On-line tájékoztató a fogyatékossággal élő, illetve megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának kérdéseiről

On-line tájékoztató a fogyatékossággal élő, illetve megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának kérdéseiről

2024. szeptember 26-án a Mozgássérültek Egyesületének Országos Szövetsége szervezésében lezajlott az On-line tájékoztató a fogyatékossággal élő, illetve megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának kérdéseiről című kerekasztalbeszélgetés. A konferenciát a Microsoft Teams nevet viselő kommunikációs platformon keresztül valósították meg.

Az on-line tájékoztató egyetlen előadását Gulyásné dr Bölkény Ágota, a MEOSZ jogtanácsosa tartotta meg.

A prezentáció keretében sok más mellett, elhangzott, hogy a munkaviszony létesítése során a megváltozott munkaképességű embereket ugyan azok a kedvezmények illetik meg, mint az egészséges társaikat.

Az egyéni vállalkozók számára a KATA nevet viselő adónemben 2022-ben bekövetkezett változás jelentett komoly problémát. A fenti kérdésben egy, Az Alapvető Jogok Biztosa által kezdeményezett vizsgálat jelentette az áttörést, aki egy közalkalmazott panasza alapján megállapította, hogy az említett jogszabály alkotmányellenes. Ekkor az Alkotmánybírósághoz fordult, akik visszamenőleg megszüntették a fent említett törvényt.

A jogszabály jelenleg érvényben lévő hatálya alapján annak az egyéni vállalkozónak, aki kereső tevékenységet végez, meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulék összegét. Ez azt eredményezi, hogy ők is teljes körű biztosítottként kerülnek nyilvántartásba, ezáltal a nyugdíkórhatár elérésekor a nyugdíj teljes összegére is jogosultak lesznek.

Az előadása 2. részében a jogtanácsos a rokkantsági ellátásban részesülő emberek helyzetét érintő kérdéseket vette górcső alá. A Munka törvénykönyve a rokkantsági ellátásban részesülő embereket nyugdíjas munkavállalóként tartotta számon. Ezáltal, a rokkantsági ellátásban részesülő személyek munkaviszonya indoklás nélkül megszüntethető volt, vagyis nem tarthattak igényt a végkielégítés összegére sem. Ez természetesen méltánytalan helyzetet eredményezett, elsősorban a fiatal munkavállalók esetében, ezért szükséges volt a Munka törvénykönyvének módosítása.

2023. januárjától a rokkantsági ellátásban részesülő emberek munkaviszonyának indoklás nélkül történő megszüntetését eltörölték, így ők is jogosulttá váltak a munkaviszony megszűnése után járó végkielégítés összegére.

A prezentációja következő részében Gulyásné dr Bölkény Ágota az ésszerű alkalmazkodás kérdéskörét járta körül. A törvényi szabályozás szerint a fogyatékkal élő embereket megilleti a szolgáltatásokhoz, és a munkavállalás lehetőségéhez való akadálymentes hozzáférés joga. Ehhez fontos, hogy a fizikai, és Az infokommmunikációs akadálymentesség egyaránt biztosítva legyen. Az ésszerű alkalmazkodás elve azt jelenti, hogy a munkaadónak a fogyatékossággal élő, illetve megváltozott munkaképességű munkavállaló részére biztosítani kell a Munka törvénykönyve által szabályozott feltételeket, amelyek által az adott cég kötelékében kereső tevékenységet tud végezni. Ez azonban a munkavállaló számára nem jelenthet aránytalan terhet. Azt, hogy ehhez az adott személynek mire van szüksége, mindig egyéntől függ. A munkavállalónak kötelessége a munkaadó részére tájékoztatást nyújtani azokról a feltételekről, amelyek a munkavégzéshez elengedhetetlenek, egyúttal együtt kell működnie a munkaadóval a fenti kritériumoknak való megfelelés során.

A prezentációja következő részében a jogtanácsos a távmunka tematikáját járta körül. A koronavírus-járvány kitörésekor került sor a távmunkát érintő jogszabályok megváltoztatására. Ekkor ugyanis az emberek, a kijárási tilalom miatt, a fenti munkakörben végeztek kereső tevékenységet. A Munka törvénykönyve alapján a fogyatékkal élő ember az adott cégnél végzett kereső tevékenységet az otthonában is végezheti. Ezt a szabályt, a későbbiek során a közalkalmazottakra is kiterjesztették. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a munka jellege ezt lehetővé teszi. Az otthoni munkavégzés sem a munkavállaló, sem a munkaadó részére nem jelenthet aránytalan terhet. A távmunka végzésének tényét a munkaadónak a munkaszerződésben rögzítenie kell. A keresőtevékenység megkezdése előtt a munkavállaló, és a munkaadó megállapodik a távmunkával kapcsolatos kérdésekről.

Az előadása következő részében Gulyásné dr Bölkény Ágota a pótszabadsággal kapcsolatos tudnivalókat vázolta. Azoknak a személyeknek, akik megváltozott munkaképességű munkavállalók, vagy fogyatékossági támogatásban részesülnek, 5 nap pótszabadság jár. Ezzel kapcsolatosan azonban fontos megjegyezni, hogy a rokkantsági járadékban részesülő személy akkor kaphat pótszabadságot, ha rendelkezik komplex minősítéssel.

A prezentációja utolsó részében a jogtanácsos a gondnokság alá helyezett emberek munkavállalását érintő kérdéseket járta körül. Ezzel kapcsolatosan érdemes tudni, hogy az ő foglalkoztatásuk is megengedett, ám a tevékenységüket folyamatosan ellenőrizni kell, és kizárólag olyan munkakőrben foglalkoztathatók ,amit tartósan el tudnak látni. A cselekvőképtelenné nyilvánított személyek nem tehetnek nyilatkozatot, ez természetesen a munkavállalásra is kiterjed. Ebben az esetben az adott személy gondnoka jogosult a nyilatkozattételre.

Az előadást követően a résztvevők feltehették az elhangzottakkal kapcsolatban felemrült kérdéseiket, majd Gulyásné dr. Bölkény Ágota lezárta a beszélgetést.

Pillmann Tünde

Várgesztes, 2024. szeptember 26.