On-line előadások: Együtt a jövőnkért - adaptáció, felvételi tantárgyak alól való mentesség
Együtt a jövőnkért szeptember 21. - adaptáció, felvételi, tantárgyak alól való menteség
A kerekasztalbeszélgetés sorozat
elsősorban azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse a szülők, a gyerekek, és
a tanárok közti alá fölé rendelt viszony megszüntetését, és az oktatással
kapcsolatos tapasztalatok megosztását.
A 2021. szeptember 21-én megvalósult
eseményen 27 fő vett részt.
A programot Puskás Anett
moderátor nyitotta meg, aki expozéjában röviden ismertette a meeting
legfontosabb témáit, majd átadta a szót Németh Orsolyának, az MVGYOSZ szakmai
vezetőjének, aki a tankönyvek adaptációjának folyamatát vázolta.
Elsőként azonban a fenti
tevékenység történetét ismertette röviden. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy
a 90-es, és a 2000-es években a középiskolás látássérült diákok tankönyvvel
való ellátása főként hangkazetták segítségével valósult meg, e mellett azonban
volt lehetőség a digitális formába történő átalakításra is, ez azonban nem
tekinthető a tankönyvek adaptációjának.
A 2021-22-es tanévre megrendelt
adaptált tankönyvek számára vonatkozóan Németh Orsolya elmondta, hogy idén
nyáron 318 általános, és 251 középiskolai tankönyv adaptációját rendelték meg
az MVGYOSZ-től.
A fentiek mellett megjegyezte,
hogy vannak olyan kiadványok, amelyeket lehetetlen adaptálni, ezek közé
tartoznak az atlaszok, valamint az ének zene tantárgy elsajátításához
elengedhetetlen tankönyvek.
Az MVGYOSZ munkatársa az
adaptálás témaköréről szólva elmondta, hogy az iskolai tanulmányokhoz
elengedhetetlen akadálymentes kiadványokkal kapcsolatos megrendelések a
KÖNYVTÁRELLÁTÓ NONPROFIT Kft-től érkeznek be a látássérültek érdekvédelmét
ellátó civil szervezethez.
Érdekességként megemlítette azt
is, hogy a korábbi években az általános iskolai tankönyvek adaptálását a Vakok
Általános Iskolája végezte, az idei évtől azonban a fenti tevékenységet a
Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos szövetsége látja el. Ennek legfőbb oka
az, hogy kizárólag a fent említett civil szervezetnél biztosítható a braille
könyvek nyomtatása.
Németh Orsolya, a fentiek mellett
kifejtette, hogy a digitális formába adaptált tankönyvek előállítása éplátású
személyek bevonásával történik, akiket az MVGYOSZ megbízásos jogviszony
keretében foglalkoztat. Az adaptáció
folyamata azt jelenti, hogy a fenti tevékenység végzésére kijelölt személy az
előzetes szerkesztési munkálatok elvégzését követően, az adott tankönyvet olyan
formátumba konvertálja, amelyet a képernyőolvasók könnyen kezelnek. A
digitalizálást követően, a kiadványokat az MVGYOSZ dolgozói postai úton
juttatják el az iskolák részére.
A digitális tankönyvek
adaptációjával kapcsolatos jövőbeni tervekről Németh Orsolya elmondta, hogy az
MVGYOSZ munkatársainak szándékában áll az úgynevezett akadálymentes pdf
formátumú kiadványok előállítása, az ezzel kapcsolatos egyeztetések jelenleg is
folynak az Informatika a Látássérültekért Alapítvány dolgozóival.
Németh Orsolya ezt követően
rátért a braillle könyvek adaptálásával kapcsolatos tevékenység ismertetésére.
Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy
a braille tankönyvek adaptálásához szükséges szerkesztési munkálatokat az
MVGYOSZ dolgozói elsősorban braille kijelző segítségével végzik. Ez ugyanis
megmutatja a kiadványban előforduló esetleges hibákat. Az alapos szerkesztési
munkálatok elvégzését követően, a tankönyvek az úgynevezett braille nyomtatóra
kerülnek, ahol megtörténik azoknak pontírásos formában történő kinyomtatása. Az
elkészült kiadványokat ezt követően , a digitális kiadványokhoz hasonlóan,
postai úton juttatják el az iskolák részére.
Németh Orsolya, a prezentációja
végén kiemelkedő fontosságúnak nevezte, hogy a pontírást minden látássérült
diák kézségszinten elsajátítsa, tekintettel arra, hogy az írás, és olvasás
kompetencia megszerzése számukra kizárólag a fenti módszerrel valósítható meg.
Az ifjúsági referens ezt követően átadta a
szót a kerekasztalbeszélgetés 2. előadójának, Móni Imolának, az MVGYOSZ
gyógypedagógus munkakörben foglalkoztatott kollégájának, aki az adaptált
feladatlapok témakörét járta körül. A szakember elsőként az adaptáció fogalmát
ismertette. Ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy a fenti fogalom a
feladatlapoknak egy, a képernyőolvasók számára kezelhető formátumba történő
átkonvertálását jelenti.
Ezt követően Móni Imola
megjegyezte, hogy tapasztalatai szerint a látássérültek oktatását végző
pedagógusok gyakran szembesülnek a számonkérés problematikájával. A tanárok
részéről a számonkérés legtöbbször szóban történik, ez azonban gyakran
diszkriminációt eredményezhet. A szakember véleménye szerint a fenti probléma
orvoslása érdekében van szükség az adaptált felmérőlapok igénylésére, amelyeket
az MVGYOSZ ingyenesen biztosít az iskolák részére. .
Móni Imola, a prezentációja végén
kifejtette, hogy a jövőben olyan videókat kívánnak a pedagógusok rendelkezésére
bocsátani, amelyekkel könnyen szemléltethetőek
az adaptáció folyamatának lépései. Ezzel kívánják a fenti tevékenységet
népszerűsíteni.
Puskás Anett ezután átadta a szót
a kerekasztalbeszélgetés 3. előadójának, Puhala Ildikónak, a Látásvizsgáló
vezetőjének, aki a prezentációjában a felvételi eljárások tematikáját járta
körül. Ennek keretében elmondta, hogy napjainkban Magyarországon kétféle
felvételi eljárás van, ezek a középiskolai, és a felsőoktatási felvételi
eljárások. Ezzel kapcsolatban fontos tudni, hogy a látássérült diákok kizárólag
azon oktatási intézményekbe nyerhetnek felvételt, amelyek alapító okiratában
szerepel, hogy vak, és gyengénlátó gyermekeket fogadhatnak. Ez garantálja azt,
hogy a fenntartó egyúttal a látássérült diák fogadásához elengedhetetlen
személyi, és tárgyi feltételeket is biztosítja.
A középiskolai felvételi
eljáráshoz elengedhetetlenül szükséges az úgynevezett szakértői vélemény,
amelyet a Látásvizsgáló munkatársai állítanak ki a látássérült diák részére. A
fent említett dokumentum alapvető támpontokat biztosít a pedagógusok számára a
későbbi oktatás vonatkozásában.
A fentiek mellett fontos tudni
azt is, hogy a kiszemelt oktatási intézmény igazgatója, a sikeres felvételi
eljárást követően, határozatot hoz azzal kapcsolatosan, hogy a diák mely
feladattípusok alól kaphat felmentést.
A látássérült tanulók az oktatás
során bizonyos kedvezményekben is részesülhetnek, ezek lehetnek az írásbeli
feladatoknak a szóbeli feleltetéssel történő kiváltása, valamint a bizonyos
feladattípusok alól történő felmentés lehetősége is.
Azon diákok számára, akik
korábban Budapesten, szegregált intézményben folytatták tanulmányaikat, a
középiskolába történő beiratkozást megelőzően, újabb szakvélemény kiállítása
válik szükségessé, amelyben rögzítésre kerül az a tény, hogy a diák integrált
intézményben történő oktatása lehetővé válik.
Az érettségi vizsgák során a diák
kizárólag azokat a kedvezményeket kérvényezheti, amelyeket a korábbi tanévekben
is alkalmaztak rá nézve.
Ezt követően, az előadó áttért az
egyetemi felvételi tematikájára. Ezzel kapcsolatosan elmondta, hogy véleménye
szerint lényeges lenne olyan személyeket is bevonni a felsőoktatási felvételi
eljárásba, akik az adott egyetemen a látássérült diákok érdekképviseletét
végzik.
A szakiskolákba történő felvételi
eljárás menetét külön rendelet szabályozza.
Az előadásokat követően, az
MVGYOSZ munkatársai válaszoltak a résztvevőknek az elhangzottakkal kapcsolatban
felmerült kérdéseire.
Ezek közül kiemelném a
tantárgyakból történő felmentés tematikáját. Ezzel kapcsolatosan a szervezők
elmondták, hogy sok esetben szakmai vita alakul ki a látássérült diákokat
oktató pedagógusok, valamint a szakemberek között. Az MVGYOSZ munkatársai nem
javasolják a tantárgyakból történő felmentést, tekintettel arra, hogy ez sok
esetben diszkriminációt eredményezhet. A fenti probléma orvoslása érdekében az
MVGYOSZ úgynevezett adaptált feladatlapokat bocsát az oktatási intézmények
rendelkezésére. . Ezek az ifjusag@mvgyosz.hu
e-mail címen igényelhetők.
Ezután Puskás Anett ifjúsági
referens megköszönte mindenkinek a részvételt, és lezárta a beszélgetést.
Pillmann Tünde,
Várgesztes, 2021. szeptember
23.