 forint. Az otthongondozási díj összege 322860 forint. Ez azonban egy bruttó összegnek tekintendő. Fontos tudni, hogy a két összeg együtt nem folyósítható.

Az előadás keretében, Faragó Judit kitért még a látássérült emberek által igénybevehető kedvezményekre is. Ezek közé tartozik az ingyenes helyi, és a helyközi közlekedés, a családi adókedvezmény, a személyautók megvásárlására, és annak átalakítására szolgáló támogatás, a gépjárműadó alóli mentesség, a parkolási igazolvány, az akadálymentesítési támogatás, valamint az oktatási, és a nevelési intézményekben tanuló gyermekek esetében az ingyenes, vagy a kedvezményes étkezés lehetősége is.

Fontos említést tenni még arról a tényről, hogy az egészségügyi ellátásban a látássérült ember közgyógyellátást is igénybe vehet. Ez elsősorban a gyógyszerek, és a gyógyászati segédeszközök megvásárlásakor jelenthet fontos segítséget. A kedvezmény alanyi jogon jár, egy éves időtartamra. Ha a megvásárolni kívánt gyógyszer összege meghalad egy bizonyos limitet, akkor  külön kell meghatározni azt az összeget, ami az adott személy részére folyósítható a közgyógyellátás keretein belül.

A prezentációt egy újabb szavazás követte, amely a Google meet elnevezésű kommunikációs platform felületén keresztül valósult meg. A voksolás keretében a fenti bekezdésekben felsorolt pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos ismeretekre kérdeztek rá a szervezők.

A konferencia második előadását Soltész-Kopácsi Enikő, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának egyik hallgatója tartotta meg. Az előadó kitért az Európai Unió területén a látássérült emberek részére biztosítható pénzbeli, és természetbeni ellátásokra. Ezeknek a szabályozása a fenti intézményen belül megalkotott jogszabályokra épül. Az ellátások folyósításának elsődleges célja az, hogy a látássérült emberek önálló élethez való jogát biztosítsa.

Az előadó, a prezentációja második részében említést tett az Európai Fogyatékosságügyi Fórum működéséről is. Ennek keretében elmondta, hogy a fenti intézmény egy ernyőszervezetként értelmezhető. A civil szervezet elsődleges feladata a fogyatékossággal élő emberek érdekeinek védelme. Az intézmény 101 tagszervezetből épül fel.

A civil szervezet másik fontos feladata annak biztosítása, hogy az ENSZ által kiadott Fogyatékosságügyi Egyezményben foglalt irányelvek mindegyike megvalósuljon. Ezek közé tartozik sok más mellett a közösségi részvételhez való jog, az önálló döntéshozatal lehetőségének biztosítása, és a semmit rólunk, nélkülünk elv megvalósulásának garantálása.

A jogszabály garantálja azt is, hogy minden fogyatékossággal élő ember részére biztosítva legyen a információkhoz való hozzáférés lehetősége, az önálló közlekedéshez való joga, valamint a közügyekben való részvételhez való joga is.

Ennek egyik kiemelkedő pilére a választáson való részvétel biztosítása. Ehhez elengedhetetlen az, hogy a szavazólapok akadálymentesek legyenek a fogyatékossággal élő emberek számára. A látássérült személyek esetében ez a Braille szavazósablon meglétével biztosítható.

A jelen dokumentum fenti bekezdéseiben említett fórum egyik legfontosabb eredménye a fogyatékossági kártya bevezetése volt. Ez igazolja a fogyatékosság fennállásának tényét. A kártya feljogosítja az adott személyt az Európai Unió országaiban hozzáférhető kedvezmények igénybevételére. A kártya mind elektronikus, mint digitális formában igényelhető. A kártya jelenleg 8 ország területén érhető el. A kártya igénylése térítésmentes.

A fórum, a fentiek mellett a fogyatékossággal élő emberek önálló közlekedésének lehetőségéért is lobbizik. Ennek egyik eleme a parkolási kártya, amely a fogyatékossággal élőembert, vagy az őt kísérő hozzátartozót jogosítja fel többek között a gyalogos övezetekben való parkolásra, és az ott történő várakozásra, a kizárólag a mozgáskorlátozottak részére fenntartott parkolóhelyeken való parkolásra, és az adott személy várakozhat olyan helyeken is, ahol az alap esetben nem lehetséges.

A kártya megléte feljogosítja az önállóan utazó fogyatékossággal élő személyt arra is, hogy a légi közlekedési ezközökön személyi segítőt vegyen igénybe.

Az előadása következő részében, Soltész-Kopácsi Enikő kitért az Európai Unió néhány országában elérhető ellátásokra. A külföldi országokban a juttatások megállapításánál nem az adott személy fogyatékosságát, hanem az önálló életvitel biztosításához elengedhetetlen szükségleteket veszik figyelembe. Ezáltal a rendszerek igazságosak, de kevésbé áttekinthető formában érhetők el. Ezekben az országokban, a juttatásokat személyre szabottan állapítják meg. A jogosultságot az úgynevezett funkcionális nehézségekhez kötik. A juttatások nemcsupán pénzbeli, hanem természetbeni ellátásokat is jelentenek. Ezekben benne foglaltatnak sok más mellett a segédezközök, és a mobilitációs tréningek is, ezen felől a személyi asszisztencia is nagy hangsúlyt kap. A látássérült fiatalok sok országban dolgozhatnak az adott ellátás mellett. Ezek közé tartozik Hollandia, és az Egyesült Királyság is. Az ellátás igénybevételének joga nem szűnik meg a 18. életév betöltésével sem.

A prezentációja következő részében, az előadó néhány fontos példát hozott az Európai Unió területén lévő országokban elérhető ellátások vonatkozásában. Az Egyesült Királyságban az ellátásokat nem a fogyatékosság állapotához, hanem az adott ember szükségleteihez kötik. Ezeket a juttatásokat azok a 16, és 65 éves kor között élő személyek vehetik igénybe, akiknél a fogyatékosság fennállásának ténye megállapítható. A juttatás a fogyatékossággal járó többletköltségeket fedezi. A támogatás összege 380000 forintnak felel meg. Az ellátás nem kötött a munkaviszony létesítéséhez. A juttatás igénybevételének feltétele az, hogy az adott személy legalább három hónapja súlyos nehézségekkel küzdjön a fogyatékossága okán. Ezek a nehézségek az élet számos területén megnyilvánulhatnak, ilyenek lehetnek a közlekedés, a mindennapos tevékenységek elvégzése, és az önálló ügyintézés is. A fent említett szempontokat egy pontrendszer szerint osztályozzák. Az ellátásra való jogosultság tényét egy egészségügyi szakember állapítja meg. Az ellátás minimum összege 76 fontra tehető. A támogatás folyósítása nem függ össze az adott személy jövedelmével.

Svédországban pénzbeli, és természetbeni juttatásokat is folyósítanak a fogyatékossággal élő emberek részére. Ezek az adott személy szükségleteinek megfelelően kerülnek megállapításra. Egy 19 éves látássérült fiatal például jogosult az életviteléhez szükséges többletköltségek fedezésére szolgáló költségek fedezésére, ez azonban csak akkor állapítható meg, ha a látássérülés ténye többletköltséget okoz az adott ember számára. E mellett a kormányzat biztosítja a részükre a segédeszközökhöz, az információkhoz, valamint a mobilitáshoz való hozzájutás lehetőségét is. A juttatás nem tekinthető jövedelempótlásnak. A támogatást minden személy részére egyénileg állapítják meg. Az ellátást munkavégzés mellett is folyósítják. A juttatás folyósításának feltétele, hogy az adott személy általi pénzköltés összköltségének el kell érnie a 14000 svéd koronát. A támogatás adómentes.

Az ellátás mellett a fent említett országban személyi asszisztenciát is igénybe vehetnek azok az emberek, akiknek  a mindennapi életben személyi segítőre van szükségük. A látássérült személyek esetében ennek igénybevétele akkor releváns, ha az önálló közlekedés, vagy az információkhoz való hozzáférés lehetősége napi szinten problémát jelent.

Svédországban, a 19, és 29 éves kor közötti látássérült fiatalok egy másik pénzbeli juttatást is igénybe vehetnek, aminek legfontosabb célja az életkezdés támogatása. A juttatás elsősorban a tanuláshoz elengedhetetlen költségek fedezésére vehető igénybe.

A tartós munkaképtelenség kompenzálására egy másik támogatás is igénybe vehető, ami hasonlít a Magyarországon folyósított fogyatékossági támogatásra. Ez a juttatás abban az esetben igényelhető, ha az adott személynél tartós munkaképtelenség áll fenn. Az ellátás egyfajta jövedelempótlásként aposztrofálható.

A közlekedési támogatás akkor jár, ha az adott személy, a fogyatékossága miatt nehezen tud közösségi közlekedést igénybe venni. Ez a probléma elsősorban a vidéki városokban jelenthet komoly problémát.

Hollandiában a kereső tevékenységek melletti ellátások jövedelem arányosan kerülnek megállapításra. A munkaképesség csökkenéshez kapcsolódó pénzbeli ellátás tartós betegség, vagy fogyatékosság mellett adható. Ha az adott személy két év után sem tud visszatérni a munkaerő piacra, akkor megállapítják a részére a fenti ellátást. Ha az érintett nem tudja elérni a korábbi keresetét, és a helyi társadalombiztosítási rendszer hatálya alá tartozik, akkor folyósítják számára az ellátást.

A juttatás megállapításának fontos feltétele a tartós munkaképesség csökkenés megléte. Az ellátás igénybevételénél figyelembe veszik azt is, hogy az illető számára mekkora jövedelemkiesést jelent a munkabérkiesés, a korábbi béréhez képest.

Az ellátás másik típusa akkor jár, ha a fogyatékossággal élő ember véglegesen kikerül a munkaerőpiacról. Ekkor a fogyatékossággal élő ember a korábbi jövedelmének 75%-át kapja meg.

Az előadás után, a konferencia szervezői ismét egy szavazást bonyolítottak le, amely a Braille szavazósablonok használatára kérdezett rá.

A kerekasztalbeszélgetés harmadik, egyben utolsó előadását Tóthné dr. Lakatos Mária, az MVGYOSZ jogásza tartotta meg, aki a 887/2004-es Európai parlamenti, és tanácsi rendelet jogszabályi hátterét ismertette. A fent említett törvény a szociális rendszerek koordinálására szolgál. A jogszabály felöleli a különböző országokban elérhető nyugdíjszerű ellátásokat, és az összes többi támogatást is magában foglalja. Ez mellett, egy Európai Uniós színteret is biztosít a fent említett jogszabályok alkalmazására. Ez arra biztosít lehetőséget, hogy ha valaki tartósan külföldre költözik, akkor jogosult legyen a fogadó országban folyósítható ellátásokra. Fontos, hogy az érintett embernek személynek biztosítotti jogviszonyban kell állnia az adott tagállamban. Ebben az esetben az adott ország megfelelő hatóságainál elintézheti a támogatáshoz szükséges igények benyújtását annak érdekében, hogy az itthoni ellátásnak megfelelő támogatásban részesülhessen. A rendszer úgy működik, hogy nem az egyén szemszögéből nézi az ellátás megállapíthatóságának tényét, hanem az adott ország feltételrendszeréhez méri azt. A hatóságok a külföldre költöző személyt, a fogadóországban élő lakossal azonos bánásmódban részesítik. Az ellátások megállapítása során  figyelembe veszik a korábbi években megállapított öregségi nyugdíj összegét, és azokat az ellátásokat is, amelyeket az adott személy egy másik tagállamban igénybe vett.

Az előadó, a prezentációjában szót ejtett a tartós betegség esetén igénybe vehető természetbeni jutatásokról is. Ezek a külföldi országokban elvégzendő gyógykezelések esetén érhetőek el. Az ellátás magát a gyógykezelést érinti.

Érdemes megfigyelni azt is, hogy a különböző, Magyarországon elérhető ellátások hogyan alkalmazhatóak a külföldi tagállamok joggyakorlatában. Ehhez érdemes szakember segítségét kérni. Ez lehet a Nyugdíjfolyósítási Igazgatóság egyik munkatársa, vagy az MVGYOSZ jogásza is. A jogszabályok szövege sok helyen elvont formában van megfogalmazva, ezért a különböző esetekre lebontva érdemes azokat értelmezni.

Fontos tudni, hogy ha valaki egy közlekedési baleset következtében válik fogyatékossá, és egy bírósági eljárás keretében megítélt összeg járna neki, akkor azt az adott személy, a fogadó országba nem viheti át.

A prezentációkat követően, a megjelentek feltehették az elhangzottakkal kapcsolatosan felmerült kérdéseiket, és a hozzászólásaikat is elmondhatták. Ezek közül külön kiemelném dr. Gombás Juditnak, az ELTE egyik munkatársának a hozzászólását, aki Olaszországot hozta fel példának, ahol a látássérültek részére biztosított segédeszközöket szükség esetén évente kicserélik az érdekvédelmi szervezetek munkatársai.

Ezután Puskás Anett megköszönte a megjelenteknek az aktív részvételt, majd említést tett az Együtt a jövőnkért című rendezvény-sorozat májusi alkalmának programjáról. Ennek keretében kifejtette, hogy a következő alkalommal a vakok Állami Intézetének munkatársai lesznek a rendezvény-sorozat vendégei, akik a látássérült hallgatók részére indított képzésről mesélnek majd.

Ezt követően az ifjúsági referens lezárta a konferenciát.

Pillmann Tünde

Várgesztes, 2026. április 15.