Könnyen Érthető Kommunikáció, Egyenlő Esélyű Hozzáférés 6. nemzetközi szakmai konferencia

Könnyen Érthető Kommunikáció, Egyenlő Esélyű Hozzáférés 6. nemzetközi szakmai konferencia

 2026. június 12-én, a Könnyen érthető kommunikáció – Könnyen érthető élet műhely, és a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar szervezésében lezajlott a Könnyen Érthető Kommunikáció, Egyenlő Esélyű Hozzáférés 6. nemzetközi szakmai konferencia című program.

A meetinget a Zoom nevet viselő kommunikációs platformon keresztül tartották meg, 157 fő részvételével.

A meeting elején Farkasné dr. Gönczi Rita, az ELTE adjunktusa köszöntötte a résztvevőket, aki ismertette a rendezvény rövid programját.

Ezt követően elmondta, hogy az eseményről kép, és hangfelvétel is készül, amelyek a későbbiekben elérhetőek lesznek majd az egyetem honlapján. Egyúttal megkérte a résztvevőket arra, hogy a program ideje alatt végig lenémított mikrofonnal vegyenek részt a konferencián.

A 4 órás esemény ideje alatt, a megjelentek egy kvízjátékban is résztvehettek, ahol a meetinggel kapcsolatos kérdésekre válaszolhattak a vállalkozó szellemű jelentkezők.

A rövid bevezető után, Farkasné dr. Gönczi Rita átadta a szót az egyetem dékánjának, dr. Habil. Papp Gabriellának, és felkérte őt a program megnyitására. Az expozéjában, a dékán asszony kifejtette, hogy az idei esztendőben immár 6. alkalommal kerül megvalósításra a Könnyen Érthető Kommunikáció, Egyenlő Esélyű Hozzáférés című konferencia. Habil.Papp Gabriella, a beszédében elmondta azt is, hogy a fenti téma az elmúlt években különösen nagy hangsúlyt kapott az egyetem életében. Ez azt jelenti, hogy a könnyen érthető kommunikáció, és az egyenlő esélyű hozzáférés kérdéskörére egy önálló kurzus épült, ahol a gyógypedagógus hallgatók megismerhetik a fenti bekezdésben említett téma sajátosságait, és alkalmazási módszereit.

Ezen felül kifejtette azt is, hogy napjainkban nagy figyelmet kap az akadálymentesítés kérdésköre. Az egyetem dolgozói, a munkájuk során nagy hangsúlyt fektetnek a kognitív akadálymentesítés megvalósítására. Véleményük szerint ugyanis, a fenti témakör nagy segítséget jelent a fogyatékossággal élő emberek mindennapi életében.

A meeting az elmúlt hat évben nemzetközi szintűvé nőte ki magát. Ezen elsősorban a külföldi előadók magas számát kell érteni.

Nagy figyelmet kap az egyetem életében a Kutatói Központ, ahol a fenti témakörre épülő képzések kerülnek megvalósításra. Az egyetem hallgatói igen magas számban vesznek részt ezeken a kurzusokon.

A nyitóbeszédet követően, megkezdődtek a magas színvonalú előadások. Elsőként Farkasné dr. Gönczi Rita, az egyetem adjunktusa tartott prezentációt, aki a konferencia 5 éves történetét ismertette. A meeting első alkalma 2021. június 4-én, éppen a trianoni békediktátum aláírásának 101. évfordulóján került lebonyolításra. Az esemény-sorozat megvalósításának legfontosabb célja az volt, hogy a meeting az évek során nemzetközivé válhasson. Ez a 2026-os esztendőben meg is valósult, a szervezők legnagyobb örömére.

A rendezvény alapkoncepciója az volt, hogy az egyenlő esélyű hozzáférés alapjog minden ember számára. A szervezők fontosnak tartották egy olyan on-line platform kifejlesztését, ahol a hazai, és a nemzetközi szereplők szorosan kapcsolódhatnak egymáshoz. Ezen elsősorban közös projektek elindítását kell érteni.

Ezzel párhuzamosan a fenti témakörben kutatásokat, és felméréseket kívántak elvégezni, ami azt mutatja meg, hogy a fent említett tematika tekintetében hol van szükség változtatások életbeléptetésére.

A szervezők az idei esztendőben egy tanulmánykötetet kívánnak kiadni a konferencia elmúlt 6 évének leg emlékezetesebb előadásaiból. Ezen kívül bíznak abban, hogy a következő esztendőkben is megvalósulhat majd a program-sorozat.

Ahogy azt a jelen dokumentum egy korábbi részében már említettem, az értekezleten több, angol nyelvű prezentáció is elhangzott. Az előadások tolmácsolását Bessják Viola, és dr. Gombás Judit végezte.

Az első angol nyelvű prezentációt Jan Habbegger, az Insieme nevet viselő svájci civil szervezet egyik munkatársa tartotta meg, „Szavazási útmutató könnyen érthetően – együttműködés a kormánnyal” címmel. Ennek keretében kifejtette, hogy az intézmény dolgozói elsősorban arra fókuszálnak, hogy az országban 4 évente zajló parlamenti választások hozzáférhetőek legyenek minden ember számára. A civil szervezetnek jelenleg két tanácsadója van a parlamentben, az egyik a fogyatékossággal élő embereket, a másik pedig a kantonokat képviseli. Sajnos, az intézmény dolgozói azt tapasztalják a mindennapokban, hogy a Svájcban élő fogyatékossággal élő embereknél komoly ismerethiány mutatkozik a választásokon való részvétel vonatkozásában. Ezért, a civil szervezet képviselői egy olyan útmutatót adtak ki, amely részletesen elmagyarázza a szavazások menetét. Ez a hiánypótló írás 2019-ben került elkészítésre. A kiadványt később az összes kantonba eljuttatták.

Az intézmény munkatársai, a következő években egy olyan dokumentumot kívánnak elkészíteni, ami lehetővé teszi azt, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek is részt vehessenek a közügyek gyakorlásában. Ezen egy könnyen érthető kommunikációs-formátumban megjelentetett kiadványt kell érteni. Sok más országhoz hasonlóan ugyanis, a gondnokság alatt lévő embereknek Svájcban sincs joga részt venni a parlamenti választásokon. Ez megközelítőleg 12000 embert érint. Ugyanakkor sok olyan értelmi fogyatékossággal élő ember van, aki élhet a szavazati jogával, de nincs a számukra hozzáférhető információ a voksoláson való részvételhez. A kiadványt német, francia, és olasz nyelven is meg szeretnék jelentetni a civil szervezet munkatársai. A dokumentumot a későbbiekben az intézmény honlapjáról lehet majd letölteni. Ez egy qr-kód beolvasásával valósulhat majd meg.

Mivel Svájcban, a kantonokban lezajló voksolások eltérő formában kerülnek lebonyolításra, ezért az útmutató a fent említett tartományokra lebontva is tartalmazza majd a voksolás folyamatának ismertetését.

Ezen felül, az intézmény szakemberei jelenleg egy olyan dokumentumon dolgoznak, amely könnyen érthető kommunikációs-formátumban magyarázza el az értelmi fogyatékossággal élő embereknek az alkotmánymódosítás szükségességét. Lényeges, hogy a kiadvány elkészítésében részt vegyenek a fent említett célcsoportot képviselő civil szervezetek, hiszen kizárólag ők tudják visszajelezni azt, hogy a dokumentum maradéktalanul megfelel-e a könnyen érthető kommunikáció követelményének. Ennek előmozdítása érdekében, a munkába tapasztalati szakértőket kívánnak bevonni. Ezen felül, együtt kívánnak működni a jogászokkal is annak érdekében, hogy ellenőrizzék azt, hogy a dokumentum megfelel-e a törvényi szabályozás kritériumainak. A 2027-es esztendőben, a civil szervezet szakemberei frissíteni szeretnék a fent említett kiadványt. Erre a már meglévő ismeretek frissítése okán van szükség.

Ezen felül fontos lenne egy világos szabályrendszer megalkotása is, amely a fordításokat, és azok lektorálását írja elő. Ebben egy, a civil szervezet által megalakított munkacsoport tagjai vennének részt.

A meeting következő előadását Helena Holm-Cüzdan tartotta meg, aki a prezentációja első részében az általa képviselt egyesületet mutatta be. Ennek keretében elmondta, hogy a civil szervezet egy Finnországban egyedi kezdeményezésként alakult meg. Az intézmény munkatársai elsősorban könnyen érthető kommunikációs-formátumban megírt kiadványokkal dolgoznak. A központ neve egy svéd kifejezésből ered. A szervezet épülete Finnországban található. Az országban mint svéd, mind finn nyelven léteznek könnyen érthető kommunikációs-formátumban kiadott dokumentumok. A szervezet a finn nyelven kiadott szövegeket svéd nyelvre fordítja le. Ebbe a folyamatba természetesen tapasztalati szakértőket is bevonnak. Az intézmény szakemberei ezen felül más civil szervezetek által kiadott írásokat is lektorálnak.

Ezzel párhuzamosan, az egyesületnek létezik egy , az MVGYOSZ által negyedévente kiadott Vakok világa című folyóirathoz hasonló kiadványuk, amely évente 8 alkalommal jelenik meg. Itt olyan híreket adnak közre, amelyek jelentős mértékben befolyásolják a fogyatékossággal élő emberek mindennapi életét. Az intézmény szakemberei hangsulyozzák a könnyen érthető kommunikáció fontosságát. Az egyesület berkein belül egy olyan munkacsoport is működik, akik könnyen érthető kommunikációs-formátumba írnak át szépirodalmi műveket.

A civil szervezet kötelékében egy másik projekt is funkcionál, aminek az elsődleges feladata a könnyen érthető kommunikációs-formátumban megalkotott dokumentumok felolvasása. Finnországban, a népesség mintegy 12-14%-a használja a fent említett nyelvezetet. Ez nemcsak az értelmi fogyatékossággal élő személyekre, hanem a diszlexiás emberekre is igaz. Ők a tanulásban való akadályozottságuk okán használják a könnyen érthető kommunikációt. Mivel, több európai országhoz hasonlóan, Finnországban is egyre inkább a társadalom elöregedése figyelhető meg, ezért az egyesület az idős emberek számára is készít könnyen érthető kommunikációs-formátumú kiadványokat. Ez, ahogy azt a fenti bekezdésben már kifejtettem, egy jelentős célcsoportot érint. A civil szervezet elsődleges célja az, hogy a közérdekű információk minden ember számára akadálymentesen hozzáférhetőek legyenek, ezáltal mindenki hasznos tagja lehessen a finn társadalomnak. Ez a kulturális eseményeken való részvétel lehetőségét, és az önálló ügyintézés biztosítását jelenti.

Az egyesület szakemberei, a munkájuk során azt tapasztalják, hogy sok esetben nehéz megtalálni az úgynevezett arany középutat a jogászok, és a könnyen érthető kommunikációs-formátumban elkészített anyagok lektorai között. Ezért a civil szervezet munkatársai végül arra a következtetésre jutottak, hogy a fent említett kiadványok megalkotásakor megtartják a hivatalos kifejezéseket, ugyanakkor azok jelentését el is magyarázzák. Ez úgy valósul meg, hogy az idegen szavakat kiírják, majd egy szótár segítségével felkutatják annak jelentését, végül átfordítják a magyarázatot könnyen érthető kommunikációs-formátumba. Ez a folyamat azonban meglehetősen sok időt vesz igénybe. Ez különösen igaz a különböző magyarázatok összeállítására. Lényeges, hogy a felhasználók ellenőrizzék az adott anyagokat, ezután a szakemberek módosítják a szövegeket a megadott kritériumok alapján. Fontos különbséget tenni az on-line, és a nyomtatott dokumentumok között. A nyomtatott kiadványok szövegénél úgy járnak el, hogy a textust közel viszik a bal margóhoz, ezzel párhuzamosan rövid irományokat használnak. Ezt azonban nehéz megvalósítani a gyakorlatban.

A civil szervezet munkatársai, az egyesület honlapján olyan textusokat jelenítenek meg, amelyeknek a bekezdései rövidek, és átláthatóak.

A konferencia 4. előadását Ursula Semlisch, az Ausztriában működő Capitoo nevet viselő civil szervezet egyik munkatársa tartotta meg, aki „Egyszerűsítés az AI használatával” címmel tartott prezentációt. Ennek keretében elmondta, hogy mind Olaszországban, mind Németországban vannak kapcsolataik a fogyatékossággal élő embereket képviselő civil szervezetek munkatársaival. Az egyesületük elsősorban az akadálymentes környezet megvalósítását tűzte ki célul a fenti országokban. Ursula Semlisch elmondta azt is, hogy amunkacsoportjukban több tapasztalati szakértő is tevékenykedik, akiknek a feladata a könnyen érthető kommunikációs formátumban megalkotott anyagok lektorálása. Ehhez a mesterséges intelligenciát hívják segítségül. Ennek az elsődleges oka az, hogy úgy látják, hogy az AI egyre nagyobb szerepet kap a mindennapi életben. Jelenleg számos, a mesterséges intelligencia által kínált szolgáltatás érhető el a felhasználók számára. Ezek az alkalmazások, az általuk felkutatott információkat általában szöveges verzióban jelenítik meg. Ezt megelőzően, a felhasználónak meg kell adnia az applikáció számára a szövegek jellegét, ezután a programok átalakítják azokat a kívánt formátumba.

Vannak azonban olyan jelenségek is, amelyekre oda kell figyelni a mesterséges intelligencia alkalmazása során. Az AI sok esetben hallucinál, azaz téves információkat oszt meg a felhasználókkal. A mesterséges intelligencia soha sem fog tökéletes szövegeket alkotni. Az AI ebben az esetben mindig a saját maga által legjobbnak ítélt szöveget javasolja a szerző részére további használatra. Az AI nem képes felelős döntéseket meghozni, ezért a textus tartalmával kapcsolatos konklúziókat kizárólag a felhasználó vonhatja le. Ezen felül, az esetleges tévedések kiküszöbölése is a felhasználókra vár. Egyúttal a szövegek utólagos szerkesztése is az ő feladata lesz.

Ursula Semlisch, az előadása következő részében a mesterséges intelligencia erősségeit vázolta. Ennek keretében kifejtette, hogy az AI segítséget nyújt a kutatásban, és ötleteket is ad a felhasználók részére. Ez elsősorban a háttér feltérképezését jelenti. Fontos, hogy először ismerjük meg azt a textust, amellyel dolgozunk, majd keressünk magyarázatokat az idegen szavakhoz. Ez a követelmény akkor is igaz, ha a szerző a szöveg minden szavát ismeri. Ez jelentős segítséget nyújt a könnyen érthető kommunikációs-formátumú szövegek megalkotásában. A mesterséges intelligencia segít csökkenteni a bizonytalanságot, és minőséget ad a szövegeknek. Ezzel párhuzamosan az AI által adott tanácsok egyfajta második véleményként is alkalmazhatóak. Ezen felül, segítséget nyújthat a már meglévő szövegek további akadálymentesítésében is. Ezentúl segít a sebesség növelésében. A fentiekben leírtak alapján tehát elmondhatjuk, hogy a mesterséges intelligencia egy jó eszköz azonban nem helyettesíti az emberi tényező bevonását a különböző folyamatokba.

A meeting 5. előadását Farkasné dr. Gönczi Rita adjunktus tartotta meg, aki „A könnyen érthető kommunikáció alkalmazása az AI használatával” címmel tartott prezentációt. Ennek keretében elmondta, hogy fontos átgondolni azt, hogy mire használjuk a mesterséges intelligenciát. A könnyen érthető kommunikáció szorosan kapcsolódik az egyenlő esélyű hozzáférés témaköréhez. Az AI segítséget nyújt a hosszú szövegek egyszerűsítésében. Ezen felül segít a kontextus megtisztításában, ezáltal egy érthető szöveget kaphatunk. A könnyen érthető kommunikációt alkalmazók csoportjába tartoznak a tanulásban akadályozott személyek, az idős emberek, az idegen ajkúak, és a siket személyek is. A könnyen érthető kommunikáció szabályrendszerét egy ernyőszervezet hozta létre, ezt később az ÉFOÉSZ adaptálta. Napjainkban, a civil szervezetek is ezt a szabályrendszert alkalmazzák.

Farkasné dr. Gönczi Rita, az általa végzett kutatásban azt vizsgálta, hogy egy, a támogatott lakhatásban élő, értelmi fogyatékossággal élő ember számára mennyire érthetőek a háztartási gépekhez mellékelt használati útmutatók. Ezen felül vizsgálta a  fent említett célcsoport lakhatását biztosító intézmények házirendjeit is. A felmérés során 3 féle, úgynevezett promptot adott meg a mesterséges intelligencia számára. Az egyszerűsített prompt megadásakor azt kérte az AI-tól, hogy a csatolt textusokból állítson elő egy egyszerű nyelvezetű szöveget. A második esetében konkrét utasításokat adott neki a szövegek átalakításának vonatkozásában. A harmadik promptnál mellékletként csatolta az útmutatóhoz, és a házirendhez könnyen érthető kommunikációs-formátumban elkészítettdokumentumot, és az eredeti szöveget is.

A kutatás során, az adjunktus asszony azt találta, hogy mindhárom prompt esetén eltért egymástól a szavak száma. A nyelvtani szempontokat figyelembe véve azt tapasztalta, hogy a 3. promptnál magasabb volt az AI által kiadott szavak száma. A textusban a bővített mondatok aránya is drasztikus mértékben csökkent. Ezen felül kevesebb lett az igék száma is. A mintaszöveg megadása tehát az érthetőség növekedését eredményezte.

A felmérés során Farkasné dr. Gönczi Rita tehát azt a konklúziót vonta le, hogy az AI nem képes a szövegeket önállóan könnyen érthető kommunikációs nyelvezetre lefordítani. Ehhez egyfajta támogatott közeget kell biztosítani a számára. Ebben nagy szerep jut a felhasználóknak. A fordítás során erőtejesen megjelenik a szövegtagolás jelentősége. A fordítás során el kell választani egymástól a témaköröket. Ehhez dupla sorközöket szükséges alkalmazni. A mutató névmások helyett adott főnevekkel kell helyettesíteni. A textust tegező formátumban szükséges megírni. Fontos megjegyezni, hogy az AI időt, és energiát spórol meg a számunkra. Ennek ellenére lényeges a humán szakértő bevonása a szövegek megírásába annak érdekében, hogy a dokumentum minden meglévő tartalmi elemére figyelni tudjon. A fordításkor alkalmazni kell az egyenlő esélyű hozzáférés elvét.

A meeting következő előadását Bernáth Borbála, Szabados Miklós, és Tóth Gábor tartotta meg, akik „Lektori munkák! – protokoll, a tapasztalati szakértők munkájához” címmel tartottak prezentációt. Ennek keretében elmondták, hogy 2017. óta vesznek részt a könnyen érthető kommunikációs-formátumban elkészített szövegek lektorálásában, és azok értelmezésében egyaránt. A lektorálás során értelmezik az adott dokumentumot, majd aláhúzzák az idegen szavakat. A fenti tevékenység kapcsán, a munkacsoport több projektet is indított a korábbi években. Ezek közé tartozik sok más mellett az a tender, aminek ideje alatt a Nemzeti Múzeumban fellelhető dokumentumok lektorálását végezték el a szakértők. A projekt ideje alatt megszerzett tapasztalatokból egy workshop-ot is indítottak az intézményben dolgozó múzeumpedagógusok részére. Ennek keretében a könnyen érthető kommunikációs-formátumú szövegek megalkotásának legfontosabb alapelveit mutatták be, gyakorlati feladatokon keresztül.

Ezután, az előadók a lektorálás folyamatát mutatták be a résztvevőknek. Ennek keretében kifejtették, hogy a könnyen érthető kommunikációs-formátumban megírt szövegeket, azok kézhezvétele után alaposan átolvassák, majd aláhúzzák a bennük található idegen szavakat, és átírják az ÉFOÉSZ által adaptált szabályrendszer alapján. Végül a kész dokumentumot aláírják, és keltezéssel látják el azt. Ezzel párhuzamosan kitöltik az úgynevezett lektorálási lapot, és ajánlásokat fogalmaznak meg a textusok megrendelői részére a jövőben megírandó könnyen érthető kommunikációs-formátumú dokumentumok vonatkozásában.

Ezen felül érdemes tudni azt is, hogy a lektorok egy mentor aktív közreműködésével dolgoznak együtt. Ő támogatja az egymásra épülő folyamatok elvégzését, összeköti a munkacsoport tagjait, valamint a felmerülő kérdéseket megválaszolja. A lektorok számára kihívást jelent az a tény, hogy a tökéletes munka érdekében a szövegeket több alkalommal is át kell olvasniuk. E mellett, a lektorálás során más érintettek fejével kell gondolkodniuk. Ugyanakkor sikerélményt jelent a számukra az a tény, hogy a megrendelők minden alkalommal elégedettek a munkájukkal. Az előadók úgy látják, hogy a tevékenységük segítségével kinyílik a világ a társadalomban való aktív részvétel lehetőségére.

A prezentációjuk következő részében, az előadók vázolták a lektoráláskor alkalmazandó legfontosabb szempontokat. Ennek keretében elmondták, hogy a lektori munka segít abban, hogy a sérült embertársaink is felfedezhessék a múzeumi kincseket. A lektori munka olyan embereknek segít, akik nem értik a fent említett intézményekben megjelenő szövegeket. A tevékenységük során ugyanakkor figyelembe kell venni az idegen szavakat is. Fontos, hogy ezek szótárazása minden esetben megtörténjen. A fenti műveletet követően, a lektorok könnyen érthető kommunikációs-formátumba írják át az idegen fogalmakat. Ezekhez képi információkat is csatolni kell. A mentor képessé teszi a csoport tagjait a munkavégzésre, és összehangolja a projekthez kapcsolódó folyamatokat.

Ezután ismét Farkasné dr. Gönczi Rita vette át a szót, aki az úgynevezett lektori jelzésrendszerről beszélt. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai kara ugyanis, a korábbi években kidolgozott egy olyan dokumentumot, amelyben olyan szempontok lelhetőek fel, amelyek segítenek a különböző szövegeknek a könnyen érthető kommunikációs-formátumra történő lefordításában. Ezen felül olyan képeket is tartalmaz, ami a fordítások mibenlétét magyarázza el. A szöveg lehetővé teszi a textusból kimaradt egyéb ajánlások megfogalmazását is. Ez egy külön rubrika formájában valósul meg.

A program következő előadását N.Gáva Szabina, a Nemzeti múzeum egyik múzeumpedagógusa tartotta meg, aki „Könnyen érthető látogatói füzet kiállítási helyzetben” címmel tartott prezentációt. Ennek elején elmondta, hogy a Múzeumok Nemzetközi tanácsa által kiadott nyilatkozat rögzíti azt az alapelvet, mi szerint a múzeum egy, a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált intézmény, amely folyamatosan kutatja, gyűjti, megőrzi, értelmezi, és kiállítja a tárgyi, és a szellemi örökséget. A múzeum minden ember számára nyitott, hozzáférhető, és befogadó, ezen felül elősegíti a sokszínűséget, valamint a fenntarthatóságot is biztosítja. Mindemellett etikusan, szakszerűen, és a közösségek részvételével működik, és kommunikál, változatos tapasztalatot nyújtva az oktatás, a szórakozás, a reflektív gondolkodás, és a tudásmegosztás területén.

Ezt követően, N. Gáva Szabina az Inklúzió a múzeumban című projektről beszélt. Ennek keretében sok más mellett kifejtette, hogy 2023-ban egy szerződéskötés valósult meg az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai karának dolgozóival, a végzős hallgatók gyakorlati vizsgájának lebonyolításáról. Ezt követően, a fenti tapasztalatok vonatkozásában egy kiadvány is született, amelyet a tender megálmodói a többi múzeum körében is népszerűsítettek.

A 2025-ös esztendőben, az intézmény munkatársai részére egy képzés valósult meg, amely Kék-képzés címmel került lebonyolításra. A kurzus legfontosabb célja a múzeumok akadálymentesítésének előmozdítása, és a múzeumban való tájékozódás elősegítése volt. A projektben az intézmény múzeumpedagógusai, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai karának oktatója: Farkasné dr. Gönczi Rita, valamint tapasztalati szakértők vettek részt. A képzés keretében, a múzeum pedagógusok megismerhették azt, hogy miként támogathatják a sérült emberek számára a múzeumban tett látogatás megtervezését, hogy miként tudják segíteni a látogatók önállóságát, a fent említett célcsoportokkal való kommunikáció során alkalmazandó szempontokat, az intézményben fellelhető képek könnyen érthető kommunikációs-formátumban való magyarázatát, a múzeumban betartandó szabályok vázolásának mikéntjét, valamint az illusztrációk, és a helyszíni fotók leíratának elkészítésének módszerét is.

Ezen felül, egy másik projekt is megvalósult a fent említett tender eredményeként. Ezen egy információs füzet megjelentetését kell érteni, amely az Attila kiállításhoz kapcsolódó ismereteket mutatja be, könnyen érthető kommunikációs-formátumban. A kiadvány elsősorban a megértési nehézséggel élő emberek részére készült. A füzetet tapasztalati szakértők lektorálták. Fontos megjegyezni, hogy a kiadvány nem az Attila kiállítás vezető átirata. A füzet célja a tájékozódás segítése, és a kiállításon fellelhető tárgyak bemutatása volt.

A konferencia következő előadását Gruiz Katalin, a Down Alapítvány elnöke tartotta meg, aki „Könnyen érthető kommunikáció az inkluzív közszolgáltatásokban” címmel tartott prezentációt. Az elnök asszony, az előadása első részében az értelmileg akadályozott személyek inkluzív életvitelének feltételeit ismertette. Ezek a mindenki által igénybe vehető szolgáltatások, az inkluzív hivatali ügyintézés lehetősége, valamint az ehhez szükséges viselkedés, és kommunikáció kialakítása, és az egyetemes szolgáltatások kultúrájának megteremtése. A VHO 2006-ban kiadott egy állásfoglalást, mi szerint egy fogyatékossággal élő személy nem kizárólag a fogyatékossága, vagy az egészségi állapota miatt kerülhet hátrányos helyzetbe, hanem olyan attitűdbeli, és környezeti akadályok miatt is, amelyek gátolják a másokkal azonos alapon történő társadalmi részvételét. A Down Alapítvány szakemberei, az elmúlt években azt tapasztalták, hogy a korlátozott hozzáférhetőség okán a magyar népesség nagy része hátrányban van. Közéjük tartoznak az idős emberek, a demensek, és a fogyatékossággal élő személyek is.

Ezt követően, az elnök asszony a kívánatos inkluzív környezet megteremtésének feltételeit vázolta. Ennek keretében kifejtette, hogy az egyik legfontosabb alapelv az egyetemesség követelménye. Ez azt jelenti, hogy mindenkit képes kiszolgálni.

A második kritérium a mentális akadálymentesség, amin a minden társadalmi csoport részére való érthetőséget kell érteni.

A következő lényeges elv a taníthatóság szempontja, azaz annak az ideális körülménynek a megteremtése, hogy az elvárások definiálhatóak. Ez csak akkor valósulhat meg, ha az adott kritérium könnyen érthető kommunikációs-formátumba van lefordítva, az ügyintéző, és a kliens partneri viszonyban vannak egymással, az ügyintézési folyamat pedig jól használható.

A kommunikáció nyelve és stílusa emberbarát, egyúttal az ügyintéző által használt kifejezések jól tükrözik az adott közszolgáltatónál alkalmazott attitűdöt .

A Down Alapítvány szakemberei, az elmúlt években azt tapasztalták, hogy az értelmileg akadályozott embereket a közszolgáltatások igénybevételének ideje alatt  elsősorban negatív élmények érik. A fenti célcsoportot tehát az átlagnál is jobban sújtják az előző bekezdésekben említett hiányosságokból adódó problémák. Mivel a közszolgáltatások az állam szerepvállalásától függenek, ezért szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a szerepek értelmezése, és a fennálló helyzet is javításra vár. A közszolgáltatások egy részét az állam , és az önkormányzatok végzik, és közvetlenül az adóbevételekből finanszírozzák. Ezek közé tartozik az egészségügy, az oktatás, a közbiztonság, a gyermekvédelem, a szociális szolgáltatások, valamint a kulturális szolgáltatások. A közszolgáltatások fenntartásának másik szeletét a cégek adják. Ebben az esetben azok piaci alapon működnek, ám ezek működését is az állam szabályozza. Ebben az esetben is igaz az a tény, hogy az állam szavatolja az egyetemes elérhetőséget. Azaz azt, hogy mindenhol, mindenki számára elérhetőek legyenek a különböző szolgáltatások. Ilyenek a közműszolgáltatások, a hulladékgazdálkodás, a közlekedés, és az utak is. A közszolgáltatásoknak a polgárok igényéből kellene kiindulniuk. Az értelmi fogyatékossággal élő emberek azt tapasztalják, hogy bármilyen közszolgáltatást vesznek igénybe, mindent áthat a bürokrácia jelensége. Az ügyintézési folyamat áttekinthetetlen, és kormányhivatalonként eltérő ügymenettel, és kiszolgálással találkoznak a kliensek. Ezeket a szolgáltatásokat nem a lift, a rézsű, és a jelnyelvi tolmács teszi használhatóvá a fenti célcsoport számára, hanem a mentálisan akadálymentes kiszolgálás. A kifejezés kettős jelentéssel bír, egyrészt az értelmi fogyatékossággal élő, a demens, és az idős ügyfelek számára akadálymentes környezet megteremtésének ideális körülményét jelenti, ezen felül fontos még a könnyen érthető kommunikáció alkalmazása az ügyintézők által. A második jelentés szerint, a mentális akadálymentesség a fejekben lévő előítéletek és a túlhaladott modellek alkalmazásának elvetését jelenti. Ennek érdekében szükséges a fenti célcsoport tagjainak képessé tétele az önálló ügyintézésre, az ügyintézők részéről a partneri hozzáállás megteremtése, a hatékony szolgáltatói szakmai attitűd megteremtése, és a megfelelő eszköztár kialakítása a szolgáltatói ügyintézők körében. Ezen felül lényeges a társadalmi szemléletformáló programok megvalósítása is.

Az igénybevehetőség szempontját figyelembe véve, a közszolgáltatások az alábbi csoportokra oszthatók: mindenkinek szólnak: ez azt jelenti, hogy az ügyintézésből nem zárható ki senki. Ezek közé tartozik a közvilágítás. A második csoportban vannak a fizetős szolgáltatások. Ide soroljuk a közműcégeket. Ezekből a szolgáltatásokból ki lehet zárni azokat, akik nem fizetik meg a számlákat. A harmadik csoportba tartoznak a feltételekhez kötött szolgáltatások, úgy mint az egészségügyi, az oktatási, és a szociális szolgáltatások. Ide sorolják többek között azokat az óvodákat, és iskolákat,  amelyeket a fogyatékosság fajtája szerint besorolt célcsoportok vesznek igénybe. Magyarországon azt lehet tapasztalni, hogy az az intézmény, ami speciális, saját magát szegregálja helyileg, és szakmailag egyaránt.

Az értelmi fogyatékossággal élő emberek szolgáltatás-igénybevételének, és ügyintézésének akadálymentesítése nem azonos a környezet fizikai akadálymentességével, vagy a jelbeszéddel. Nem elegendőek a könnyen érthető kommunikációs-formátumban megírt szövegek, és segédanyagok sem. Az írott információnál fontosabb számukra a szolgáltató személy tudása, a könnyen érthető szóbeli kommunikáció, a segítőkész attitűd, a megbízható, kiszámítható, és átlátható ügyintézési folyamat megteremtése. Az értelmi fogyatékossággal élő embereknek olyan ügyintézőre van szüksége, aki a legjobb tudásával, személyre szabottan szolgálja ki az ügyfelet, partnerként kezeli az adott személyt, és minden szempontból etikusan viselkedik vele szemben.

A prezentációja következő részében Gruiz Katalin az inkluzív szolgáltatáshoz szükséges elengedhetetlen elemeket ismertette. Ezen az ügyintézés menetének optimális kialakítását, az egységes ügyintézés minden régióban való egységességének megteremtését, az ügyféloldali folyamat személyes bemutatását, a folyamatok biztos ismeretének megteremtését, a könnyen érthető kommunikációs-formátumban elkészített útmutatók biztosítását, az ügyfélközpontú kommunikáció megteremtését, és az elégedettség-orientált hozzáállás kialakítását kell érteni. Az írott anyagok segítenek a felkészülésben, de nem helyettesítik a dinamikus szóbeli kommunikációt. Mindenki számára fontos, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek résztvehessenek a társadalmi folyamatokban. Lényeges, hogy az ügyintéző türelmes legyen a kliensével.

Ezt követően, az elnök asszony az értelmi fogyatékossággal élő ügyféllel való elvárható viselkedés, és kommunikáció legfontosabb ismérveit vázolta. Ezekkel kapcsolatosan kifejtette, hogy  lényeges, hogy az ügyintézőnek legyen biztos tudása a klienséről. Az ügyintézés folyamatának ideje alatt partneri viszonyban kommunikáljon a kliensével. Figyeljen a folyamat ideje alatt felmerülő igényekre. Türelmes legyen az ügyféllel, és sikerorientált hozzáállással rendelkezzen. Az értelmi fogyatékossággal élő személy teljes értékű, és jogú embernek tekintendő. A fenti célcsoport tagjai számára is meg kell tehát teremteni az önálló ügyintézés lehetőségét. Az állapota okán segítségre van szüksége a jogainak gyakorlásában.

Ezután, Gruiz Katalin az inkluzív ügyintézéshez szükséges körülményeket vázolta. Ennek kapcsán elmondta, hogy ideális esetben az ügyfélnek elég annyit tudni, hogy mit szeretne elintézni. Az ügyintézés a továbbiakban önállóan zajlik, a mesterséges intelligencia aktív közreműködésével. Ezen felül választhatő a személyes részvételen alapuló ügyintézés is. A folyamat ideje alatt semmit nem kell az ügyfélnek kitöltenie, hiszen minden információ megtalálható az adott kormányhivatal adatbázisában. Az iratok csatolása, a fenti okból kifolyólag nem válik szükségessé. Az ügyfélnek nem kell igazolni a Down-szindróma meglétét.

Az előadása utolsó részében, az elnök asszony az inkluzió kockázatait mutatta be. Ennek keretében kifejtette, hogy manapság kevés képzést biztosít az állam a szakemberek részére, ezért azok tudása, és a szemlélete is elmarad az inkluzív szolgáltatások igényétől. A szakértők új generációja még nem került ki az egyetemekről. Ezen felül szükséges a rendszer teljes mértékű újratervezése. Ezidő alatt nemcsupán a szakemberek szemléletét kell megváltoztatni, hanem az inkluzióhoz nem szokott többségi társadalom szemléletét is át kell formálni. Az inkluzió könnyen elbukhat a szakmai ismeretek hiánya, valamint az általánosan kedvezőtlen attitűd miatt. Olyan inkluzív ügyintézésekre van szükség, amelyek eleget tesznek a jogszabályokban foglaltaknak, és szociálisan egyenrangú partnerként kezelik az ügyfeleket.

A meeting következő előadását Magyar Ágoston, a szegedi egyetem adjunktusa tartotta meg, „A könnyen érthető nyelv megjelenése  a készségfejlesztő iskolai képzést nyújtó tankönyvekben” címmel. Ennek első részében a készségfejlesztő gyakorlati képzést nyújtó tankönyvek jelenlegi helyzetét mutatta be. Ennek keretében kifejtette, hogy 1997-ben megalakult az első készségfejlesztő speciális szakiskola Magyarországon. A szakmai képzéshez azonban 2023 decemberéig nem jelent meg tankönyv. További problémát jelent, hogy a szakmai képzést oktató szakembereknek nem kötelező gyógypedagógiai végzettséggel rendelkezniük.

A prezentációja következő részében, Magyar Ágoston az általa végzett kutatással kapcsolatos témaválasztás indoklását vázolta. Ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy szükségesnek tartotta új programok, és irányelvek kidolgozását a más tudományterületeken dolgozó szakértők közreműködésével. Ezen felül visszajelzést akart adni a tankönyvszerzőknek a kiadványok vonatkozásában. Mindezek mellet úgy látta, hogy a hatékonyabb tanulás lehetőségének megteremtése elősegíti a társadalmi integrációt.

Ezzel párhuzamosan, az előadó véleménye szerint nagy hangsúlyt kell fektetni a könnyen érthető kommunikáció szabályrendszerének bemutatására, és vizsgálta a fenti fogalom megjelenését a készség fejlesztő tankönyvekben, és segédeszközök használati útmutatóiban.

A prezentációja következő részében, az előadó az általa végzett felmérés elméleti hátterét ismertette. Ennek keretében kifejtette, hogy a kutatás első lépése a célcsoport meghatározása volt. Magyar Ágoston, a kutatás célcsoportjaként a középsúlyos értelmi fogyatékossággal élő személyeket jelölte meg. A felmérés során a fenti célcsoportot igyekezett elkülöníteni a tanulásban akadályozott tanulóktól.

Ezt a hipotézisek megfogalmazása követte. Ebben annak kérdését fogalmazta meg, hogy mely könnyen érthető kommunikációs-formátumú elemek jelennek meg a vizsgált tankönyvekben, és azok milyen gyakorisággal fordulnak elő? Ezeken a nyelvi, a tipográfiai, és a multimodális elemeket kell érteni. A második hipotézis annak kérdése volt, hogy a könnyen érthető kommunikációban alkalmazandó elvek elemei milyen gyakorisággal érvényesülnek a fent említett kiadványokban. Ez a vizuális elemek, és a rövid mondatok megjelenését jelenti. Ezen felül fontosnak tartotta a kvatintativ gyakoriságok, és eloszlások kimutatását is.

Magyar Ágoston, a kutatás során azt is vizsgálta, hogy milyen mintázatok, és kölcsönhatások figyelhetők meg a könnyen érthető kommunikációs-formátumú elemek között, és ezek milyen hatással lehetnek a szöveg érthetőségére? Az előadó megfigyelte azt is, hogy a vizsgált tankönyvekben a KÉK-elemek milyen kölcsönhatásban vannak egymással. Ehhez az úgynevezett kvantitatív leíró statisztikát használta. Ezen az általa elkészített interjúk tematikus elemzését kell érteni. Ezzel párhuzamosan, a kutató azt is vizsgálta, hogy milyen egyedi, és innovatív megoldásokat alkalmaztak a tankönyvek szerzői a kiadványok megírása során. Azt is felmérte, hogy ezek hogyan igazodnak a nemzetköziszabályrendszerekhez. Ezek közé tartozik a szöveges helyett a képi illusztrációk alkalmazása, valamint a speciális vizuális támogatások, és a pedagógusoknak szánt instrukciók megjelenése. Ezek ugyanis szintén a könnyen érthetőséget növelik. A vizsgálatnál, a hipotéziseket betűkódokkal látta el.

Ezt követően, Magyar Ágoston a kutatási mintát vázolta. A kutatás mintájaként a 18 gyakorlati modulhoz eddig megjelent 15 tankönyv szolgált. A kutatással kapcsolatos megkeresésekre a tankönyvek szerzőinek 68%-a küldött érdemi választ. Ezzel kapcsolatosan érdemes megemlíteni azt is, hogy két tankönyv vonatkozásában nem kapcsolódnak szerzői tapasztalatok.

Ezt követően, az előadó a kutatási módszert ismertette. Ennek keretében elmondta, hogy a felmérésnél kvalitatív, és kvantitatív módszereket is használt. Ezen felül, a könnyen érthető kommunikáció európai alapelveit is figyelembe vette.

A prezentációja következő részében, Magyar Ágoston a kutatás elején általa felépített hipotézisek igazolásának/elvetésének indokait vázolta. Ennek keretében kifejtette, hogy a vizsgált tankönyvekben, a fellelhető elemek között kölcsönhatás figyelhető meg. Ez azt jelenti, hogy egyes kombinációk szinergikus hatást fejtenek ki egymásra. Más kombinációk azonban kontraproduktívak lehetnek. Ezek összességében jelentősen befolyásolhatják az érthetőséget. Ezen felül megfigyelte azt is, hogy a kiadványok szerzői által alkalmazott, a gyógypedagógia módszertanából származó, az irányelveken jelentősen túlmutató innovatív megoldások, például a kép alapú magyarázatok, a speciális, és a vizuális támogatások, vagy a pedagógusoknak szánt instrukciók szerepelnek a tankönyvekben. Ezek szintén a kiadványok érthetőségét növelik.

Ezen felül azonban ki kell mondani, hogy szükséges a speciális iskolák számára készült kiadványok további fejlesztése. Mindemellett a vizuális kommunikációt is fejleszteni kell a minél jobb eredmény elérése érdekében. Ezen felül ki kell szélesíteni a napjainkban alkalmazott gyógypedagógiai gyakorlatot. Mindemellett folyamatos kutatásokat kell végezni a speciális iskolák részére készült tankönyvek vonatkozásában.

A prezentációja utolsó részében, a kutató a tankönyvek szerzői számára osztott meg néhány jótanácsot annak érdekében, hogy a fent említett kiadványok maradéktalanul megfeleljenek a könnyen érthető kommunikáció szabályrendszerének. A tankönyvekben érdemes kerülni a rövidítéseket, úgy mint: stb. pl.

Hagyjuk el a mozaik szavakat, E helyett írjuk ki a szavakat teljes egészükben. Ha mégis alkalmazzuk ezeket a szavakat, akkor magyarázzuk meg azok jelentését. Hosszú mondatok helyett alkalmazzunk rövid mondatokat a szövegek megírása során. A mondatszerkezetek egyszerűek legyenek. Az összetett mondatok esetén a fő, és a mellékmondat logikai sorrendben legyen a szöveg előrehaladásának szempontjából. A tagmondatok, és a mondatok legyenek rövidek. A mondat csak egy fontos pontot tartalmazzon. A mondatban nem fordulhat elő több módosítószó egymás után. A szöveg nem tartalmazhat olyan szerkezeteket, amelyekben a főmondat közepén egy mellékmondat lelhető fel. A szöveg nem tartalmazhat befejezetlen tagmondatokat, vagy más befejezetlen szerkezeteket. A mondat kizárólag egy gondolatot tartalmazzon. Az azonos mondatrészekhez tartozó szavakat lehetőség szerint írjuk egy sorba!

Ezután egy rövid kávészünet következett, majd az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai karának gyógypedagógia tanár mesterképzés nevet viselő kurzusán résztvevő hallgatók munkáinak bemutatásával folytatódott a program. Ennek első részében Farkasné dr. Gönczi Rita adjunktus, Dévényi Judit, és Selmeczi Erika tartott előadást , akik „Ma- gyógypedagógia gyakorlati nyitott terek – inkluzió a múzeumban projektben” címmel tartottak prezentációt. Ennek keretében kifejtették, hogy hallássérült emberek részére valósították meg a programot. Ennek az elsődleges oka az volt, hogy a gyógypedagógia tanár mesterképzés kurzust egy, a fenti célcsoportba tartozó személy is elvégezte, ez kellő motivációt jelentett a számukra egy ilyen tender megtartására. Az esemény legfontosabb célja a hallássérült emberek infokommunikációs akadálymentesítésének megvalósítása volt. Egyúttal, a hallgatók fel szerették volna hívni a figyelmet a befogadás szükségességére. Ehhez egy támogató, és rugalmas környezetet kívántak teremteni a hallássérült emberek számára. A workshop első részében, a hallgatók egy történetre épülő képfeldolgozó feladatot adtak a résztvevőknek. A gyakorlat révén megfigyelhető volt a pozitív stigmatizáció jelensége. A történet teljes megismerését követően, a résztvevők között egy mélyebb reflexió indult a siket embereketérő társadalmi előítéletekről. A workshop második részében a megjelentek számba vették az akadálymentesítés mélyebb összefüggéseit. Ezután a résztvevők megismerkedhettek a jelnyelvi tolmácsolás alapjaival. A program végén, a megjelentek egy visszajelzést adtak a hallgatók részére a workshop lebonyolításáról, ami pozitív volt. A diákok szükségesnek tartják további hasonló rendezvények megvalósítását, ezzel segítve a hallássérült emberek társadalmi szerepének erősítését.

Ezután Ferenczi Fanni, Juhász -Dubniczky Ildikó, Mervay Klára, Szalontai-Horváth Andrea, és Tóth Orsolya tartott előadást, „Intim higiénia-lányoknak” címmel. Ezzel kapcsolatosan a hallgatók elmondták, hogy a könyv megalkotása egy izgalmas feladat volt a számukra. A kiadvány tartalmát először egy vázlatba foglalták össze. Ekkor szembesültek annak tényével, hogy az intim higiénia egy meglehetősen tág témakört ölel fel. Ezért a dokumentum tematikáját később a menstruáció témájára szűkítették le. A könyv minden nő számára hasznos útmutató lehet a menstruáció megélése szempontjából. A hallgatók abból a hipotézisből indultak ki, hogy a fenti témakörben minden érintettnek lehetnek kérdései, ezért a könyv ezekre kíván kimerítő válaszokat adni. A diákok érdekességként megjegyezték azt is, hogy a témák között voltak olyan elemek, amelyek a számukra is újdonságot jelentettek. Ilyen volt a menstruációs kehely használatának mikéntje. A könyv végül 45 oldal terjedelemben jelent meg, PDF-formátumban.

A kiadványt több részre osztották a hallgatók. Az első blokkban a könyv objektív használatáról tudhattak meg érdekes információkat az olvasók. Itt valósult meg a témával kapcsolatos fogalmak tisztázása is. A kiadvány következő részében részletesen elmagyarázzák a menstruáció fogalmát, majd kitérnek az ehhez alkalmazható eszközök használatára, és azt isösszefoglalják, hogy miként érdemes a nőknek tisztálkodni a menstruáció ideje alatt. Ezután azt is kifejtették, hogy mit kell tenni a ruha esetleges átázása, és a menstruáció váratlan megérkezése esetén.

A kiadvány részeit természetesen képi elemek is kiegészítik. A fotókon szereplő nőnek az Emese nevet adták. Ezzel személyessebbé kívánták tenni a könyvet a hallgatók.

A diákok, a következő félévben egy kurzust szeretnének tartani a támogatott lakhatásban élő nők számára a menstruáció vonatkozásában. Ezen felül, a hallgatók tervezik a kiadvány bővítését is, amivel a menstruációval kapcsolatos tabukat szeretnék ledönteni.

A meeting következő előadását Dakó Zsanett, Fodróczy Katalin, Gágó-Kovács Gabriella, Gyuricza-Matus Gyöngyi, és Kenéz Adrien tartotta meg, „Mi történik 5 éves gyermekeddel – útmutató szülőknek” címmel. A hallgatók legfontosabb célja a Pedagógiai Szakszolgálatoknál zajló vizsgálatokkal kapcsolatos tudnivalók átadása volt. A projektet egy hiánypótló prospektus elkészítésével kívánták megvalósítani, ami elsősorban a szülőknek, és az óvónőknek szól. A tender szükségessége abból ered, hogy amikor egy gyermek betölti az 5. életévét, akkor számos szűrésen kell résztvennie. Ezen felül sok más kötelezettség is életbe lép rá nézve. Az ezekkel kapcsolatos ismerethiány miatt azonban, a szülők sokszor elveszettnek érzik magukat. Ezen felül megijednek a Pedagógiai Szakszolgálatokban zajló vizsgálatoktól, ezért későn jutnak el a megfelelő szakemberhez. További problémát jelent, hogy az úgynevezett védőnői státuszlapok bonyolult formában vannak megfogalmazva. A hallgatók célja tehát egy olyan közérthető prospektus elkészítése volt, amely közérthetően tartalmazza a Pedagógiai Szakszolgálatoknál zajló vizsgálatok menetét, és az ehhez kapcsolódó tennivalókat is rögzítik. A füzetben a hallgatók egy külön fejezetet szenteltek a szakértői bizottságok szolgáltatásainak, a logopédiai ellátásnak, és a gyógytestnevelésnek egyaránt. A témaköröket minden esetben egy azonos logika mentén állították össze.

Az előadás során a fenti körülményt a gyógytestneveléssel kapcsolatos fejezettel illusztrálták. Ennek megfelelően, a fejezet elején a gyógytestnevelés fogalmának tisztázása valósul meg, majd az orvosi vélemény megszületésének körülményei kerülnek ismertetésre, ezt követően az órákon való részvétel fontossága kerül tisztázásra. Ezt követi az ellátásba való bekerülés feltételeinek ismertetése.

A hallgatók távlati célként fogalmazták meg a prospektus kinyomtatását, és annak a szülők, és a szakemberek körében történő népszerűsítését. Ezen felül lényegesnek tartják a védőnői státuszlapok átfogalmazását. E mellett egy weboldalt is létre szeretnének hozni, amely a gyermekek fejlődésének szakaszait mutatja be.

Ezután Báró Tímea, Dóci Magdolna, Götz panna, Marosi Andrea, és Sághy-Skriba Judit tartotta meg a prezentációját, „Támogatott döntéshozatal” címmel. A témaválasztás indoklásaként azt a tényt fogalmazták meg a hallgatók, hogy egy értelmi fogyatékossággal élő ember esetében nem mindig magától értetődő fogalom a támogatott döntéshozatal tematikája. Ezért a diákok számára fontos volt, hogy ne a meglévő szakirodalomra építsék a projekttel kapcsolatos munkát, hanem az érintettek tapasztalataira alapozzák azt. A tender ideje alatt, a diákok azt találták, hogy a számok önmagukért beszélnek. Magyarországon sok értelmi fogyatékossággal élő ember él részleges, vagy teljes gondnokság alatt. Ez elsősorban a támogatott döntéshozatalhoz kapcsolódó információhiányra vezethető vissza. Az érintettekkel készített interjúk során, a diákok azt találták, hogy az értelmi fogyatékossággal élő emberek egyedül próbálnak eligazodni a fenti témával kapcsolatos ismeretek rengetegében, ami sokszor nem könnyű a számukra. A támogatott döntéshozatallal kapcsolatos fogalmak ugyanis bonyolult módon vannak megfogalmazva. Ezért sokszor nem a döntés meghozatala hiányzik, hanem az érthető információk hiánya.

A tender ötlete egy egyetemi órából indult ki, ahol úgynevezett participatív oktatók tartottak prezentációt a fenti fogalomról. Az előadók, a prezentációikat konkrét esetek ismertetésével is kiegészítették.

A projekt keretében, a diákok egy könnyen érthető kommunikációs-formátumban elkészített füzetet adtak ki, amely a támogatott döntéshozatallal kapcsolatos információkat tartalmazta. Az elkészült anyagot az ÉFOÉSZ képvisleői véleményezték.

Ezzel párhuzamosan egy workshop is megvalósult, A támogatott döntéshozatal szemlélete címmel. A konferencia legfontosabb mondani valója az volt, hogy mindenki képes a döntéshozatalra, ha ahhoz megfelelő hátteret biztosítanak a számára. Meg kell teremteni a megfelelő egyensúlyt az átláthatóság, és az érthetőség között. A diákok célja a workshoppal a támogatott döntéshozatallal kapcsolatos érdeklődés felkeltése volt. A kerekasztalbeszélgetéshez szükséges vizuális elemeket a mesterséges intelligencia segítségével hozták létre.

A meeting következő előadását Antal Anita Éva, Halmos Erika, Kis Andrea, Révész Katalin Regina, és Somogyvári Rita tartotta meg, „KÉK tanévnyitó” címmel. A hallgatók, az előadásukban elmondták, hogy a céljuk egy olyan útmutató elkészítése volt, amely az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek számára megkönnyíti az évnyitón való részvételt. A hagyományos ünnepségek ugyanis szorongást okoznak a gyermekeknél. Ennek elsődleges oka a zaj, az iskolában megjelenő tömeg, és a kiszámíthatatlanság. Ezért a hallgatók célja egy olyan ingerszegény környezet megteremtése volt, ahol a tanulókat zaj mentes környezet, és piktogramok várják. A diákok véleménye szerint az iskoláknak alkalmazkodni kell az autista gyermekeknél megjelenő idegrendszeri sajátosságokhoz. Az autizmus spektrumzavarral élő gyermekek számára ugyanis egy, a tanórán megfogalmazott egyszerű kérés is akadályt jelenthet. Sokszor ugyanis a gyermekek nem tudják, hogy mire gondol az adott  pedagógus. A tanuló belső rendje ilyenkor felborul, ami szorongó viselkedésben nyilvánul meg. A diákok ezért úgy látják, hogy a KÉK tanévnyitó megvalósításához ideális környezetre van szükség. A hagyományos ünnepség ugyanis általános stresszreagciót vált ki az autizmus spektrumzavarral élő gyermekekben. Az ingerszegény környezet azonban jelentős mértékben csökkenti az idegrendszer terhelését. A KÉK tanévnyitónak egy olyan intézményben kell megvalósulnia, ahol minden elem kiszámítható, ami a szociális túlterheltség csökkenését eredményezi.

A projekt célcsoportja a szegregált intézménybe járó autizmus spektrumzavarral élő gyermekek csoportja volt. A Kék tanévnyitóhoz kapcsolódó útmutatóhoz három eszköz is társult. Ezek a szociális történet, a könnyen érthető kommunikációs-formátumban megírt viselkedési kártyák, és a szenzoros támogatás. Ezen felül, a diákok egy KÉK meghívót is készítettek. Ebben röviden ismertették a tanévnyitó menetét, ezáltal kiszámíthatóvá válik az ünnepség időtartama.

A diákok jövőbeni terve egy KÉK formátumú tanévnyitó lebonyolítása lesz.

A konferencia következő előadását Dankó Zsófia, Fürstenfelder Andrea, Horváthné Szél Anita, Igali Edina, és Tóth Maxima tartotta meg, „szenzo-Felx sziget” címmel. A diákok célja egy olyan fejlesztő termék megalkotása volt, amelyet a játék mindenkié szlogen ihletett. A tender ötlete abból az alapelvből indult ki, hogy a játék élményének mindenki számára elérhetőnek kell lennie. A hallgatók, a projekt keretében egy olyan eszközt álmodtak meg, ami akadálymentes formában használható a mozgássérült gyermekek számára.

A szenzo-Felx sziget egy olyan fejlesztő eszköz, amely guruló lábak segítségével mozgatható. A játék lekerekített sarkokkal rendelkezik, ami jelentősen csökkenti a balesetveszély kockázatát. Az eszközön különböző méretű rekeszek helyezhetők el. Az eszköz használható kül, és beltérben egyaránt. A hallgatók, a játék megalkotása során törekedtek arra, hogy a játszó gyermek ruhája ne szennyeződjön. Az eszköz fejleszti a gyermek tapintásérzékét, és segít a különböző anyagok megismerésében. Ezzel együtt több testrész bevonásával integrálódnak az érzékszervek a játék folyamatába. Fontos megjegyezni, hogy a tálcák folyadékkal is tölthetők. Az eszköz jelenleg a fejlesztés fázisában van, ennek során, a hallgatók az egyetemes tervezés szabályait tartották szem előtt. A diákok várják a célcsoport észrevételeit, ezáltal a későbbiekben azokat is be tudják építeni a tervezésbe.

A hallgató, a fentiek mellett elkészítettek egy olyan prospektust, ami a játék működését mutatja be. Ezen felül egy, az eszköz népszerűsítését célzó kampány is indul annak érdekében, hogy minél több szülőhöz eljusson a játék híre. A diákok jelenleg olyan szponzorokat keresnek, akik közreműködnek az eszköz legyártásában.

A meeting következő előadását Balázs M. Eszter, Horváth Tímea, Krácsonyi Szilvia, Lénártné Endre Emőke, és Szabó-Kóczián Fruzsina tartotta meg, „Egy inklúzív dating-app” címmel. A fent említett projekttel kapcsolatosan érdemes tudni, hogy az jelenleg a tervezés előtti fázisban van. A hallgatók célja egy olyan alkalmazás kifejlesztése volt, amely minden látássérült ember számára akadálymentes.

A hallgatók, a projektet egy vak fiatalemberrel való találkozást követően álmodták meg, aki elmondta, hogy nehézséget jelent a számára a társkeresés. A különböző társkereső oldalak ugyanis elsősorban képi alapon működnek, így a látássérült embernek semmi féle szöveges információja nincs a kiválasztott személyről. Ez egy gyors döntési helyzetbe kényszeríti bele a látássérült társkeresőket. A diákok legfontosabb célja tehát egy olyan alkalmazás kifejlesztése volt, amely elsősorban szöveges információkkal segíti a látássérült személyek számára a társkeresés folyamatát, a feltöltött profil alapján.

Az alkalmazás legfontosabb funkciói közé tartozik sok más mellett a néhány mondatos bemutatkozás feltöltésének lehetősége, valamint az úgynevezett összehasonlítás alapú válaszadás biztosítása. Ez alapján az applikáció egy algoritmus segítségével a hasonló érdeklődési körrel rendelkező embereket adja ki. Az alkalmazásban megvan a képek feltöltésének lehetősége is, ám azokat szöveges információkkal is ki kell egészíteni.

Fontos, hogy a szoftver kontrasztos felülettel rendelkezzen, így a gyengénlátó emberek számára is nyitott lehet a társkeresés lehetősége. Lényeges, hogy a profil kitöltésénél lesz egy olyan mező is, aminek a kitöltése nem lesz kötelező.

A hallgatók jelenleg olyan informatikusokat keresnek, akik hajlandóak lennének kifejleszteni az alkalmazást. Ehhez egy dokumentáció is a rendelkezésre áll, aminek az elkészítésében Ollé-Németh Orsolya, az MVGYOSZ szakmai vezetője is aktívan közreműködött. Az app fejlesztése során végig alkalmazni kell majd a semmit rólunk nélkülünk elvet.

A program következő előadását Csurgó Krisztina, Fodor Regina, Juhász-Jakab Rita, Barna Gréta Bernadett, és Bessják Viola tartotta meg, Képben vagy címmel. A projekt ötlete az egyik hallgató személyes érintettségéből indult ki. A tender három részből épült fel. Elsőként, a hallgatók körülhatárolták azt a problémát, mely végül a projekt megszületését eredményezte. Ezt követően a hallgatók létrehoztak egy próbaterméket, majd ennek tökéletesítése következett. Ezután a diákok előkészítették a termék bemutatóját.

A hallgatók a projekt ideje alatt arra a fontos kérdésre keresték a választ, hogy miért nem tudnak részt venni az ADHD-val küzdő gyermekek a  társadalmi életben? A diákok elsődleges célja az volt, hogy egy olyan eszközt hozzanak létre, ami támogatja a fenti célcsoportot abban, hogy egy folyamatot teljes egészében végig tudjanak vinni. Az ezzel kapcsolatos sikerélmény később magával hozza a stressz csökkenését. A diákok egy olyan puzle kifejlesztésén dolgoztak, aminek a segítségével egy tetszőleges motiváló üzenet rakható ki. Ehhez a képet az eszköz megfelelő oldalára szükséges feltenni.

A hallgatók, a puzle megálmodása előtt egy olyan felmérést is végeztek, amely arra a kérdésre kereste a választ, hogy létezik-e már hasonló eszköz a piacon, és ha igen, azt mekkora elégedettséggel használják a fenti célcsoport tagjai. A puzle elsősorban azok számára jelenthet fontos segítséget, akiknél az elmúlt néhány hónapban állították fel az orvosok az ADHD diagnózisát. A diákok, a projektről való egyeztetésbe természetesen egy szakembert is bevontak. Ekkor világossá vált a számukra az a tény, hogy akkor érhető el  maximális sikerélmény, ha az alkotó maga fogalmazhatja meg azt a motiváló mondatot, amelyet ki szeretne rakni.

A hallgatók nagy hangsúlyt fektettek arra is, hogy az adott felületre minden alkalommal más, és más üzenetet lehessen kitenni. Ezáltal megszületett egy olyan tábla kifejlesztésének ötlete, amely letörölhető, így minden alkalommal egy új motivációs üzenet kerülhet a puzle darabjaira.

A későbbiekben, a fent említett ötletet a diákok egy végleges formába öntötték. A puzle jelenleg a tesztelés fázisában van. A hallgatók az egész folyamatot egy izgalmas kihívásként élték meg.

A meeting következő prezentációját Borosné Szakács Szilvia, Kása-Kovács Blanka, Kovács Lili, Kövesi Zsolt, és Márki Aliz tartotta meg, „egy nyelv, ami látható” címmel. A hallgatók, a projekt keretében egy olyan szemléletformáló program megvalósítását álmodták meg, ami segíti a siket, és nagyothalló emberek részvételét a társadalmi folyamatokban. A diákok a siket kultúrát nem tananyagként értelmezték, hanem értékként aposztrofálták. A tender kulcsszavai a tudás, az empátia, és a hozzáférés voltak. A projekt ideje alatt fontos volt a participatív szemlélet megteremtése. A tender időtartama alatt, a hallgatók munkáját egy tapasztalati szakértő is segítette.

A projekt első fázisában lezajlott a téma kiválasztása, a célcsoport meghatározása, valamint a célok, és a programterv kidolgozása is. Ezt a folyamatot az eseménnyel kapcsolatos plakátok elkészítése követte. A rendezvényt a hallgatók egész naposra tervezték.

Az eseményt a Budapest VI. kerületében található Bajza utcai Általános iskolában kívánják majd megvalósítani, 2026. szeptemberében, a siket, és nagyothalló emberek világnapján. A rendezvény célcsoportját az intézmény pedagógusai, az oda járó tanulók, és a szüleik alkotják. A programhoz kapcsolódó feladatok teljes mértékben a jelnyelv köré épülnek majd.

A rendezvény egy igaz, hamis játékkal indul. Ezzel a diákoknak a siket emberek által használt jelnyelvvel kapcsolatos tudását kívánják majd felmérni a hallgatók.

Ezután következik a tévhitek eloszlatása, amely egy megfelelő beszélgetési alapot nyújthat a résztvevők számára. Ezt követi majd a siketkultúrával kapcsolatos beszélgetés, és a jelnyelvi alapokkal kapcsolatos információk elsajátítása.

Az esemény harmadik részében öt állomáson ismerkedhetnek meg a gyermekek a siket, és nagyothalló emberek mindennapi életével. A programot egy közös jelnyelvezés zárja majd, aminek keretében egy ismert verset adnak elő a résztvevők. Az esemény célja az, hogy egyszerre adjon tudást, és fejlessze az empátiát. A rendezvény a siket kultúrát egy értékként mutatja be, és nem egy hiányként.

A színvonalas előadások után, Farkasné dr. Gönczi Rita kihírdette a kvízjáték nyerteseit, akik egy jelképes ajándékot kaptak. Ezután megköszönte mindenkinek a részvételt, és lezárta a programot.

A kerekasztalbeszélgetésen elhangzott előadások PDF-formátumban is elolvashatók az alábbi linkre kattintva: https://konnyenertheto.gonczirita.hu/konnyen-ertheto-konferencia/6-kek-konferencia-2026/

Pillmann Tünde

Várgesztes, 2026. június 12.